Blog az önállóság kezdetéről

Elköltöztem Otthonról

Elköltöztem Otthonról

Így küzdök (meg) a szorongással

2020. március 23. - Elköltöztem Otthonról

below-15691_960_720.jpg

Tudom, írhatnék a blog témájához jobban kapcsolódó cikket is. Most mégis ezzel kezdem, hiszen a mostani időszak, a bizonytalanság, a korlátozások és nem utolsó sorban (sokaknak) az otthon ülés elég frusztráló lehet. Olyannyira, hogy akár szorongás is kialakulhat egyeseknél.

Most lehet, hogy azt mondod, hogy >>ááá, velem ez biztos nem fog megtörténni, én nem vagyok “olyan”. Én nem “kattanok be” azért, mert mások pánikolnak. Rám nem hat az “agymosás”, meg a negatív hírek.<<

Az a helyzet, hogy én is ilyen voltam. Tudatosan távol tartottam magam a negatív hírektől, és inkább a racionalitás, a tények felől közelítettem meg a dolgokat. Csak ezzel egy baj van, hogy bizonyos esetekben pont az agyunk és a logika fordul ellenünk.

Szerencsére nekem nem most, a koronavírus okozta hangulat kapcsán kezdődött a probléma, hanem jóval korábban, a Bécsbe költözés, az állásom feladása és a pénzügyi kilátástalanság miatt..

Eleinte minden jól ment. Beosztottam az időmet, munkát kerestem, tanultam, igyekeztem hasznosan tölteni a napokat - talán túlságosan is. Eljutottam oda, hogy már nem igazán “tartottam” hétvégét, hogy nem mentem sehova, és hogy az új környezettel meg sem próbáltam ismerkedni, csak a kitűzött célért hajtottam.

Hogyan kezdődött?

 
Először csak kisebb jelzéseket kaptam. Voltak amolyan mini-pánikrohamok, amikor elkapott a hányinger, kicsit nehezebben kaptam levegőt (de azért nem fuldokoltam) és nagyon dobogott a szívem. De ez nem tartott sokáig, és nem is történt meg túl sokszor. Gondoltam, majd leküzdöm - és meggyőztem magam, hogy képes vagyok azzal elmulasztani, hogy arra gondolok: ez hülyeség.

Aztán ott volt a stressz. Valamiért olyan feszültnek és stresszesnek éreztem magam, mint a leghúzósabb munkanapokon. Úgy éreztem, hogy belül csak gyűlik és gyűlik, és a végén már szó szerint éreztem, hogy a hullámok összecsapnak a fejem fölött.

A leghosszabb hónap

 
Nagyon érdekes, a napokban láttam a Ford vs. Ferrari című (amúgy nagyon jó) filmet, és ahhoz a jelenethez tudnám hasonlítani az érzést, amikor az autóversenyző kiszáll a full átforrósodott kocsiból, és a környezet és ő maga is annyira készen van, hogy egy csepp benzin is képes lángra lobbantani.

Nálam ez a szikra egy egyszerű kis torokfájásos betegség volt. Azaz lett volna, de ehelyett egy egy hónapig tartó torokgyulladás lett belőle, öklendezéssel, hányingerrel, hőemelkedéssel és olyan szintű étvágytalansággal, hogy konkrétan napokig nem bírtam egy falatot sem lenyelni. 

A mélypont talán az a pillanat volt, amikor a gyengeségtől és a kétségbeeséstől már nem tudtam normálisan gondolkodni. Természetesen eszembe sem jutott, hogy mindez lelki eredetű, így szinte a létező összes vizsgálatot elvégezték rajtam és tanácstalanul álltak a betegség előtt az orvosok is. Annyira rosszul néztem ki, hogy szerintem ők sem merték megkockáztatni, hogy pszichés betegségről van szó, bár egyszer csak ez az ötlet is elhangzott, mivel tényleg semmilyen eredményre nem jutottak. 

Illetve az utolsó két opció a reflux és a pszichés háttér maradt, végül kiderült, hogy az utóbbiról van szó. 

Szóval nem azt mondom, hogy ha valaki rosszul van, mindjárt gondolja azt, hogy lelki eredetű. Először mindent panaszt ki kell vizsgáltatni, így tettem én is.

