A tervezet 15 közlekedéssel összefüggő törvényt módosít. A közúti közlekedési törvény módosítása előírja, hogy az építtető köteles a közút fejlesztésével összefüggő közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségét a közműtulajdonosnak vagy jogutódjának, állami tulajdonú víziközmű kiváltása, fejlesztése esetén pedig a víziközmű vagyonkezelőjének megfizetni.

Ezzel szemben a kerékpárutak építésekor szükségessé váló közműkiváltások költsége az érintett közműszolgáltatókat terheli. Az indoklás szerint ezzel a kerékpárút-fejlesztések gazdaságosabbakká válnak.

Fordulat a páv-nál

Ugyan ez a törvény kiegészül azzal, hogy a közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatát (páv) a közlekedési hatóság végzi. A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezni lehet. Változatlan marad az a szabály, amely szerint közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése, csak a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető. Viszont 200 ezer forintról 500 ezer forintra bírságolható az, aki ilyen engedély nélkül végez képzést. Ráadásul a bírság ismételten is kiszabható. A bírság mellett a közlekedési hatóság - jogszabályban meghatározott esetekben - a képző szerv, az iskolavezető, a szakoktató vagy a vizsgabiztos engedélyét felfüggesztheti, visszavonhatja, továbbá a névjegyzékből törölheti.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény a nyilvántartandó adatokat egészíti ki azzal, hogy a nyilvántartásba be kell jegyezni a tulajdonjog és üzembentartói jog kezdetének, valamint megszűnésének az időpontját is.

Központosítanak

A tervezet egy hosszú kiegészítést tartalmaz a személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2012-ben hozott törvényhez. Ez az országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer és utastájékoztatási rendszer létrehozását, valamint annak feltételeit és tartalmát írja le. Tehát az országos, elővárosi, regionális és helyi személyszállítási közszolgáltatásokban működő, illetve kialakításra kerülő elektronikus jegyrendszer, az utastájékoztatási rendszer, valamint elektronikus forgalomtervező és irányítási rendszerek célja azok országos átjárhatóságának, és egységes működésének a biztosítása. Ezt egy központi rendszer végzi. Egy későbbi kormányrendelet nevezi meg a központi rendszer működtetőjét, aki meghatározza a rendszerhez történő csatlakozás feltételeit. Csak az csatlakozhat hozzá, aki ezeket a feltételeket teljesíti.

Szentesítik az Ab döntését

Nemrégiben jelent meg az Alkotmánybíróság határozata, amely alkotmányellenesnek minősítette a vízgazdálkodási törvény egyik előírását. Ez úgy rendelkezik, hogy ha vízvezetékre jegyeztet be a szolgáltató egy telken szolgalmi jogot, akkor nem jár kártérítés a tulajdonosnak. Az adott esetben a tulajdonos nem tudott arról, hogy a vásárolt telke alatt több évtizede húzódik egy vízcső. A bejegyzett szolgalom azt eredményezte, hogy a nyomvonalhoz tartozó védőtávolságon belül gyakorlatilag használhatatlanná vált a telek.

Miután ez csaknem az egész telket érintette, annak az értéke nullára csökkent, kártérítés pedig nem járt érte, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a törvény adott részét és kötelezte az Országgyűlést, hogy ez év végéig módosítsa a jogszabályt. A mostani salátatörvénybe került be ez is. A módosítás így szól: az ingatlan tulajdonosát (használóját) a szolgalom miatt, arányos kártalanítás illeti meg. Amennyiben a telek korlátozott használata az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, úgy a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.