Csúcson van azoknak a száma, akik valamilyen ok miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat. Az Oxfam friss adatai szerint immár 65 millióra tehető ezen emberek száma, közülük több mint 20 millió számít menekültnek.

Az embereket számos katasztrófa vitte távol a szülőhazájuktól: ilyen a szíriai polgárháború, de harcok dúltak Burundiban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Irakban, Jemenben, Nigériában és Dél-Szudánban is. Szomorú tény, hogy tavaly több mint 5400 ember halt meg új hazájának keresése közben, míg az idei első félévben már 3651-en.

Ám, hiába hinnénk azt, hogy a gazdag országok nagy szerepet vállalnak ezen emberek segítésében, a friss adatok azt igazolják, hogy ez nem így van.

"A szegény országok vállalják magukra a menekültekkel járó terhek többségét, miközben ez közös felelősség kellene, hogy legyen, ám a gazdag államok mondhatni szinte az ujjukat sem mozdítják" - kommentálta az adatokat Winnie Byanyima, az Oxfam International vezetője.

Az ENSZ és a Világbank adatainak felhasználásával a kutatók arra jutottak, hogy a hat leggazdagabb ország, amely a világ összesített GDP-jének 56,5 százalékát adja, mindössze a menekültek 8,88 százalékát fogadta be.


Ezzel szemben a hat legtöbb menekültet befogadó ország, ahol az összes migráns több mint fele megtalálható, az összesített GDP mindössze 1,9 százalékát adja.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy ezen országok mindent megtesznek, hogy a menekülteknek megadjanak mindent, ám mégis ők azok, akik még ha ideiglenesen is, de befogadták ezen embereket - olvasható a tanulmányban, amely azt is megjegyzi, hogy a gazdag országok tavaly közel kétmilliárd dollárt utaltak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, amivel nemcsak biztonságos menedéket, de ételt és italt is kaphattak a migránsok. Ugyanakkor az Oxfam szerint csak pénzzel nem lehet kiváltani azt a felelősséget, hogy a gazdag országoknak több menekültet kellene befogadnia.