De utólag nagyon valószínű, hogy a hányingert, az étvágytalanságot, de még a hőemelkedést és a torokfájást is én “csináltam” magamnak. Azóta enyhébb formában többször is előfordultak ezek, és lassan elkezdtem megtanulni együtt élni velük.

A javulás kezdete és ami azóta történt


Szerintem a két legfontosabb dolog szorongás esetén, hogy egyrészt kérjen segítséget, mármint profi segítséget, ami a helyzet súlyosságától függően lehet pszichológus (enyhébb) vagy pszichiáter (erősebb), illetve ezek kombinációja, akár gyógyszerekkel kiegészítve.

A másik, hogy mindezzel együtt tudatosítani kell magunkban, hogy a döntés mindig a mi kezünkben van, ezért mi felelünk saját magunkért, és a választásainkért is. 

Persze az azóta eltelt öt hónap alatt nem múltak el teljesen a panaszaim. Ez egy nagyon hosszú folyamat, amin nem segít az új munkahellyel járó izgalom, az idegen nyelvi környezet, a koronavírus miatti aggódás, és a bezártság sem.

De amit nagyon nagy eredménynek tartok, hogy abból a hihetetlenül mély állapotból ki tudtam kerülni, hogy tudok rendesen enni, híztam is, és végre úgy nézek ki, mint egy egészséges ember. A mostani helyzetben az immunrendszer erősítése is fontos, és most már tudom szedni a vitaminokat, és rendesen alszom.

Ami nekem bevált

 
Nem vagyok orvos, szóval senkinek nem fogok kezelést összeállítani, vagy gyógyszert ajánlani. 

Vannak viszont olyan tevékenységek, ötletek, amik egyébként teljesen egészséges embereknek is segítenek stresszes helyzetekben. Most csak azokat sorolom fel, amik nekem beváltak:

  • Mozgás. Ez a legfontosabb, és az a jó, ha minden nap minimum 10-15 perces, és lehetőleg megerőltető. Az a fontos, hogy olyan legyen, amit szeretünk. A szabadban futás, biciklizés, rollerezés különösen ajánlott.

  • Valamilyen hobbi, vagy kézműveskedés: varrás, színezés, legózás, puzzle kirakás, rajzolás - csak hogy néhány példát említsek. A lényeg, hogy ezek a nagy koncentrációt igénylő tevékenységek ellazítanak, és ha folyamatosan csináljuk, képesek segíteni a javulásban.

  • Séta és természet: ezt talán nem is kell részleteznem. Már egy fa vagy egy virág látványa is pozitívan hat a hangulatra.

Emellett a hosszabb távú, és sokkal tartósabb eredményt nyújtó tanács: lehetőleg úgy alakítsuk az életünket, hogy minél több legyen benne a biztonság. A megnyugtató, kellemes otthoni környezet, a rendezett emberi kapcsolatok, esetleg párkapcsolat, egy stabil (már ha létezik ilyen) munkahely együttesen biztosítják a lelki egyensúlyt. Ha valamelyik átmenetileg megbillen, az komoly lelki problémákat okozhat - hát még ha nem is csak egy területen inog meg a talaj a lábunk alatt…

A fenti, egyszerűbb ötletek (mozgás, séta stb.) arra jók, hogy elmozdítsanak a kezdeti mélypontról. Amikor az embernek az is nehezére esik, hogy felkeljen az ágyból, nem biztos, hogy képes lesz állásinterjúkon részt venni. Kezdheti viszont egy könnyű sétával, lehetőleg jó levegőn: egy parkban, vagy az erdőben.

Én is ezzel kezdtem. Aztán, amikor már tudtam kicsit enni, akkor lejártam reggelente futni. Nem futottam sokat, néhány száz métert, de jólesett. Általában az étvágyamat is meghozta. Emellett hideg vízzel zuhanyoztam, ami egyáltalán nem esett jól, de elvileg ez is hangulatjavító, illetve erősíti az immunrendszert, szóval csináltam kb. két hónapig.

Készítettem magamnak egy heti/ napi beosztást, de ezúttal a kikapcsolódásra, és a pihenésre is hagytam időt. Recepteket is gyűjtöttem olyan ételekkel, amiket meg tudtam enni. Ez a kör szépen lassan bővült - a javuláshoz türelem és idő kell, és el kell fogadnunk, hogy időnként stagnál, vagy pont hogy romlik a helyzet. 

