Számos közgazdász úgy véli, hogy az USA lakosságának nem kell izgatnia magát a kaliforniai szárazság miatt. A mezőgazdaság nem fog további megszorításokra kényszerülni, az élelmiszerárak pedig csak egy kicsit fognak nőni - kezdi legújabb "időjárás-jelentését" a MarketWatch. A nyugalomra intő szakértők meglehetős nagyvonalúsággal intézik el az ismert aggodalmakat.

A piaci kereslet és kínálat helyre fogja tenni a vízellátás felborult egyensúlyát, a hatóságok máris tanulmányozzák a lehetőségeket, köztük az óceán vizének sótalanítását, illetve a csatornák építésének lehetőségeit, amelyekkel Kanadából, Washington vagy Oregon államból lehetne vízzel ellátni a kaliforniai fogyasztókat - fejtegeti Stephen Levy, a Palo Altó-i Center for Consulting Study of the California Economy igazgatója. Eközben egyes nagyon vízigényes növények, köztük a gyapot és a lucerna eltűnhet a helyi termelők palettájáról.

Kicsi hatás

Az emberek rezsijének nagyját a lakhatás és az energia költségei adják, az élelmiszerek viszonylag kis hatással vannak a fogyasztói árakra - teszi hozzá a közgazdász professzor. Hasonlóan vélekedik a University of Californián dolgozó kollégája, Daniel A. Sumner. Szerinte aligha vezet gyors árnövekedéshez a szárazság. Emellett szól, hogy Kalifornia csak az egyik éléskamrája az USA-nak, továbbá hogy az élelmiszerek árát jobban mozgatja a hullámzó világkereslet, mint az amerikai termelés.

Felhívja a figyelmet arra is, hogy a farmerek az utóbbi években sokat költöttek kutak fúrására, amelyek segítségével enyhíthetik a felszíni vizek elapadásából fakadó gondjaikat. Összességében matek az optimista professzorok érveit támasztja alá: a kaliforniai élelmiszerek árának tízszázalékos megugrása mindössze 0,06 százalékot adna hozza az ország fogyasztói áraihoz. Ha a folytatódó szárazság miatt 20 százalék lenne az előbbi növekedés, még az is csak 0,12 százalékkal hajtaná fel az árindexet.

A mezőgazdaság a nagy fogyasztó

Sumner annyit azért elismer, hogy ha a példa nélküli vízhiány folytatódik, akkor egyre nagyobb lesz a terméskiesés, ami egyre nagyobb hatással lesz az árakra, illetve hosszabb távon a GDP-re. A mezőgazdaság adja az USA bruttó hazai termékének öt százalékát. Nem véletlen, hogy az a 25 százalékos fogyasztáskorlátozás, amelyet a kaliforniai kormányzó nemrégiben vezetett be, nem vonatkozik a mezőgazdaságra. Ez az ágazat felelős a teljes kaliforniai vízfogyasztás négyötödéért.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az állam vízközműveit egy túlbonyolított intézményrendszer üzemelteti. Számtalan szolgáltató, szerződés és rendszer halmozódik egymásra. Emiatt egyes farmerek több vizet kapnak, mint mások. A helyzet komolyságát ugyanakkor jól tükrözi egyes termények termelésének visszaesése. A gyapjú, a rizs és a kukorica termésterülete egymillió hektárral marad el idén a tavalyitól.

Dúsgazdag állam

Az elmúlt időszakban a termelők az egykor kimeríthetetlennek látszó föld alatti víztározókból próbálták pótolni a hiányzó felszíni vizet. Tavaly az államban felhasznált víz fele ezekből származott. A szolgáltatók azonban nem tudják megmondani, mennyi maradt ebből a tartalékból. Nem hangzik túl jól, hogy tíz-harmicezer éve keletezett készletekről van szó, arról nem is beszélve, hogy már egy hét évvel ezelőtt készült geológiai tanulmány készítői is azt találták, hogy a föld alatti vizek mennyisége rekord alacsony szintre esett.

Az optimista közgazdászok úgy okoskodhatnak, hogy akármilyen nagy is baj, Kalifornia olyan mérhetetlenül gazdag, hogy meg tudja oldani problémáit. Az állam éves GDP-je 2,2 ezer milliárd dollár (a magyar GDP majdnem 20-szorosa), következésképpen egyszerűen kivásárolhatja magát a vízhiányból. A kérdés az, hogy elég gyorsan fel tudják építeni az új infrastruktúrát.