Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök "minimális módosításokkal" elfogadja a hitelezők hétfő éjszakai ajánlatát, azaz az EU és az IMF vasárnap megjelent reformprogramját - jelentette a Financial Times (FT) a görög kormány levelére hivatkozva, amely a birtokába került. A kormányfő kérte a kedden lejárt hitelprogram meghosszabbítását is - amely tárgytalanná vált -, továbbá indítványozta egy harmadik, 29,1 milliárd eurós program indítását. A levelet az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) elnökének címezte.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azonban gyorsan lehűtötte azok bizakodását, akik úgy látták, hogy ez a javaslat elég lehet. Elismételte azt a tényt, hogy kedd éjfél óta, amikor az előzőt EU-IMF segélyprogram kifutott, nincs érvényes hitelmegállapodás a donorok és Görögország között, következésképpen új egyezségre van szükség, amely értelemszerűen új feltételrendszert tartalmaz. Szerinte jelenleg nincs alapja a komoly tárgyalásoknak az athéni kormánnyal.

Szakértők szerint az apró változtatások a hétfői uniós ajánlathoz képest nem is olyan aprók. Athén fenntartaná például a görög szigetek 30 százalékos áfakedvezményét, amit soha nem fogadtak el a hitelezők. A kisebbik kormánypárt, a nacionalista Független Görögök viszont annyira ragaszkodik ehhez, hogy enélkül inkább visszahozná a drachmát Görögországba.

Eközben a vezető görög kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza vezetői azon gondolkodnak, hogy le kellene fújni a vasárnapra tervezett népszavazást, amelyet a múlt pénteken kezdeményeztek, meglepve az egész világot. A gond az, hogy a parlament, amely határozott a referendum kiírásáról és visszavonhatná azt, jelenleg nem ülésezik. Ezek a fejlemények alátámasztani látnak a nyugati sajtóban szerda reggel megjelent találgatásokat, amelyek szerint a görög kormányfő és kormánya alatt megcsúszott a politikai talaj.

Velük nem!

Görögország egyetlen eurócentet sem kaphat egy új eurózónás támogatási program keretében, amíg Alekszisz Ciprasz áll az athéni kormány élén és Jánisz Varufakisz a pénzügyminiszter, mert ha más eurótagállamok bele is mennének, Németország akkor is blokkolna egy ilyen megállapodást. Ezt az információt a The Times internetes portál közölte Európa egyik legbefolyásosabb - de természetesen neve elhallgatását kérő - politikusára hivatkozva.

Ez Berlin reakciója a görög vezetés keddi kérésére, miszerint indítsanak el egy harmadik segélyprogramot az IMF nélkül, az eurózóna biztonsági alapja (ESM) pénzére támaszkodva. Mondani sem kell, hogy az ESM forrásainak túlnyomó része Németországtól származik vagy ha az alap által kibocsátott kötvényről van szó, akkor elsősorban a berlini kormány vállal garanciát a visszafizetésére.

Ma az a kérdés, hogy Európa vezetői bíznak-e még Cipraszban vagy Varufakiszban, és a válasz: nem - tette hozzá a titokzatos informátor, egy vezető német konzervatív politikus. Emellett azt sem rejtette túlzottan véka alá, hogy az EU a július 5-ei referendumtól függetlenül szeretné a hatalmon kívül látni a radikális bal- és jobboldali pártokból álló athéni kormánykoalíciót.

Porlad a hatalom

Nem kell azonban magas rangú forrás ahhoz, hogy a politikai publicisták úgy lássák: lassan, de biztosan kicsúszik a hatalom a görög miniszterelnök kezéből. Így értelmezik az elmúlt két nap politikai hullámvasútját, amelyben Brüsszel és Athén kölcsönösen megkínálták egymást az utolsó utáni javaslataikkal. Miután a bankok hétfőn zárva maradtak, és az ügyfelek naponta maximum 60 eurót vehetnek fel az ATM-ekből, hogy, hogy nem zsugorodni kezdett a kormány támogatottsága. Ez magyarázhatja a nagy színjátékot - véli Hugo Dixon, a Reuters publicistája.

Pedig a dolog még "jól" indult a kormány szempontjából: a referendum kiírását a görögök többsége dacosan fogadta, úgy gondolták el kell utasítaniuk a hitelezők "megalázó" ajánlatát. A gond az, hogy az ország vezetése akkor állt elő ezzel az ötlettel, amikor sem az államkasszában, sem a bankok trezorjaiban nem volt már pénz. Ezért kellett bevezetni a tőkekorlátozásokat, ami megfordította a közhangulatot - a Guardian keddi helyszíni tudósítása szerint szinte a teljes görög sajtó az "igen", azaz a donorok ajánlatának elfogadása, euró megtartása mellett kampányol.

Elkéstél, barátom!

Brüsszel hétfői, utolsó utáni ajánlatában megismételte vasárnapi javaslatát, némi adósságenyhítésről szóló mézet is kenve a madzagra. Athén erre kedden előállt az IMF nélküli harmadik segélyprogram tervével, amelyben azonban egy szót sem ejtettek arról, milyen reformokat vállalnának az ESM pénzéért cserébe. Persze, hogy kaptak egy újabb nemet.

Szerdára olyan pakkot ígértek, amiben már vállalnának is valamit - úgy tűnik, hogy az hétfői brüsszeli ajánlat elfogadása lehet. Erről az utolsó utáni, utáni, utáni, utáni elképzelésről természetesen újabb telefonos távkonferenciát tartanak az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport). Eközben azonban a berlini jelezte, hogy a vasárnapi népszavazásig már nincs miről egyeztetni, a szakértők pedig világossá tették, hogy a harmadik segélyprogramot nem lehet néhány nap alatt tető alá hozni.

A Reuters publicistája mindennek tükrében úgy értelmezi az eurócsoport és Brüsszel "tárgyalási készségét", hogy az valójában egy udvarias jelzés, amely a következőt üzeni Ciprasznak: elkéstél, öcskös. Ha véletlenül találnának is egy olyan programot a felek, amelyben meg tudnának egyezni, a donorok már akkor sem bíznának abban, hogy a radikális baloldali Sziriza vezette kormány végrehajtaná, amit vállalt.

Ha igen, akkor igen

A hitelezők abban bíznak, hogy ha a hét végén az "igen" győzne, akkor új kormány kerülne Görögország élére, amellyel szót érthetnének. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A mai ellenzék megosztott, ezért nem biztos, hogy pártjai nyernének egy előrehozott választáson. Ha igen, akkor is augusztus végéig tartana, mire az új vezetés felállna, miközben számos hitelrészletet kellene törleszteni a kiürült görög államkasszából.

Benoit Coeure, az Európai Központi Bank ügyvezető igazgatója, aki egyben a bank részéről felelős a görögökkel folytatott tárgyalásokért, a napokban jelezte, hogy az "igen" győzelme esetén az eurózóna vezetői megtalálnák a módját, hogy segítsenek az országnak. A legfőbb gondjuk az, hogy megtalálják ennek jogi formáját. Remélhető, hogy másként kezelnék a görög társadalmat, mint a kormányt. Ha az utóbbit hagynák is bukni, az előbbivel nem tennék ugyanezt - írja a Reuters publicistája.