Én is még mindig tanulok - tanulok magamról, a türelemről, és arról, hogy ez nem egy kudarc. Már önmagában nagy dolog, amikor az ember szembe tud nézni a félelmeivel. Ráadásul én nem megküzdöttem, hanem kibékültem velük. Érzem, ahogy a korábbi, fojtogató mélység elengedett, és egyre közelebb vagyok a napfényhez, a tiszta, pánikmentes gondolatokhoz.

Ez a folyamat, amin végigmentem, akaratlanul is meg fogja határozni a blog hangulatát, ezért is szerettem volna egy bejegyzést szentelni a szorongásnak. Tudom, ez nem olyan dolog, amire az ember különösebben büszke lehet, de én egyáltalán nem is szégyellem. Nagyon fontos gondolatokat adott, összehozott új emberekkel és ráébresztett, hogy mennyi mindent nem tudok még magamról.

 

Remélem, hogy azoknak, akik jelenleg is küzdenek valamilyen mértékű szorongással, segíteni tudtam a fenti gondolatokkal. Vigyázzatok magatokra!

Miért szünetelt a blog, és mi történt azóta?

Huhh.

Ez az első bejegyzés, amit direktbe ide írok, és nem egy előre szerkesztett dokumentumba. Azt szeretném, ha ezek a gondolatok nyersen és valamennyire rendezetlenül állnának itt.

Az utolsó bejegyzést szinte pontosan egy éve írtam ide. Azaz egy éve jelentettem meg utoljára itt bejegyzést - írni írtam azóta is sokat, csak nem volt időm/kedvem beszerkeszteni őket.

Miért nem írtam egy éve?


A blog indítása egybeesett jó sok más tervemmel, és egy idő után muszáj volt fontossági sorrendet felállítanom közöttük. Mivel a többi tervemet azóta sikeresen megvalósítottam, itt az idő, hogy ismét belelendüljek a blogolásba.

Mit csináltam egy éven keresztül?


Nagyon sok dolgot. Először is, befejeztem egy könyvet (a jelenlegi helyzetet tekintve ezzel most nem tudom, mi lesz), csináltam egy saját honlapot, és kiköltöztem Bécsbe, elkezdtem itt dolgozni. 

Szóval új munka, új lakhely, új nyelv és új emberek.

És ha ez még nem lenne elég, akkor most egy idegen környezetben házi "karantén", és az egész világon dúló koronavírus-járvány.

Unalmasnak semmiképpen nem nevezném az eltelt hónapokat.

Az elmúlt - főleg fél - évben rengeteg dolgot megtapasztaltam, magamról, a korlátaimról, a kitartásról, a boldogságról. Egy kicsit közelebb kerültem ahhoz, hogy mi a célom, és sok dolgot másképp látok az otthon (Budapesten) töltött évekkel kapcsolatban. Habár nem egy konkrét rossz élmény vezetett a kiköltözésig, inkább a tanulás/kíváncsiság, azért nyilván voltak reményeim, hogy mi lesz jobb/rosszabb.

Ebből eddig néhány jó nagy pofon jött össze, és az általános negatív hangulat, ami uralkodik a világban.

Mégis, azt gondolom, hogy ez már önmagában hatalmas lehetőség: lehetőség a tanulásra, a mérlegelésre, a tervezésre, és igen...

az írásra.

Szóval igen, ismét itt vagyok, és még soha nem volt igazabb, mint most: Elköltöztem Otthonról.

Így menj holnap a HVG Állásbörzére

hvg-allasborze-tippek.jpg

Ha még tanulsz, vagy nemrég végeztél, akkor érdemes elmenned a HVG Állásbörzére, amely a legjelentősebb karrier témájú esemény hazánkban.

Évente kétszer kerül megrendezésre, tavasszal és ősszel, ebből az idei tavaszi program március 6-án és 7-én lesz. Azaz holnap-holnapután.

Jogosan merülhet fel a kérdés: érdemes ilyen karrier napokra elmenni? Csak bögre- meg tollgyűjtésre jók, vagy tényleg lehet állást találni ilyen módon?

