Az azbesztnek remek tulajdonságai vannak - éghetetlen, masszív, jó hőszigetelő -, ezért is használták különböző iparágakban, többek között az építkezéseknél tetőfedésre. Ma már azonban tilos azbeszttartalmú építőanyagokat használni, például tetőfedésre, mivel az azbeszt rendkívül veszélyes lehet az emberek egészségére. Egy-egy épület életciklusához képest alig több mint 10 éve, 2005-ben lépett érvénybe a teljes azbeszttilalom. Ugyanakkor az azbeszt még jelen van a környezetben, például rengeteg épület tetején.

Az időjárás nekimegy az azbesztes paláknak

Kapcsolódó

Sok ingatlan tetejét ugyanis azbesztes hullám- vagy úgynevezett síkpala fedi. Ezeket a tetőfedő azbesztes palákat sokáig nem tartották veszélyesnek normál helyzetben, azaz akkor, ha fent vannak a tetőn. Hiszen az egészségre ártalmas azbesztrostok kötött állapotban találhatók meg az anyagban. Az azbesztpala egyébként 10-30 százalékban tartalmaz azbesztet, a nagy része cement, éppen ezért az azbesztrostok nyugalmi helyzetben kevésbé tudnak kiszabadulni a környezetbe. "Az eddig is ismert volt az azbesztszakmában, hogy az azbesztes pala akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, amikor szakszerűtlenül kezdik bontani, igaz, a hullám- és a síkpala esetében eltérő a környezetszennyezési kockázat és az egészségkárosodás esélye, mértéke" - mondta el Six Éva, a független laboratóriumokat működtető Wessling Hungary azbesztlaboratóriumának a vezetője.

Azonban nem csak akkor lehet baj belőle, ha ha szakszerűtlenül végzik a bontásukat, eltörnek, elporladnak. A Laboratórium.hu cikke szerint ugyanis idéz egy Németországban készült - a Toxcenter.org oldalán megtalálható (német nyelvű pdf dokumentum) - kutatást, amely szerint az azbesztrostok nem csak a szakszerűtlen bontáskor, hanem az elöregedett felületek mindennapos kopása, leegyszerűsítve az időjárás miatt is veszélyesek. Bár az említett kutatás tíz évvel ezelőtt készült, Six Éva szerint az azbesztszakmában az elmúlt időszakban kezdtek el vele komolyabban foglalkozni.

Az átfogó kutatás szerint az időjárás (eső, nap, szél, hó) komoly hatással vannak az azbesztpalalemezek állapotára, és igazolták, hogy az időjárás miatt kopnak az azbesztes palák. A kutatások alapján négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost kerülhet a környezetbe. Ennek csak az ötöde kerülhet a levegőbe, mert a rostok jelentős részét részét a csapadékvíz lemossa. Az tehát biztosnak látszik, hogy a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, "normál" állapotában is veszélyt jelenthet.

Rengeteg az azbesztes tető

Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján körülbelül 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség kerülhet a levegőbe. Ahogy Németországban, Magyarországon is jelen van az azbesztes palatetők problémája a sík- vagy hullámpalatetőkkel fedett épületek miatt. A síkpala leginkább a családi házakat borítja, illetve középületek falburkoló elemeként is gyakran előfordul, addig a hullámpalát főleg ipari létesítményeken, illetve melléképületeken (tárolókon, garázsokon), valamint válaszfalakként, kerítésként alkalmazták.

Magyarországon két gyárban (Selypen és Nyergesújfaluban) több mint 350 millió négyzetméter hullám- és síkpala készült. Azóta számos ingatlanon történt tetőcsere, sok ingatant elbontottak, de még mindig jelentős az olyan épületek száma, amelyeket azbesztes pala borít. Hivatalos adatok hiányában nehéz pontos adatot mondani a tetőkön lévők palák magyarországi mennyiségéről.

Tóth Bálint, a tetőfedő-anyagokat gyártó és forgalmazó, a Zala megyei Lentiben cserépgyártóbázist működtető Creaton South Europe Kft. ügyvezetője a Napi.hu-nak azt mondta, hogy tudomása szerint nincs pontos nyilvántartás arról, hány négyzetméteres lehet az azbeszttartalmú tetőfelület Magyarországon. "Csak következtetni lehet az épületek építési évéből és az akkor jellemzően használt tetőfedő anyagok alapján. Körülbelül 100-120 millió négyzetméter azbesztes tetőfelület lehet az országban" - fogalmazott a szakember.

Repedés, törés, porladás

A hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt.

Kép: MTI

"Az azbesztlapok szakszerű eltávolítása során a felületet folyamatosan nedvesíteni kell, emiatt az azbesztrostok nehezebben kerülnek a levegőbe. A szegeket, szegecseket el kell vágni, az azbesztlapokat pedig egészben levenni a tetőről, és már ott helyben becsomagolni, légmentesen elzárni a környezettől" - tanácsolta Six Éva. Nem véletlen, hogy amint az azbeszt lekerült a tetőről, jogilag azonnal veszélyes hulladéknak minősül. Az azbesztpalabontást éppen ezért kötelező bejelenteni a hatósághoz, annak szakszerű elszállításához és tárolásához pedig erre szakosodott cég segítségét kell igénybe venni. A palatetők bontása tehát eleve veszélyes művelet, de a már említett német tanulmány szerint azonban az időjárás miatti kopás bontás nélkül is veszélyessé teszi a palatetőket.

