A forralt boros az év szaloncukra, ami miatt Magyarország államformájává a hazugság válik, kirúgják a meteorológusokat, hogy bemutassák, a hazánk mégsem következmények nélküli ország, az ellenzéki politikusokról meg kiderül, miben hasonlítanak a szorobánnal kalkuláló fejszámolóművészekre – a Page Not Found az idén is összeállította vérkomoly szilveszteri listáját az esztendő csúcseseményeiről. Érkezik Majka és az Élet és Irodalom közéletilíra-vitája!
A korrupcióval gyanúsított Völner igazságügyi államtitkár ír alá megfigyelési engedélyeket, végre révbe ér a magyar álompár, Karácsony Gergely páratlan politikatörténeti összeomlást mutat be – a Page Not Found az idén is összeállította elektronikus aláírással hitelesített listáját az esztendő csúcseseményeiről. És ha már így tett, azt is megsúgja, ki volt hosszú időn át a magyar politika tofuja.
Az ereszcsatorna a hibrid rezsim mellé zárkózik fel a politikai rendszer jellegéről folytatott viták kulcsfogalmainak versenyében, ha Varga Judit minden SZFE mellett kiálló világsztárt kávézni hív, aggódnunk kell a vérnyomásáért, az Index ügyében egy zebra mutatja meg, kik és mire kellenek a NER-nek, Hajdú Péter meg igazolja, az adócsalásnál nincs jobb garancia a magyar elitben maradáshoz – a Page Not Found az idén szilveszterre is összeállította a vérkomoly lajstromot az év közéleti csúcseseményeiről. Az eddigi listák historikus vizsgálata egyértelműen azt mutatja: sosem jobb év jön.
A Borkai-orgiának köszönhetően a Pornhub lett a magyar Wikileaks, Orbánnak köszönhetően a Sport Plusz Foci lett a Politikatudományi Szemle a nemzeti együttműködés rendszerében, Tessely Zoltán segített megérteni, Magyarországnál ma nincs erősebb tudatmódosító a piacon, Lackner Csaba pedig bizonyította, hogy aki szerint a Keresztapa maffiafilm, az nem ismeri a budapesti politikát, aztán kinyírták Víziópokot is, miközben, ha nem is ezért, de börtönbe kellett vonulnia VV Aureliónak. A Page Not Found szerzői az idén is összeállították az év közéleti csúcseseményinek listáját.
Háborúban vagy mulatságban mutatja meg egy nép, milyen is valójában, úgyhogy a Magyarságkutató Intézet feladatát vállaltuk magunkra, amikor Bartókként és Kodályként alámerültünk a bulik világába az idősek otthonától a lakodalmakig azért, hogy végre rögzítsük, mi is a magyar. Eszerint a szánkat használjuk a legtöbbet, még mulatozva is azon tépjük magunkat, hogy ki visz majd haza, és ha véletlenül belebotlunk a boldogságba, azonnal búcsúzni akarunk tőle. Az alternatív himnuszok után itt vannak azok az elpusztíthatatlan slágerek is, amelyeket már apáink is énekeltek és unokáink is ezeket gajdolják majd, mert úgy elmaradhatatlanok a magyar bulikból, mint a misékről az Agnus Dei.
Amikor Rákosi Mátyás új himnuszt szeretett volna íratni Magyarországnak, a felkért Illyés Gyula és Kodály Zoltán megijedt a feladattól, de a top tenünkben listázott többnyire középszerű vagy annál is rosszabb műdalok alkotói híján voltak az aggályoknak, és bátran bevállalták, hogy megírják az új magyar nemzeti imát, míg mások meg csak jót s jól akartak csinálni, slágert írtak, hogy aztán maguk számára is váratlanul emelje meg nótájukat a nemzet. Dessewffy Tibornak dedikált magyarságkutató szintézisünkben sikeres popdal éppúgy helyet kapott, mint szaxofonszólóval megvadított, megverselt magyar helységnévtár, és irigyeljük Kölcseyt, aki nem tudhatta, hogy a magyar nép zivataros századai után még jöhet a „maracujás–mar a gulyás” rímpár.
Szakít Majka és Curtis, NB I-es futballcsapatok öltöznek a Mészáros Lőrinc-féle 2Rule-mezbe, Zara szurikáta sajnálatos halála megrázza a nemzetet, elüldözik a CEU-t – az idén is nyakszirtig gázoltunk csúcseseményekben, a Page Not Found szerzői pedig még mindig tudják, merik és teszik, és ezúttal is sorba rakták a sorbatehetetlent. Kiemelt nemzetstratégiai jelentőségű, a Sargentini-jelentést elhomályosító éves közéleti Top10 Kósa Lajos afrikai hercegekét megszégyenítő örökségétől a felfoghatatlan módon büntetőjogi és politikai következmények nélkül maradt Elios-ügyig.
A Potemix-reklámok szintjéig süllyedő egykori világválogatott, az önbizalomhiányos varázsló és Váczi Zoli, aki Messinél is jobb lehetett volna, ha a folyadékmegvonásos alapozásban hisz. A magyar futball ugyan megsemmisült 1986-ban, de földet rá, mert a legröhejesebb idegenlégiósok után most itt vannak a magyar foci legszórakoztatóbb pillanatai: igazi Stadler FC-hangulat, úgyhogy senki ne lepődjön meg, ha a top ten felénél egyszer csak besétál egy kakas.
Fel a szegecselt bőrdzsekikkel és elő a Kőbányaival, mert elég volt a kékre festett hajakból, a fiúkból lett lányokból és az uborkás Sprite-ból! Kirobbantjuk a metálháborút, és az se tart vissza, hogy mit szól ehhez Brüsszel, vagy hogy ezután úgy hallgatnak el, mint a RoToR együttest. Minket nem tudott megvesztegetni a Kartago Tours: a hazai raptörténeti mélypontok után itt vannak a rocktörténeti gyalázatok, és a lista végére érve már garantáltan nem lesz jó magyarnak lenni.
Fölhúztuk a pilótaszemüveget és beleszálltunk a magyar rapháború fingfelhőibe: a Rapülőktől zuhanunk lefelé, hogy az Irént megcsináló VV Okiban az új Balassi Bálintot ünnepeljük, és végül trónra emelhessük a harmadik évezred Ady Endréjét, Mr. Bustát. Hiába van velünk a magyar rendőr, innentől már bármikor ránk lőhetnek egy kempingbicikliről, de hát mit is remélhet az élettől az a generáció, amelyik Paintől akarta megtudni, hogy mi a szex.