Szerintem az utóbbi, de legalábbis sokat tehetünk itt azért, hogy beinduljon a karrierünk, és megszerezzük az első tapasztalatokat. Felfoghatjuk akár úgyis, mint egy jó kis állásinterjú próbát, sokkal kisebb nyomással és téttel. Az esemény jellegéből adódó oldottabb légkör pedig sokat segíthet abban, hogy ne vegyük véresen komolyan az álláskeresést.

Na de nem ám csak úgy odamegyünk és elkezdünk random beszélgetni, hanem felkészülten és határozott célokkal vágunk bele. Különben csak elveszünk az információk tengerében, és csalódottan megyünk haza a nap végén.

Hogyan készülj a HVG Állásbörzére?

  1. Olvasd el ezt az oldalt, és tervezd meg az útvonalad részletesen: https://hvgallasborze.hu/rendezvenyrol
  2. Legyen egy önéletrajzod! Ezt még ma össze tudod rakni, a helyszínen pedig lehetőséged lesz kinyomtatni, és még profi fotót is csinálnak rólad.
  3. Olvasd el a HVG saját tippjeit, ezek is nagyon hasznosak: https://hvgallasborze.hu/felkeszules

Mit vigyél magaddal holnap?

  • Egy kényelmes, közepes méretű táskát, amiben elfér az önéletrajzod, bele tudod tenni a kapott nyomtatványokat, esetleg egy ásványvizet. Nincs rosszabb annál, amikor mindent kézben kell fognod, mert egy pénztárca méretű táskát vittél (esetleg semmilyet), és még kezet sem tudsz fogni a sok papírtól.

  • Önéletrajzot: akkor is írj egy önéletrajzot, ha még soha nem dolgoztál. Ebben az esetben írd bele a fontosabb főiskolai/ egyetemi tantárgyaid, versenyeredményeid, előadások címét, amit te tartottál, vagy egyéb szakköri, illetve önkéntes tevékenységedet.

  • Olyan ruhában és cipőben legyél, amiben jól érzed magad. Jó, azért ne melegítőben, de nem érdemes öltönyben feszengeni, ha amúgy nem érzed jól magad benne. Férfiaknak egy világos színű, hosszú ujjú ing és szövetnadrág, nőknek blúz és szövetnadrág tökéletes. A cipő is legyen elegáns (de nem kell, hogy 10 centis sarka legyen). Ha visszanézel korábbi években készült képeket, láthatod, hogy sok kiállító is hasonlóan van felöltözve.

Így készülj fel - konkrét példán keresztül!

Tegyük fel, hogy én most egy frissen végzett közgazdász vagyok.

Felmegyek a HVG Állásbörze regisztrációs oldalára: https://hvgallasborze.hu/regisztracio

Miután megadtam az email címem és jelszavam, olyan adatokat is meg tudok adni, mint:

  • LinkedIn profil link (ha még nincs, hozz létre egyet még ma!)
  • Érdeklődési területeim
  • Nyelvtudásom szintjét, de még akár a fizetési igényemet is

A regisztráció után aktiválni kell a profilunkat, különben nem kapjuk meg a belépésre jogosító kódot.

Ezután megnézem a kiállítók által kínált állásokat: https://hvgallasborze.hu/kiallitoink/kiallito-kereses

Kiválasztok 4 céget állással együtt, akikről a következőket fogom részletesen elolvasni:

  1. Alapvető cégadatok: hol van az irodájuk, milyen termékeik/szolgáltatásaik vannak, a cég oldalon a híreket, ha van, a Facebook/LinkedIn/Instagram oldalukat, megnézem, vannak-e róluk videók, vagy van-e Dreamjobs profiljuk
  2. Milyen állásokat hirdetnek, és melyek azok, amik érdekelnek és meg is felelek rájuk. Milyen készségeket és tulajdonságokat várnak el, illenék-e a csapatba?
  3. Hol a standjuk, megnézem térképen

Így már célzottan tudok 4 helyre menni és nem csak céltalanul kóborlok a standok között.

Neked is azt javaslom, hogy készülj egy hasonló akciótervvel, emellett nézz rá az előadásokra és a személyes tanácsadásokra, mindegyik nagyon hasznosnak ígérkezik.

