Néhány hónap alatt 40 százalékkal is nőtt egyes sertéshúsok felvásárlási ára. Ez  meglepő fejlemény azután, hogy az elmúlt években  jobbára csak fokozatos csökkenésről tudtak beszámolni a termelők. A visszaesés oka egyértelműen az orosz embargó volt. Az unió  nagy sertéstenyésztői és húsüzemei ugyanis alaposan megszenvedték az oroszországi beviteli tilalmat, s ennek következtében túlkínálat alakult ki  sertéshúsból. Az idén tavasszal azonban megfordult a "szél" és egyre nagyobb mennyiségre akadt vevő, így az árak is emelkedtek.

A növekvő kereslet mögött egyértelműen a kínai piac robbanása áll. Míg tavaly az első félévben csak 600 ezer tonna sertéshúst exportáltak az uniós országok Kínába, idén ennek  már dupláját. Ezzel egycsapásra pótolták a kieső orosz exportot, sőt még növelték is kiszállításaikat. Ez a fejlemény piaci elemzők szerint nem tekinthető átmenetinek - a távol-keleti piac ugyanis egyre növekszik.

Immár a magyar termelők is érzik a felfutó kereslet jótékony hatását - mondta el kérdésünkre Menczel Lászlóné. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára kiemelte, hogy  már 400 forint feletti áron tudják értékesíteni a hasított félsertés kilóját. Ez 12 százalékkal haladja meg a tavalyi átlagárat.

A terméktanács vezetője szerint ez már minimális nyereséget tartalmaz, ami növelheti a sertéstartási kedvet. A hazai tenyésztők számára további előny, hogy csökkent a sertéshús áfája és az is kedvező fejlemény, hogy  bevezették a KMS ( Kiemelkedő Minőségű Sertéshús)  minőséget és védjegyet. E három tényező együttesen  a hazai sertéstenyésztés felfutását eredményezheti.

A magyarországi sertés állomány  továbbra is 3 millió körül mozog, ez  évente 1-1,5 millió import sertéssel egészül ki. A magyar húsüzemek  évi 80 ezer tonna külföldről érkező nyershúst dolgoznak fel a magyarországi mellett.  A sertéshús felvásárlási árának növekedése - ez jelenleg félsertés esetében kilónként 400 forint felett mozog - maga után vonhatja a termelés bővülését, amit az új vágóhídi kapacitások belépésével könnyedén felszív a piac.

A sertéshús robbanásszerű változása nem érte felkészületlenül a legjelentősebb Somogy megyei állattartóként számon tartott Claessens család gazdaságait, hiszen évek óta fejlesztik sertéságazatukat. A Nagybaráti-pusztán lévő telepen évente 180 ezer malacot állítanak elő, amelynek jelentős részét exportálják, míg a Somogycsicsói hizlalótelepen 32 ezer sertést nevelnek.

A tulajdonosi család képviselője Claessens Peter kérdésünkre elmondta, hogy az elmúlt három évben 2 milliárd forintot ruháztak be sertéstelepeik fejlesztésébe és az elkövetkezendő időben újabb beruházásokat terveznek Somogy megyében. 2017-ben egy 32 ezer hízó befogadására alkalmas telep építését kezdik Böhönye mellett, míg ugyanebben az évben Iharosberény közelében egy új, 4500 férőhelyes kocatelepet adnak át. Az új létesítmények nemcsak a legmagasabb környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek majd meg, hanem a dolgozók kényelmi szempontjait is figyelembe veszik.

A tulajdonos a jövőt tekintve is optimista, úgy véli, hogy a sertéshús áremelkedése a növekvő távol-keleti igények miatt is tovább tarthat, amire szükség is lenne, hiszen több mint 1 évig önköltség alatt volt a piaci ár.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai is azt tükrözik, hogy az év első felében már folyamatosan növekedett a sertéshús felvásárlási ára. Júliusban több mint 13 százalékkal emelkedve elérte a kilogrammonként 411 forintot. A tejnél a csökkenés folytatódott, ezt literenként 12 százalékkal olcsóbban, 66 forintért kínálták. A gabonafélék ára csaknem 3, a zöldségféléké 2 százalékkal emelkedett. A gyümölcsök felvásárlási ára ugyanakkor közel 8 százalékkal mérséklődött. A mezőgazdasági termékek összességében 1,2 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest. Szintén a KSH adta közre, hogy az első félévben 99 ezerrel tovább csökkent a sertésállomány, sőt a jövő szempontjából fontos anyakocákból is kevesebb van: 14 ezerrel, így számuk alig haladja meg a 183 ezret...