A kormány 39 napig nem nyúlt a költségvetés tartalékához, idén első ízben február nyolcadikán datált határozatban döntött a keret felhasználásáról. A döntés vélhetően a múlt heti kormányülésen született; mindenesetre ez komoly visszafogottságról tesz tanúbizonyságot, ugyanis 2013-ban már január negyedikén a tartalékhoz nyúltak egy kormányablak-beruházás támogatása miatt.

Az első 2,3 milliárd forintos kiutálás nyertese a kormány legfiatalabb minisztériuma, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. A tárca ezen felül megkapta a tavalyi költségvetés maradványaként 4 milliárd forintot, így a működére 6 milliárd forintot fordíthat. Ezen felül értendő a kabinetiroda által kezelt kormányzati reklámbüdzsé. A kormányzati döntés jogilag nem vitatható, hisz a tartalék elvileg csak az előre nem látható kiadásokra fordítható.

Az ingyenes kéményseprés is viszi a pénzt

Az idei költségvetés tervezését valamikor tavaly februárban kezdték meg, májusban került a parlament elé és a parlament júniusban fogadta el. Akkor még Rogán Antal sem sejtette, hogy fél év múlva egy új minisztérium vezetője lesz, így értelemszerűen nem is tervezhettek a tárca kiadásaival. Más kérdés, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda - elvileg - ugyanazon feladatokat látja el, amit korábban a Miniszterelnökségen belül két három főosztály, vagyis a kabinetiroda felállítása nem kellett volna, hogy többletkiadással járjon az adófizetőknek.

A kormány február kilencedikére két újabb kormányhatározatot datált, ami érinti a költségvetési tartalékot. A tartalékból összesen 5,3 milliárd forintot adnak a rezsicsökkentést megsínylett kéményseprés támogatására. Mint az közismert, a rezsicsökkentő akció részeként előbb befagyasztották, majd ingyenessé tették a kéményellenőrzési szolgáltatást a lakosság számára. Mivel ingyenebéd nincs, valakinek ki kell fizetni a szolgáltatást, s ezek ismét az adófizetők lesznek. A kormány határozata szerint 2,96 milliárd forintot kap a kéményseprést koordináló BM Katasztrófavédelmi Igazgatósága, amit bérekre költhetnek és további 2,3 milliárd forintot beruházásokra, illetve dologi kiadásokra.

Az olimpia sem maradhat ki a pénzesőből

Az olimpiarendezés előkészítése sem megy ingyen vagy civil nekibuzdulásból, és ennek kiemelt társadalmi támogatottsága megérdemel költségvetési pénzt - a kormány szerint. A miniszterek arról döntöttek, hogy a tartalékból 3,3 milliárd forintot kap a fejlesztési minisztérium, a 2024-es pályázat támogatásra 3 milliárdot, míg 300 milliót a "kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának" működési támogatásra. A 3,3 milliárd csak dologi és működési kiadásokra fordítható, így elvileg közvetlenül bérekre nem. A kiutalt 3,3 milliárd akár aprópénznek is tekinthető, ugyanis egy tavalyi kormányhatározat szerint csak az idén 10,25, jövőre pedig 9,55 milliárd forintot szán a kormány az olimpiai pályázat támogatására. Az olimpia összkormányzati ügy, hisz Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden nyújtotta be a parlamentnek az olimpiai adókedvezményről szóló javaslatát, amely további költségvetési pénzeket csatornázna át a sportrendezvény előkészítésre.

A kormány így két nap alatt 11 milliárd forintot vett ki a költségvetés 100 milliárd forintos tartalékából. A tartaléknak csak a 40 százaléka használható fel az éve első felében, az előre nem látható kiadásokra, azaz június 30-ig 29 milliárd forint marad. Mindeközben a kormány csak tavaly a 2016-os költségvetés elfogadása óta, 123,4 milliárd forintos kötelezettséget vállalt az idei költségvetés terhére az elfogadott törvényen túl. Ezt a 123 milliárdot kellene fedeznie a 100 milliárdos tartaléknak, ami a matematika szabályai szerint nem megoldható. Ebből az következik, hogy előbb-utóbb módosítják a 2016-os költségvetést, vagy egyes kiadásokról lemond a kormány.