Sikeres felkészülést és eredményes látogatást kívánok! Ha jól sikerül a holnapi-holnaputáni napod, örömmel veszem, ha megosztod itt is :)

Blogajánló az önállósághoz

kedvenc-blogok-onallosag.jpg

Amikor elhatároztam, hogy blogok indítok arról, hogyan is alakíthatnak ki ma a fiatalok egy önálló és sikeres életet, természetesen nem csupán a saját tapasztalatomra hagyatkoztam.

Az ötlet maga egyébként egy szokásos hétvégi nagytakarítás közben merült fel, amikor csak úgy viccesen megjegyeztem, hogy sokan például nem is tudják, hogyan kell takarítani. Erről eszembe jutott, hogy nincs háztartástan óra sem, mint régen, pedig milyen hasznos lenne.

Aztán még az felmerült bennem, hogy én is milyen nehezen tanultam meg főzni, beosztani a pénzem, önállóan ügyet intézni és - na igen - takarítani. Mert nem mindenhol várják el ezeket otthon, és sajnos nem ezzel a tudással együtt születünk.

Számomra rendkívül hasznosak voltak azok a könyvek, tanfolyamok és blogok (a felsőoktatás mellett, ami például az ügyintézés önálló megoldásában segített sokat), amiket az évek során “önszorgalomból” kerestem és rágtam végig.

Ezúttal a kedvenc blogjaimból hoztam válogatást. Ne lepődj meg, ha nem mindegyik korlátozódik az Elköltöztem Otthonról témakörére: számomra fontos mellék-témák ugyanúgy alakították az elképzelésemet a világról.

Most, hogy ezt tisztáztuk, jöjjenek a kedvenc blogjaim:

 

Kiszámoló 


Jó, jó, már közel nem olvasom annyit, mint régen, de még mindig a legjobbak között tartom számon. Két dolog tetszik benne igazán: az egyik, hogy a szerző, Miklós nem akart senkinek megfelelni, amikor elindította a Kiszámolót (és azóta sem). 

Néha nyersen szókimondó, talán megosztó is, de vitathatatlan, hogy elsők között írt olyan témákról, mint a túlsúly-eladósodás párhuzama, az adakozás kultúrájának hiánya, vagy a megfelelő mértékű megtakarítás fontossága.

A másik, hogy végre valaki, aki igazán közel tudta hozni a teljesen laikus olvasókhoz is az olyan bonyolult fogalmakat mint a BUBOR, az ETF vagy éppen az infláció.

A Kiszámoló Akadémia számomra alapmű, ahogy a blog korábbi (legkorábbi) cikkei, valamint az alattuk lévő hozzászólások is. Hosszú heteket, talán hónapokat is eltöltöttem azzal, hogy feldolgozzam ennek a terjedelmes blognak a tartalmát.

Ajánlom-e neked?

Igen, ha úgy érzed, kifolyik a kezeid közül a pénz, vagy aggódsz az anyagi biztonságod miatt. Vagy ha gyereket szeretnél. Vagy, ha van gyereked. De igazából bárkinek ajánlom, tényleg.

 

Baráth András - Gerilla Önéletrajz 


Büszkén mondom, hogy ezt a blogot minimum öt éve követem, és bár most nem keresek állást, mégis érdeklődve olvasom a jobbnál-jobb bejegyzéseiket.

Az évek során ez a kicsi (?) cég egy komoly tanácsadó központtá nőtte ki magát, ahol segítséget találhatsz a neked megfelelő karrier megtalálásához, az önéletrajzíráshoz, az álláskereséshez, interjúzáshoz és szakmai előmenetelhez.

Hidd el, nem fizetnek érte, hogy így reklámozom őket, sőt: én fizettem ki egy csomó pénzt eddig a könyveikre, tananyagaikra. És utólag visszatekintve, sokszorosan megérte. (A jelenlegi munkahelyemen három év után is emlegetik, mennyire jó volt anno a pályázati anyagom. :) )

Ajánlom-e neked?

Ha még tanulsz, de lassan végzel, ha állást keresel, ha váltani szeretnél vagy csak úgy érzed, nincs meg a kiállásod és önbizalmad, hogy eladd magad, akkor mindenképpen ajánlom.

 

Novák Hunor 


Miért olvasom egy gyerekorvos blogját, ha nincs is gyerekem?

Azért, mert a témák, amikről ír, nagyon aktuálisak, emellett megfelelnek a jelenlegi, nemzetközileg is elfogadott, kutatásokon és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelveknek. És hát az ilyen ajánlások a felnőtteknek is jól jönnek.

