Régebben volt az az idő, amikor igencsak elmondható volt rólam, hogy egy nagy tábla mogyorós csoki tett boldoggá engem. Bármi történhetett körülöttem, ha volt valami bajom, a tábla mogyorós csoki gyógyír volt minden bajomra. Érdekes jelenség ez, mert most reggel, mikor megettem a frissen készült salátámat, sokkal, de sokkal boldogabbnak éreztem most magam, mint amikor régebben a tábla csokit ettem. Lehet, a csokievésben volt egy kis lelkiismeretfurdalás is, amiért ártok a szervezetemnek az édesség iránti vágyammal.

Ismét majdnem vasárnap van, és elég szétszórt hetem volt, de a súlyom maradt, nem ment feljebb, most ennek is tudok örülni. Ami még örvendetesebb, hogy a cukorszintem a jó tartományban van, nemsokára laborba kell majd mennem, ez azért fontos tényező.

Mivel olyan szép vasárnap van, nem napirendezek ilyenkor, ez egy pihenőnap minden héten. Nem írtam szinte egy hete, de tudod, hogy vannak terveim, amiket igyekszem tartani is. Legfontosabb szabály, amire figyelnem kell az az, hogy nem rúghatunk fel szabályokat kényünkre kedvünkre. Amit be kell tartani, azt be kell tartani, ezért nem szabad nagyon leterhelni magunkat számadó kötelességekkel, erre mondják, hogy - néha a kevesebb több! :)

Most úgy vagyok vele, hogy bármi bárgyúságot hallottam eddigi életem során, elfelejtem szépen, és új fejezetet nyitok az életemben. Persze sokszor történt már hasonlatos dolog ehhez, de ez most egészen más, mint ami eddig volt. Most már KÖTELEZŐ meglépni ezt a lépést, nem halogathatom tovább.

Rövid leszek, mert elég gyenge vagyok már régóta. Van itthon nekem elég sok egészséges élelmiszerem, zöldfélék, tejtermékek, Korpovit keksz, zabpehely, zabkorpa, Aktív Árpa formula, Diabess tea, zöldtea, és sokféle gyümölcs is. Ezekre helyezem most a hangsúlyt, mégpedig holnaptól, mert a mai napot kicsit már elszúrtam, bár még ez is korrigálható, úgy hiszem, akkor legyen mától az igazi februári kihívás.

Lehet-e jó egy betegségben? Természetesen nem, talán csak az, hogy tanulunk belőle. És bármennyire is jó lenne a súlyunk szempontjából, az, hogy némileg fogyunk is amíg betegek vagyunk, ez mégsem akkora öröm, mint azt utólag meg szoktuk állapítani magunknak. Én is fogytam most, de súlyosabb a köhögésem, mint az elsőre látszott.

Most betegség kínoz, ez visszavetett a lendületemből is, sőt még plusz kilók is jöttek vissza, amire ügyelnem kell. De már kifelé lábalok a betegségből, így tudok már másra is koncentrálni. Én is azt teszem, amit a címben is javaslok neked, mindig csak egy napra tervezek előre. Bőven elég ennyivel foglalkozni egy nap, sőt, van, amikor csak egy este pár óra vagy még annyi sem jut a tervezésre.

Igen, a hír igaz! Mindig ingadozik a súlyunk akár napközben is, úgyhogy nem kell elkeseredni, ha épp többet mutat a mérleg mutatója. Nálam is így van ez, hiszen nincsen kivétel. Sokszor gondolkodom, hogyan lehetséges az, hogy folyamatosan tud fogyni az ember lánya? A megoldás tényleg abban van, hogy méricskélni kell az adagokat, legalább azokat, amik a fő étkezéseinket adják. 

Ígértem, hogy gyakrabban fogok írni. Ez így is lesz! :) Ma kezdődik az igazi, a valós, az elszánt ÉLETMÓDVÁLTÁSom.! :))) És ez nem kamu, mert már hűldögélnek a gyógyteáim, és joghurtot, natúr joghurtot reggeliztem, zabkorpával és Aktív Árpa formulával megszórva, egy szelet kenyérrel.

Azt ígértem, hogy nem lesznek negatív csengésű bejegyzések, ezért csak a cím sejtet valami ilyesmit, de rögtön le is beszélem magam róla. Amiért ezt a címet adtam ennek a posztnak, az az, hogy mindenki aki fogyózik, tudja, hogy a tervek, a célok és azok megvalósítása sokszor olyan fényévnyi távolságban vannak egymástól, mint a nagy Univerzumban a bolygók. :) És ez így igaz!