A város 1605. februárjában került Batthyány (II.) Ferenc, dunántúli főkapitány birtokába. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány-család történetével. A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.
Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét. Többször cserélt gazdát az immár palánkjától megfosztott város, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastély együttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos ország nádor nevéhez fűződik. A végvárból barokk kastély, a palánkkal körülvett városból pedig virágzó kisváros lett a XVIII. század derekán. Klasszicista külsőjét is ebben az időszakban nyerte el. A kastélypark országos hírű volt.
Kép forrása: Körmend Tourinform Iroda
Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) a XIX. században Körmend fejlődésében meghatározó szerepet játszott. A főúr emlékét ma városunkban az 1822-ben általa állíttatott Mária Immaculata – oszlop őrzi. Széchenyi Istvánnak a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására tett felajánlása után a második legnagyobb összeget, ötvenezer forintot Batthyány Fülöp adta.
Körmend turisztikai vonzerejét alapvetően meghatározza a városközpontban található Batthyány-kastély, melyet az ország 5 legjelentősebb kastély-együttese között tartanak számon.
800 millió forintos uniós támogatással alakították ki a Batthyány Örökségközpontot, a fejlesztés első szakasza az impozáns épületegyüttes egykori lovardájára fókuszált, ahol akadálymentesített fogadó helyiségeket, vetítőtermet hoztak létre. A bejáratnál elhelyezett, interaktív térkép az összes, a Batthyány családhoz kapcsolódó helyszínt feltünteti Magyarországon és Ausztriában. A központban a gyógyító-gasztronómia termékeit felvonultató, helyi termékeket kóstoltató és forgalmazó "Liktárium" is helyet kapott.
Az 1884-ben épült vadászlak jelenleg nagyon leromlott állapotban van, ezért teljesen felújítják a műemléki épület homlokzatát, a tetőszerkezetet, kicserélik a nyílászárókat és a gépészetet, valamint az akadálymentesítést is elvégzik. A funkcionális terek kialakításánál az elsődleges szempont, hogy a Batthyány örökség természetvédelmi része bemutathatóvá váljék. A projekt része a vadászlakot övező kastélypark egy részének megújítása is, helyreállítják a környezethez illeszkedő sétautakat és zöldterületeket is.
A felújítást követően - amely a tervek szerint 2017 tavaszára fejeződik be -, az egykori vadászlak és az azt körülvevő ökológiailag is helyreállított kert természettudományi ismereteket is közvetítő kiállítások helyszínéül szolgál majd. A körmendi Batthyány-kastély Magyarország egyik legszebb és turisztikai szempontból is vonzó kastélyává válhat, amely évente akár több mint százezer látogatót is fogadhat.
Kép forrása: Körmend Tourinform Iroda