A honlapján megtalálható a teljes hitvallása, én csak egy részletet idézek: “Az evidence-based orvos követi a tudomány legújabb állását, a szakmai irányelveket és protokollokat, nem szokásból és hagyományokra alapozva gyógyít, hanem a létező legjobb terápiában részesíti a pácienst. “

Szerintem ezek a szavak ma, amikor olyan sok téves és veszélyes információ kering a közösségi oldalakon, nagyon megnyugtatóak. Már önmagában szimpatikus, hogy nem állítja be magát tévedhetetlennek, és mindig keresi a fejlődés lehetőségét.

Ajánlom-e neked?

Csak akkor, ha alapvetően bízol az orvostudományban, és nem vagy gyógyszer-, oltás-, vagy vegyészet-ellenes. Időnként én is meglepődöm egy-két állításán, de hát éppen erről szól a tudomány: felfedezni, megismerni, bizonyítani.

 

GO! Online nyelvoktatás


Mind az angol, mind a német változatot megvettem és tanultam is velük nem keveset. Szeretem, hogy kényelmesen, otthonról tudok nyelvet tanulni, ráadásul mindezt játékos, vicces formában.

Fekete Gábor és Sznopek Martin is nagyon jó tanárok, anyanyelvi kiejtéssel, és azzal a képességgel, hogy velük tanulva nem érzed teljesen hülyének magad, ha valamit nem tudsz. A platform, ami az alap tanfolyamok köré épült, valami elképesztő.

Na de hol van itt a blog? Ja igen, ez a legjobb: ha feliratkozol a hírlevelükre, egy csomó ingyenes tananyagot kapsz emailben, ami nagyon hasznos, a mindennapokban is használt kifejezéseket tartalmaz.

Ajánlom-e neked?

Igen. Tanulj nyelveket. Kezdd el ma.

 

Öt év öt nyelv 


Még egy nyelvtanulós blog. Bálintot, a blog szerzőjét tartom az egyik legösszeszedettebb embernek. Elképesztő az a módszeresség, amivel a tanulós projekteket kivitelezte.

Nagyon-nagyon hálás vagyok neki, hogy neki köszönhetően megismertem egy rakat, számomra nélkülözhetetlen oldalt, például az italki nevű, nyelvtanulós oldalt, vagy az Anki memóriakártya alkalmazást.

Emellett, ami számomra nagyon fontos, hogy számtalanszor hangsúlyozza a tanulás módszerének a fontosságát. Hogy a memória megfelelő működéséhez kipihent és egészséges szervezet szükséges, valamint megfelelő körülmények és koncentráció.

Ajánlom-e neked?

Ha szeretnél önállóan nyelvet tanulni, ha a hatékony tanulási módszert keresed, vagy érdekelnek Lomb Kató módszerei :), akkor igen.

 

30as nyugdíjas  


Ezt a “blogot” fellángolás-szerűen szoktam olvasni, illetve egy-két előadásán is részt vettem Szabolcsnak, a szerzőnek, aki a Magyarországon is egyre népszerűbb korai-nyugdíjas-MrMoneyMustache-frugalist irányvonalat képviseli.

Egy-két gondolat megfog benne, de nem tud állandó jelleggel lekötni. Azért azzal egyetértek, hogy a költéseink visszafogása nem jelenti azt, hogy egy sanyarú, aszkéta életet kell élnünk, de én se a fogyasztói társadalomból való kilépésre, se a korai nyugdíjra nem vágyom.

Ajánlom-e neked?

Ha nyitott vagy egy teljesen másfajta gondolkodásra, vagy tényleg komolyan gondolod a korai nyugdíjbavonulást, akkor hajrá, ezt a blogot neked találták ki.

 

Ma is tanultam valamit 


Érdekesség rólam, hogy nem nézek és olvasok híreket (vagyis nagyon-nagyon ritkán, és inkább a gazdaság-pénzügy témában). Szeretem kellemes és érdekes dolgokkal körülvenni magam, és a hírek többsége rendkívül negatív, ami akaratlanul is rátelepszik az emberre.

Van viszont az internetnek egy számomra komoly függőséget okozó oldala: a dokumentumfilmek és ismeretterjesztő írások nézése és olvasása. Legyen szó tudományról, történelemről vagy utazásról, végtelenbe nyúló időintervallumokat tesznek ki az életemben.

