Nagy mennyiségű aranytömbről - és nem aranyrúdról - derült ki, hogy egyszerű, primitív hamisítvány. Az aranyhamisítási ügyben nyomozó hatóságok a Napi. hu értesülései szerint összesen 339,4 kilogramm tömbről derítették ki, hogy arany helyett trombitarézből készültek. Úgy tudjuk, a pórul járt tulajdonos két, Hujber Ottó érdekkörébe tartozó vállalkozás.

A GoldEurope Kft. és a Loyal Bank Ltd. Magyarországi Képviselete hitelek fedezeteként jutott az "aranytömbökhöz", amelyek értéke - ha valóban aranyból készültek - több milliárd forint lett volna.  Az ügyben másik érintett pénzintézet az  időközben csődbe ment Alba Takarékszövetkezet, amely 600 millió forintot bukott a csaláson. Értesüléseink szerint a több száz kilós "rézfogást" egy biztonságtechnika cég raktárában találták. A bontatlan és lepecsételt ládákban levő rudakról a nyomozóhatóság derítette ki, hogy az említett két cég tulajdonát képezik. (A Napi.hu elsőként számolt be az aranyhamisítási ügyről. Gyanúsítottja a zálogházakat üzemeltető Kézizálog Zrt. és annak tulajdonosa Bíró Péter, aki több tízmilliárdos adósságot halmozott fel nyolc kereskedelmi bankkal szemben, ráadásul egy sor magánszemélyt és pénzintézeteket csapott be hamis aranytömbökkel. A trombitarézből készült hamis aranytömbökről is a Napi.hu adott hírt elsőként.)

Így vizsgál a hatóság

Az aranytárgyak és az aranytömbök vizsgálata, illetve hitelesítése esetén nem a mintát, hanem magát a vizsgálandó, illetve hitelesítendő aranytárgyat, vagy aranytömböt kell a hatóság rendelkezésére bocsátani, de ez a Kézizálog Zrt. esetében ilyen nem történt - ők csak mintákat vizsgáltattak meg a hatósággal. Aranytömb hitelesítésére csak befektetési célú aranytömb esetében kerülhet sor. Ha a bemutatott aranytömb befektetési célú aranytömbnek minősül (akkor színarany, ha legalább 995 ezrelék finomságú), akkor a mintavételt és az anyagvizsgálatot követően a tömbbe a hatóság a következő jelzéseket helyezi el: az anyagvizsgálat sorszámát, a tömb tömegét egytized grammos pontossággal, a tömb finomságát ezrelékben szintén egytized ezrelékes pontossággal, valamint a hitelesítő fémbélyegző lenyomatát.

Az  aranytömb hitelesítés a gyakorlatban nem jellemző, mivel az egyrészt nem kötelező, másrészt jellemzően külföldön gyártott aranytömbök vannak hazánkban forgalomban, amelyek már tartalmazzák a külföldi gyártói hitelesítést igazoló jelzéseket. Amennyiben aranytárgyat hitelesítenek, akkor az a mintavételt és anyagvizsgálatot követően, - amennyiben annak finomsága eléri, vagy meghaladja a jogszabályban foglalt finomsági fokot - fémjelet, valamint névjelet, esetlegesen hivataljelet kap.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya ezt követően szakértői vizsgálatra szállította a tömböket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóságához (Nehiti). Így derült ki, hogy a lefoglalt tömbök egytől-egyig hamisak, vagyis hogy nem aranyból, hanem trombitarézből készültek. A vizsgálat során a gyanúsítottak (a Kézizálog Zrt. és tulajdonosa Bíró Péter) nem tudták bizonyítani azt, hogy a tömbök hitelesítését, vagy hogy ezek vizsgálatát a Nehiti elvégezte volna.

A bizonyítéknak számító tömböket a 2015. július 16-án - a szakértői vizsgálat lefolytatását követően - a Készenléti Rendőrség elszállította a Nehiti épületéből. A hatóság tehát nem állított valótlant amikor azt állította, hogy nem végzett a ma már felszámolás alatt álló Kézizálog Zrt.-nek sem aranytömb hitelesítést, sem -vizsgálatot. A hitelesítő hatóságnál megerősítették, hogy nem "dekkol" hosszabb ideje 200 kilónyi aranytömb, amelynek valódiságáról vagy hamis voltáról a Nehiti nem nyilatkozik a nyomozóhatóság és a tulajdonosok többszöri kérése ellenére sem.

A korábbi cikkeinkben hivatkozott, rendelkezésünkre álló dokumentumokból az derült ki, hogy a hatóság mintavizsgálatokat végzett a cég számára - 2012-ben több alkalommal is. Ezekről csak egy eredményközlőt adtak ki, amelyben a vizsgálati eredmény található. E mintavizsgálatok ugyanakkor nem az aranytömbökre vonatkoztak, csupán egy-egy kis mennyiségű mintára. Arra viszont jók voltak ezek a dokumentumok, hogy többek közt ezek felhasználásával tudott a cég átverni egy sor magánembert és céget, ugyanis a jellemzően 2 grammos aranyminták vizsgálati eredményét az egész tömbre vonatkozó tanúsítványként használták fel. Ennek kapcsán a hatóság közölte: "A Kézizálog Zrt. részére aranytárgy hitelesítést nem végzett hatóságunk, ugyanakkor arany tartalmú mintaanyagok vizsgálatát igen, legutóbb 2014. júliusában. A Kézizálog Zrt. részére hatóságunk az elmúlt három évben aranytömb hitelesítést nem végzett, a zrt. aranytömböt vizsgálatra egyáltalán nem mutatott be a Hatóságnak, csak 2 gramm körüli mintákat, amelyről a Hatóság eredményközlőt állított ki."

A Nehiti ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy "a minta levételéről az annak vizsgálatát kérő gondoskodik, nem pedig a hatóság, így a hatóság nem rendelkezik tudomással arról, hogy a minta miből származik. Nem is szükséges, hogy erről a hatóság tudomással rendelkezzen, hiszen a vizsgálat eredménye az azt kérő (példáula forgalmazó) számára jelent információt és bír jelentőséggel a mintavétellel érintett tárgy nemesfémtartalma vonatkozásában."