Veszélyes és drága eltüntetni

Tóth Bálint szerint az egyik legnagyobb probléma, azaz gátja az azbesztes tetők eltűnésének, hogy egy-egy tetőfelújítás eleve jelentős beruházás. Ráadásul az azbeszttartalmú sík- és hullámpalák eltüntetése költséges művelet. "Ha szabályszerűen akar valaki eljárni, akkor le kell szedni az azbesztes palát, majd elszállítania egy-egy hulladékudvarba. A vonatkozó szabály azonban kiköti, hogy maximum 300 kilós palamennyiséget lehet szállítani, márpedig egy átlagos ház tetején 1-1,5 tonna azbesztes pala lehet. Ez pedig több fordulót jelent, azaz macerás a művelet. A másik megoldás, hogy veszélyesáru-fuvarozóval, úgynevezett ADR-engedéllyel rendelkező szállítót kell megbízni a szállítással, hogy vigye el az hulladéklerakóba. Az ADR-es szállító megbízása pedig szintén költséges, pluszban ott van a hulladéklerakás költsége is.

Átlagosan akár kilónként 50-100 forint lehet a hulladéklerakás díj. Összesen egy átlagos tetőfelújításnál, tetőcserénél több százezer forint lehet az azbesztes pala szabályszerű eltüntetése. Tóth Bálint szerint sajnos a magas költségek miatt vannak, akik illegálisan szabadulnak meg az azbesztes palától, ők azonban több százezres bírságot kockázatnak. Amennyiben valaki nem szeretne illegális megoldást választani, ám mégis megszabadulna az azbeszt okozta veszélytől, gyakran úgy oldja meg a problémát, hogy a tetőfelületet befedi egy másik anyaggal. Az erre szakosodott cégek ilyenkor a munka első fázisában nagy nyomású vízsugárral tisztítják meg a felületet a rárakódott szennyeződéstől, illetve mohától. Six Éva szerint ez azonban még súlyosabb környezetszennyezést okozhat, mint a szakszerűtlen bontás. Azzal nem számolnak ugyanis, hogy a mechanikus tisztítás révén nagy számú azbesztrost kerül a környezetbe, ráadásul a fröcskölés akár száz méteres körzetben is szétteríti az apró rostokat a levegőben. A megoldás pedig a ráburkolás, azaz egy új tetőt raknak a régire, ám ez Tóth Bálint szerint nem jelent végleges megoldás, inkább elodázza, elfedi a problémát.

Kép: Napi.hu

A költségek mérséklésére a Creaton kidolgozott egy programot, amely igyekszik kezelni a szállításból és hulladéklerakásból adódó problémát. Aki a tetőcsere vagy tetőfelújítás során a cégtől rendel új tetőfedő-anyagot, az a társasággal együttműködő hulladékkezelő céggel, a Design Kft.-vel kedvezményesen oldhatja meg az elszállítást és a hulladéklerakást.  A cég programjában kilónként 60 forintból lehet szabályosan megszabadulni az azbesztes palától, ami 80-100 ezer forintos költséggel fejeli meg egy átlagos tetőcsere költségeit. "Ez sokak számára még mindig elég jelentős kiadás, de azért egyre többen igénylik a szolgáltatást" - mondta Tóth Bálint.

Ugyanakkor még mindig nagyon alacsony ütemben cserélődnek a rendkívüli veszélyt jelentős azbesztes palatetők. "Ha a mostani tempóban folytatódik az azbesztes palák cseréje, akkor 30-40 évre is szükség lehet, míg eltűnnek a tetőkről az azbesztes palák, márpedig annyit nem igazán bírnak ki"- mondta Tóth Bálint.

Miért ennyire veszélyes az azbeszt?

Ha a tüdőbe kerül, akkor visszafordíthatatlan szövetburjánzás okozhat. Aki pedig jelentősebb mennyiségű azbesztport lélegzik be, azoknál kialakulhat az azbesztózis, a mezotelióma és a tüdőrák is. Mivel ezen betegségek lappangási ideje akár 20-25 év is lehet, sokáig nem lehetett tudni, hogy az azbeszt ilyen mértékben veszélyes az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint az azbeszt miatt évente 20-30 ezer ember betegedik meg az Európai Unióban, és még nem érte el a csúcsértéket. Az EU-ban 2030-ig várhatóan több mint 300 ezer ember fog meghalni az elsősorban az  azbeszt miatt kialakuló mezotelióma következtében.

Az Európai Bizottság által készített azbesztveszélyekről szóló összefoglaló (pdf) szerint az azbeszt puszta szemmel láthatatlan, nagyon apró szálak formájában szétterjed a levegőben. Az azbesztszálak belégzése okozhatja a már említett betegségeket, az azbesztózist, a tüdőrákot és a mezoteliómát. Az azbesztózis súlyosan akadályozza a légzést, és közvetett módon halált okozhat. A tüdőrák az esetek megközelítőleg 95 százalékában halálos kimenetelű. Az azbesztózis következményeként is kialakulhat tüdőrák. A mezotelióma nem gyógyítható, és általában a diagnózis felállítását követő 12-18 hónap alatt a beteg halálához vezet.