Ajánlom-e neked?

Igen, ha sok az időd. Ha rengeteg. Ha végtelen.

 

Egyelőre ennyi, főleg mert így is nagyon hosszú lett. Készül egy idegen nyelvű (angol-német, mert ezeket beszélem) gyűjtemény, ezt is megosztom hamarosan.

Most rajtad a sor: te milyen blogokat követsz? Milyen téma érdekelne a fentieken kívül? Kíváncsi vagytok, te mit olvasol :)

Sok sikert és önálló életet!

Üdv,

Adrienn
Elköltöztem Otthonról

Válts bankszámlát profin

Már egy ideje terveztem, hogy bankszámlát váltok (bár a bankváltásban nem voltam biztos). Meg nem nevezve régi szolgáltatómat, három nagyon fontos tényező miatt döntöttem így:

  • Legtöbbször nem a bankfiókban, hanem netbankon intézem az ügyeimet. A nehezen kezelhető és számomra szükségtelen funkciókkal telezsúfolt oldal viszont nem igazán könnyítette meg a dolgomat.

  • Ha mégis be kellett mennem személyesen egy bankfiókba, az legalább egy óra várakozási időt jelentett.

  • Arról nem is beszélve, hogy mindezt előnytelen feltételekkel kaptam.

Jó, jó, ez az én hibám - egyszer nyitottam egy folyószámlát, és el sem gondolkodtam rajta, hogy vajon jó-e ez nekem, vagy van-e jobb. Ha mégis, megrémített a gondolat, hogy mennyire nehéz és hosszadalmas folyamat lehet átmenni máshova.

Aztán végül elkapott az az érzés, amit a halogatás szokott kiváltani belőlem, és ad egy ilyen “gyerünk már, most meddig agyalsz még rajta, csináld!” hangulatú lökést. Szóval utánaolvastam, terveztem és belevágtam.

Örömmel mondhatom, hogy a helyzet sokkal jobb, mint amire számítottam. Konkrétan kétszer tíz percbe telt a lebonyolítás, illetve az előzetes tervezés és utánanézés még elvett talán két órát az életemből.

Az eredmény? Egy olcsó, számomra tökéletesen megfelelő, alap számlacsomag számos online szolgáltatással.

Azért, hogy neked még könnyebb dolgod legyen, összeszedtem egy egyszerű, jól követhető útmutatót bankszámla váltáshoz.

Hogyan válts bankszámlát?

 

1. Honnan tudod, hogy nem jó a számlacsomagod?

 

Ahhoz, hogy ezt a kérdést meg tudd válaszolni, fontos látnod, mire és mennyit használod a számládat. Hiszen például nem mindegy, hogy szinte csak készpénzzel fizetsz, vagy ellenkezőleg, a bankkártyáddal veszel még egy doboz joghurtot is.

Tehát első lépésként szedd össze, hogy mire mennyit költesz egy hónapban. Ehhez vonalvezetőként szolgálhat egy pontosan vezetett havi költségvetés, illetve az alapos önismeret.

Ezeket mindenképpen írd fel:

  • Havonta a számládra érkező összeg
  • Ezt milyen jogcímen kapod? (Pl. munkabér, szülőktől érkező utalás)
  • Milyen összegben és havonta hányszor vásárolsz bankkártyával?
  • Használsz hitelkártyát?
  • Vannak csoportos beszedési megbízásaid? (Ha igen, mennyi, és milyen összegűek)
  • Van valami speciális megtakarításod vagy épp hiteled, ami miatt kötelező, vagy legalábbis előnyös az adott banknál vezetni a számládat (ingyenes előtörlesztés, ingyenes számlavezetés stb.)?
  • Hányszor és milyen összegben szoktál készpénzt felvenni? Elég a havi 2 ingyenes alkalom?
  • Szeretnél értesítést kapni a számlamozgásokról, a kártyás vásárlásokról?

Tehát első körben ezekre válaszolj.

Nem árt, ha tisztában vagy a számlacsomagokkal kapcsolatos alapvető költségekkel. Hiszen ez alapján tudod majd megmondani, hogy van-e kedvezőbb ajánlat a mostaninál.

