Trump programjának egyik fő pontja egyértelműen az illegális bevándorlás visszaszorítása. Programjának azon részét, melyben az Egyesült Államok - Mexikó határára való 11-14 méter magasságú fal építése szerepel, igen sok kritika érte. A fal ellen, még a pápa is felemelte a hangját, Trump erre úgy reagált, hogy a Vatikánt is egy hatalmas fal veszi körül.

A fal, most éppen az utolsó elnökjelölti vita kapcsán került szóba, Trump ekkor azt mondta, egykor Hillary is a fal mellett szavazott. 2006-ban, Hillary valóban egy 1100 kilométeres fal megépítése mellett szavazott, ugyanakkor ez a fal nem hasonlít a Trump által elképzelt magasabb, hosszabb, betonfalhoz.

Egy férfi próbál átmászni a mexikói-amerikai határon húzódó falon, Arizonában

Mexikó fog fizetni a falért

Trump ígéretet tett, hogy az amerikai adófizetőknek egy centjébe nem fog kerülni a fal megépítése, ellenben addig is munkalehetőséget fog biztosítani az építőmunkásoknak. Ősz elején, már találkozott is a mexikói elnökkel, hogy elkezdjen tárgyalni a falról, abban az esetben, ha ő nyeri a választást.

Mexikó fog fizetni a falért. Ez 100%-ig biztos! Még nem tudják, de így lesz.

Fogalmazott Trump, mielőtt a mexikói elnökkel találkozott

Peña Nieto, mexikói elnök, ugyanakkor kijelentette, hogy Mexikó nem fog fizetni a falért. Elfogadják az elnökválasztás eredményét, akármi is legyen az, tiszteletben tartják az eredményt, de nem fognak fizetni a falért, bár Nieto nem ellenezte a fal ötletét, ami nem meglepő, hiszen a mexikói-guatemalai és a mexikói-belizei határon jelenleg is egy határzár húzódik. Mexikóban, már a hetvenes évek óta, igen nagy problémát jelent az illegális bevándorlás.

Trump azt mondta gazdasági nyomással érné el, hogy Mexikó fizessen a falért. Az illegális bevándorlók az Egyesült Államokból 24 milliárd dollárt küldenek haza Mexikóba évente, ezáltal Mexikónak ebből nagyobb bevétele van, mint az olaj eladásából. Trump érvénybe léptetheti a Patriot Act-et, amely lehetővé tenné, hogy a bankok tüzetesebben felülvizsgálják ügyfeleiket, amely lehetetlenné tenné az illegális bevándorlók számára, hogy bankfiókjukhoz hozzáférjenek.

További lehetőségek, melyeket Trump ajánlott:

- Vízumigénylések elutasítása

- Kereskedelmi tarifák megemelése

- Határátlépési engedély díjának a megemelése

Sokan nem tudják, de valójában Donald Trump, már próbált indulni az amerikai elnökválasztáson. 2000-ben, az akkori minnesotai kormányzó, Jesse Ventura győzte meg Trumpot, hogy induljon az elnökválasztáson, a Reform Party színeiben. Trump, a kampányát, az univerzális egészségügyi ellátásra, a méltányos kereskedelemre és az államadósság csökkentésére fókuszálta, ahogy azt a könyvében is (The America We Deserve) írta.

Trump és Reagan 1987-ben, mikor Trump először fontolta meg, hogy induljon-e az elnökválasztáson

A pártnak ekkor három jelöltje volt, Patt Buchanan, John Hagelin és Donald Trump. Trump Oprah Winfrey-t nevezte a számára ideális alelnökjelöltnek, és ígéretet tett, hogy azonnal elvenné akkori barátnőjét Melania Knauss-t (ma Melania Trump, Trump felesége), ha megnyerné az elnökválasztást.

Jesse Ventura belső konfliktusok következtében elhagyta a pártot. 2000. február 14-én, Trump bejelentette a The Today Show-ban, hogy véget vet kampányának. Habár úgy gondolta, így is megnyerhetné a Reform Party jelölti státuszát, kétségei akadtak a pártot illetően.

Tehát a Reform Party-ban, már egy Ku Klux Klan tag (Mr. Duke), egy neonáci (Mr. Buchanan) és egy kommunista (Ms. Fulani) van. Ez nem egy olyan társaság, amiben szívesen maradnék.

Fogalmazott Trump a The Today Show-ban

A Reform Party előválasztását végül Pat Buchanan nyerte meg.

Trump 2012-ben is elgondolkodott azon, hogy republikánus jelöltként induljon-e a választáson, végül mégse indult.