Alekszisz Ciprasz görög kormányfő nem tudta elérni, hogy német és francia kollégája politikai döntést hozzon Görögország megmentéséről, s ezzel megkerülje az eurótagállamok pénzügyminisztereinek tanácsát (eurócsoport), amelynek az a feladata, hogy megállapodjon a görögökkel a költségvetés átalakításáról. A három politikus az EU rigai csúcsértekezletének szünetében ült egy asztalhoz - a találkozó előtt arról érkeztek hírek, hogy a donorok néhány hónappal meghosszabbíthatják Görögország finanszírozását.

Angela Merkel kancellár a Ciprasszal és Francois Hollande francia elnökkel folytatott kétórás tárgyalása után világossá tette, hogy előbb a büdzsé számairól kell megállapodniuk a feleknek, azután beszélhetnek az ország finanszírozásáról - jelentette a Bloomberg. Ciprasz arra sem kapott ígéretet, hogy az eurócsoport még május vége előtt rendkívüli tanácskozást hív össze Görögország ügyében. A következő tervezett ülés június 18-án lesz, miközben Athénnak június 5-én több mint 300 millió eurót kellene törlesztenie az IMF-nek. Erre kormányzati források szerint csak akkor lenne pénzük, ha megállapodnának a donorokkal.

13. havi nyugdíj?

Egy görög tisztviselő a három vezető találkozója után láthatóan frusztráltan tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogy hiába szeretnék kihagyni a Nemzetközi Valutaalapot az egyeztetésekből, ez nem jön össze, és nem kerülhetik el, hogy rendezzék a hitelezőkkel a nyitott kérdéseket. Ezek közt vannak a radikális baloldali kormánynak különösen nehéz ügyek: a nyugdíjrendszer, a munkaerőpiac és a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - egyenlegének kérdése.

Ami a nyugdíjakat illeti a hitelezők ragaszkodnak a korai nyugdíjazás megszüntetéséhez, és ahhoz, hogy ne állítsák vissza a 13. havi nyugdíjak fizetését. Nem szeretnék azt sem, ha a kormány visszacsinálná a munkaerőpiac felszabadítását szolgáló reformokat, miközben Athén visszaállítaná a kollektív béralkukat és a minimálbért - derül ki az athéni ekathimerini.com beszámolójából.

Áfaháború

Az áfa kérdésében komoly számháború folyik. A korábbi hírekkel szemben a görögök nem két-, hanem háromkulcsos - 7, 14 és 22 vagy 23 százalékos kulcsot tartalmazó - szisztémát javasolnak, miközben a donorok kétkulcsos - 10-12 és 12-20 százalék közti kulcsokat tartalmazó - rendszert vezetnének be. Az athéni vezetésnek az a baja az utóbbival, hogy számos jelenleg 6,5 százalékkal adózó termék - könyvek, gyógyszerek - árát növelné.

Emellett az egyes szigetre érvényes 6,5 százalékos kulcsot is emelné. Ez utóbbi versenyelőnyt jelent Görögországnak, miután más országok sok hasonló turistacélpontján tíz százaléknál magasabb áfa terheli az áruk és a szolgáltatások értékesítését. A költségvetési egyenleggel kapcsolatban 2015-re egyszázalékos pluszról tárgyalnak, míg 2016-ra 1,5-2,0 százalékos többletről. Ez azért fontos a hitelezőknek, mert ez a forrás teremt fedezetet az adósságok törlesztésére.

Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter cáfolta a német Süddeutsche Zeitung hírét, amely szerint meghosszabbítanák a jelenleg futó hitelprogramot. A nevük elhallgatását kérő uniós tisztviselőktől származó információ szerint a program hitelkeretéből négymilliárd eurót vehetnének fel a görögök bizonyos reformokért cserébe. Varufakisz szerint ezt a forgatókönyv a tudományos-fantasztikus irodalom témakörébe tartozik.