A kormány középtávú gazdasági prognózisa nagy meglepetést nem rejt: bár jövőre a növekedés 2,5 százalékra lassul a 2017-2019 között háromszázalékos növekedéssel számolnak.

Az infláció a ciklus végére szintén három százalékra állna be a jövő évi 1,6 százalék és a 2017-es 2,5 százalék után. Az államháztartási hiányban viszont a jövő évi 2,2 százalék után, már 2017-ben 1,6 százalékra akar visszalépni a kormány, és ezt szintet tartatná 2019-ig. A 2016-ról 2017-re az egyenleg bő 200 milliárd forinttal csökken - ezt kell kigazdálkodni a kormánynak.

A bevételi oldalon nagy meglepetéseket nem ígér a mérleg: maradnak a különadók, jelentős szja csökkentés sem hámozható ki a számokból. A pénzügyi szervezetek különadója az idei 144 milliárdról 2017-re 67,2 milliárd forintra csökken - de ezen a szinten fennmarad - igaz így az legalább már nem az EU bankadója lesz a mai tudásunk szerint.

A személyi jövedelemadózásban (szja) sem számolnak - egyelőre további - adócsökkentésekkel, igaz nem is tehetik, mert erről nem született semmilyen döntést - ezért a szja-bevételek a bérkiáramlással és a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőnek. Majd 2019-re a kormány számításai szerint az adócsökkentés és fejlesztési alapban 350 milliárd forint lesz - ám a kabinet idén beindította a rendkívül drága - ám szakmai indokokkal kellően nem alátámasztott - autóút-építési programot - így egyszerre kell e két forrásra fedezetet teremtenie a 350 milliárd forintnak. A kormány szándékait jól jelzi, hogy jövőre 120 milliárdot szám az szja egy százalékpontos csökkentésre és 160 milliárdot a gyorsforgalmi útfejlesztésekre. Ha marad ez az arány, az azt is jelzi, hogy számottevő adócsökkentés nem várható a 2018-2019-re.

A családi támogatások nominálisan csökkennek 2019-ig, viszont brutálisan nőnek az állam vagyonnal kapcsolatos kiadások: az idei 215 milliárd forinttal szemben a kormány 2019-ben 680 milliárd forintot szánna erre a célra - aminek mértéke és célja is érthetetlen.

A céltartalékok mértékéből arra lehet következtetni, hogy a közszférában elindított béremelések egyre nagyobb terhet raknak a költségvetésre: az idei 155,7 milliárdos (béremelési) céltartalékkal szemben 2019-ben már 350 milliárd forint szerepel ezen a soron.