A sokak által tőzsdegurunak tartott Warren Buffett egy gazdasági fórumon kijelentette, hogy nem emelné az alapkamatot az USA-ban, ha ő lenne a Fed első embere. Az amerikai jegybank a pénzügyi válság elmélyülése, 2008-2009 fordulója óta gyakorlatilag nullán tartja kamatát, ami szokatlanul olcsóvá teszi a vállalati hiteleket is. Az elmúlt időszakban az elemzőknek és a gazdasági döntéshozóknak nem kis fejfájást okoz, hogy kitalálják, mikor drágulhatnak kölcsöneik a Fed várható kamatemelése miatt.

Buffett (képünkön) szerint a "dolgok" egész jól mennek az USA-ban, más szóval az amerikai gazdaság feltűnően stabil - idézi a BBC a 71 milliárd dolláros (19,7 ezer milliárd forint, az éves magyar GDP kétharmada) vagyonnal rendelkező befektetőt. A világ gazdagjait felsoroló Forbes-listán a harmadik helyen álló üzletember úgy véli, hogy a kamatemelés most egyet jelentene azzal, hogy beöntenének egy dömpernyi homokot a gazdaság gépezetébe.

Ne kombináljuk túl!

Warren Buffett nemrégiben szerepet játszott a Heinz és a Kraft Foods vállalatok egyesülésében, amivel az USA harmadik legnagyobb élelmiszer- és italgyártója jöhet létre. Mármint akkor, ha ezzel kapcsolatos számítások nem borulnak fel amiatt, hogy a Fed növeli a hitelköltségeket. Az amerikai gazdaság sokak szerint az olcsó kölcsönöknek köszönheti viszonylagos élénkséget, mert ez a vállalatoknak és a fogyasztóknak is megkönnyíti, hogy hitelekből finanszírozzák beruházásaikat, illetve vásárlásaikat.

A befektető, akinek Berkshire Hathaway vállalkozása nagyjából 70 amerikai cég részvényeit birtokolja, ugyanakkor úgy véli, nem érdemes túl sok figyelmet fordítani a jegybank monetáris politikájára. Ha Janet Yellen, a Fed elnöke megsúgná neki, milyen lépésekre készül a következő két évben, az nem befolyásolná abban, hogy mibe fekteti a pénzét - fejtegette a 84 éves "tőzsdecápa". Nem szabad úgy játszanunk az üzleti játszmákat, hogy a mások lépéseivel kapcsolatos feltételezéseinkre alapozunk.

Azért lehet gond

Ezzel együtt azt azért elismeri, hogy aggasztják az alapkamatok viszonylagos eltérésének hatásai. Ha az Egyesült Államokban nőnek hitelköltségek, miközben az Európai Központi Bank kitart az alacsony kamat mellett és gőzerővel tolja a pénzt a gazdaságba monetáris enyhítési programjában, az több gondot is okozhat. Kiszívhatja a tőkét Európából, ami lejtőre lökheti a kontinens gazdaságát, illetve relatíve tovább erősítheti a dollárt, ami viszont az amerikai exportnak tehet keresztbe. Mindkettő árt az USA gazdaságainak és vállalatainak.

Összességében mégis azt tanácsolta hallgatóságának, hogy ha sínen akarják tartani az üzleteiket, akkor cégeik vásárlóinak elégedettségével törődjenek inkább, ne a Feddel. Öt-tíz év múlva csak a tankönyvekben lesz nyoma annak, milyen monetáris politikát folytatott idén a jegybank. A mai tudásunk alapján hosszú távon ésszerűnek látszó döntések meghozatalát nem igazán alapozhatjuk erre.

Nyugodtan elhúzhatnak

Nem tenne rosszat az eurónak, ha Görögország érzékeny búcsút venne az eurózónától - mondta Buffett a CNBC-nek adott interjújában. Kifejezetten hasznos lenne abból a szempontból, hogy világossá tenné: a szabályoknak jelenteniük kell valamint. A befektető mindig kétségekkel tekintett az euróra, de úgy véli, fennmaradhat a közös európai valutát használó országok közössége. Ehhez elkerülhetetlenül harmonizálniuk kell munkaerő-piaci szabályozásukat, költségvetési hiányukat és gazdaságpolitikájukat. Ezzel olyan helyzetet teremthetnek, amelyben senki sem vonhatja ki magát a közösen elfogadott szabályok betartása alól. A németek nem fogják örökké finanszírozni a görögöket és az sincs kőbe vésve, mely országok lehetnek a tagjai az eurózónának.