Amikor a nyár végén a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek miatt fekete felhők gyülekeztek a feltörekvő országok felett, úgy látszott, hogy Kelet-Közép-Európa lehet az a régió, amely megúszhatja komoly sérülések nélkül az ázsiai óriás gyengélkedésének tovagyűrűző hatását. Az elmúlt hónapok bevándorlási hulláma azonban mindent megváltoztatott: a schengeni övezeten belüli határok visszaállítása éppen erre a térségre mérheti a legsúlyosabb csapást - írja a Financial Times (FT).

A kelet-európai országok - köztük elsősorban az EU-hoz az elmúlt bő tíz évben csatlakozott államok - gazdasági kilátásai egyelőre viszonylag jók, mivel ki tudják használni legnagyobb exportpiacuk, az eurózóna fellendülését. A növekedés meghaladja Nyugat-Európa tempóját: Csehország idén négyszázalékos pluszra számít, Lengyelország, Szlovákia és Románia három százalék feletti bővülést érhet el és Magyarország sincs nagyon lemaradva ettől.

A gazdaság emelkedő pályára állt a Balkánon is, bár Horvátországban és Szerbiában elég halvány tempóval. A nagy kivétel Ukrajna és Oroszország. Az utóbbi négyszázalékos recesszió elé néz az alacsony olajár, a nyugati szankciók és eddig modernizálhatatlannak bizonyult gazdasága miatt. Az előbbi a hatalomváltást, az orosz beavatkozást és a polgárháborút követő káosz állapotában van.

Lehetne hasítani

Pozitívnak látja a régió jövő évi kilátásait Lubomir Mitov, a jelentős helyi érdekeltségekkel rendelkező olasz UniCredit bank Kelet-Közép-Európával foglalkozó vezető elemzője. A munkaerőpiac erősödése - amely a versenyképesség javítása érdekében hozott intézkedéseknek köszönhető - növelheti a belső keresletet és az üzleti bizalmat. A GDP bővülésének motorja korábban a külkereskedelem volt, ám ma már egyre inkább a befektetések és a fogyasztás veszik át ezt a szerepet.

A térség országai ellenőrzés alatt tartják költségvetési hiányukat, az inflációval egyelőre nem kell számolniuk, úgyhogy jók a bővülés esélyei. Korábban többen tartottak attól, hogy a Volkswagen károsanyag-kibocsátási botránya a vállalat itteni leányvállalatain keresztül komoly károkat okoz, ám ezek a félelmek nem igazolódtak.

Közbejött a migrációs válság

A bevándorlási válság azonban feszültségeket okozott a régi és az új Európa között. Miután a Balkán és Magyarország tranzit szerepet játszik a migrációs hullámban, a menekültek megjelenése nem járt komolyabb gazdasági hatással. A budapesti kormány azonban pengés drótkerítést épített a déli határán, és ha más országok is követik a példáját, azzal akadályokat emelhetnek olyan kulcsfontosságú gazdasági ágak zavartalan működése elé is, mint a szállítástól függő feldolgozóipar és a turizmus.

Közvetett hatása a bevándorlási válságnak, hogy Lengyelországban, a térség legnagyobb gazdaságában hozzájárul a konzervatív Jog és Igazságosság Pártjának választási győzelmében. A szavazók részben ezért hagyták figyelmen kívül, hogy a GDP 2007 óta harmadával nőtt. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az új kormány átveheti a Magyarországot irányító populista Fidesztől a külföldi befektetőkkel szembeni barátságtalan magatartást. Ha ez a lengyeleknél megtörténhet, akkor szétáradhat az egész régióban.

Nincs komoly helyi befektető

A Jog és Igazságosság választási ígéretei között szerepelt a főként külföldi kézben lévő bankok és áruházláncok megadóztatása - hasonlóan ahhoz, ahogy Magyarországon történik. Ezen az sem változtat, hogy mindkét ország pénzügyminiszterét mérsékelt politikusnak tarják. A szakértők attól is tartanak, hogy az új varsói vezetés vonakodik majd végrehajtani azokat a reformokat, amelyek szükségesek lennének a befektetések ösztönzéséhez és a hatékonyság növeléséhez.

Az EBRD nemrégiben megjelent jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a régióban évi 75 milliárd dolláros "befektetési rés" mutatkozik. Ebből 28,1 milliárd esik Kelet-Közép-Európára, 16,5 milliárd Délkelet-Európára és 11,6 milliárd Kelet-Európára és a Kaukázus térségére, kivéve Fehéroroszországot, amely autoritáriánus vezetésének újraválasztása ellenére vonzó a befektetők szemében.

A befektetések hiánya korlátozhatja a térség jövőbeni fejlődését. A rés betöméséhez új forrásokat kell találni! - magyarázza Hans Peter Lankes, az EBRD vezető közgazdásza. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a régióba még mindig főként kívülről áramlik a tőke, nincsenek jelentős helyi intézményi befektetők.