A feltörekvő piacokkal, ezen belül Kelet-Közép-Európával és Magyarországgal is foglalkozó befektetők évek óta azon idegeskednek, hogy milyen hatása lesz annak, amikor az amerikai Fed elkezdi emelni kamatait. Az borítékolható, hogy a külföldi tőke egy része venné a kalapját, mert ha kisebb kockázattal - amerikai befektetésekkel - is kellő hozamra tehet szert, akkor nem kell máshol nagyobb kockázattal fialtatnia a pénzét.

A kérdés az, hogy az egyes feltörekvő országok mennyire érzékenyen reagálnának erre, azaz mennyire sérülékenyek. Tegyük fel, hogy az Egyesült Államokban a vártnál korábban emelkednek a kamatok, aminek hatására a befektetők a feltörekvő piacokon tartott pénzük tíz százalékát kivonják innen. Ez egyértelműen sokkhatással járna, ám azt már nehezebb megjósolni, hogy melyik ország állna ellent jobban és melyik kevésbé ennek a csapásnak.

Vegyes a kép

David Spegel, a BNP Paribas feltörekvő piaci pénzügyeikkel foglalkozó elemző csoportjának vezetője 80 ilyen ország államkötvény- és részvénypiacát hasonlította össze. Az elemzés, amelynek főbb megállapításait a Financial Times szemlézte, vegyes képet fest a kelet-közép-európai régióról, és azon belül Magyarországról.

A külföldiek kezében lévő részvények a magyar részvénypiac teljes állományának 70 százalékát teszik ki, az államkötvények esetében pedig valamivel több, mint 70 százalék a külföldi befektetők részaránya. Mindkét adat kiugró a többi vizsgált feltörekvő országgal összehasonlítva. Az előbbi esetén Oroszország a második kevesebb mint 45 százalékos aránnyal, majd Hongkong és Brazília következik. Az utóbbi, az állampapírok esetén Románia a második, valamivel több, mint 60 százalékkal, utána Ukrajna jön, 55 százalékkal, majd Lengyelország ennél kicsit kevesebbel.

Ez nem minden

Ez azonban nem árul el mindent az érintett országok sérülékenységéről. Spegel vizsgálatának lényege, hogy számszerűsítette, milyen hatása lenne annak a bizonyos 10 százalékos tőkekivonásnak. Nevezetesen megadja, hogy ez hány százalékkal csökkentené az egyes államok devizatartalékait. Szerencsére ebben az összehasonlításban, már messze nem Magyarország áll az élen.

Nem meglepő, hogy a tágabb kelet-európai régiót is figyelembe véve a halvány tartalékokkal rendelkező Ukrajna messze nagyobb bajba lenne: elvesztené tartalékai közel 40 százalékát. Rosszabbul áll Szerbia, az egyébként a kevéssé kockázatos helyek között számon tartott Lengyelország és Lettország is. Magyarország 42 milliárd dolláros devizatartalékának jóval kevesebb, mint ötödét veszítené el, Oroszország esetén csak tíz százalék lenne ez az arány.

És még ez sem minden

Így aztán Spegel - Venezuela mellett - Ukrajnát tartja egy tízszázalékos tőkekivonás legnagyobb lehetséges áldozatának, megjegyezve, hogy a legsúlyosabb veszélyzónában olyan befektetésre ajánlott kategóriában lévő államadóssággal rendelkező országok is vannak, mint Dél-Afrika és Mexikó. Hiába kínál azonban viszonylag jó védelmet számos országnak adósságához képest magas devizatartaléka, van más piaci változás, ami komoly gondot okozhat.

Nevezetesen a kötvényhozamok durva megemelkedése. Két évvel ezelőtt, amikor a befektetők elkezdték pánikszerűen kivonni tőkéjüket a feltörekvő piacokról, mert attól tartottak, hogy a Fed kisvártatva elkezdi monetáris enyhítésének visszavonását, a kötvényeikbe befektetett tőke 7,6 százaléka hagyta el ezeket az országokat. Ez tehát kevesebb Spegel 10 százalékos feltételezésénél, de nem sokkal, azaz az elemző feltételezése nem alaptalan.

A eladási hullám, azaz állampapírok iránti kereslet csökkenése miatt megugrottak a hozamok, mégpedig olyan nagy mértékben, mint a Lehman Brothers 2008. szeptemberi bedőlése után. Ez volt az az esemény, amely nyomán lefagytak a pénzpiacok - Magyarország konkrétan nem tudta eladni kötvényeit.