Ha a bankmonitor.hu kalkulátorát használod, ott elég érthetően leírják, hogy egy-egy költség mit jelent. Azonban ha mélyebbre szeretnél ásni, érdemes megnézned az adott számlacsomag hirdetményében/kondíciós listájában szereplő részletes költség felsorolást.

Itt olyan fogalmakkal találkozhatsz, mint:

  • Számlavezetési díj: általában havonta fizeted, ez úgymond a számla “alap” költsége. Sok esetben ezt a díjat elengedik, ilyenkor érdemes megnézni a többi költséget, hogy nehogy azokon hozzák be az így kiesett összeget.
  • Betéti főkártya: ez a bankkártyád (egyes számlákhoz társkártya is igényelhető).
  • Eseti átutalás: normál, egyszeri átutalás online (nem rendszeres).
  • Készpénz felvétel pénztárban: ha a bankfiókban veszel fel valamiért pénzt. 
  • Elhalálozás esetére szóló rendelkezés / haláleseti kedvezményezett jelölés: ez egy nagyon hasznos lehetőség. Annyit takar, hogy megjelölhetsz egy személyt (egy űrlap kitöltésével), aki a halálod esetén “rendelkezhet” a számlán lévő pénzösszeg fölött, vagyis tulajdonképpen megkapja azt. Így a folyószámlán tartott pénzed kikerül a hagyatéki eljárásból.
  • Bankkártya kibocsátási díja és éves díja: előbbi költséget egyszer, a bankkártya igénylésekor/cseréjekor, utóbbit minden egyes évben fizeted.
  • Extrák: utas-és balesetbiztosítás, ilyen-olyan VIP csomagok és kényelmi szolgáltatások.

Nézz utána, vagy ha nem találod, kérdezz rá. Egy csomó pénzt levonhatnak teljesen felesleges szolgáltatásokra, amiket aztán soha nem veszel majd igénybe.

Legjobb, ha az általad leggyakrabban használt tranzakciók költségeit táblázatba foglalod. Tedd meg ezt a jelenlegi folyószámlád esetén, és az általad szimpatikusnak talált potenciális csomagok esetén is. Így sokkal jobban átlátod majd, hogy melyik a legjobb ajánlat.

Arra is figyelj, hogy a bankok időnként akciós, 0 Ft-os számlákat hirdetnek, ám sajnos ezek a kedvezmények csak az első évben élnek. Mindig nézd meg a hirdetményben, hogy a második évtől milyen költségekkel kell számolnod.

2. Hozd meg a döntést: Menni vagy maradni?

 

Talán magától értetődőnek tűnik, de a tények ismeretében döntést kell hoznod. Ha az első pontban felsorolt szempontokat figyelembe veszed, talán arra a következtetésre jutsz, hogy számodra a jelenlegi számlacsomagod a legkedvezőbb ajánlat. 

Ezzel nincs semmi baj, sőt! Örülj neki, hogy megtaláltad a legoptimálisabb megoldást, így egy időre elfelejtheted a témát.

Érdemes azonban időnként kimászni a biztonságos fészekből, és körülnézni, hogy megjelent-e azóta egy újabb ajánlat a piacon, ami számodra jobb feltételeket kínál.

Azért használom ezt a “neked, számodra” kifejezést ilyen sokszor, mert valóban nincs olyan ajánlat, ami mindenkinek megfelel. Az utánajárás, infómorzsák gyűjtögetése vezet el ahhoz a döntéshez, amivel a legjobban fogsz járni. És nem csak anyagilag.

A kényelem kérdése

Ha a költségek mérlegelése után több, hasonló számlacsomaggal szemezgetsz, akkor gondold át a következőket.

Mennyire fontos neked, hogy online lehessen intézni a számlával kapcsolatos teendőket?

Esetleg akár az is szempont lehet, hogy magát a számlanyitást is el tudd végezni otthonról? Ma már erre is van lehetőség.

Szeretnéd, ha a közeledben mindig lenne egy ATM vagy bankfiók, mert gyakran van szükséged készpénzre? A legtöbb bank mostanában inkább csökkent a fiókok számán, minthogy növelné azokat, ezért ilyenkor jobb a legnagyobb, kiterjedt fiókhálózattal rendelkező bankok között nézelődni. Emellett több olyan bank is van, amelyek egységes készpénzfelvételi díjat kínálnak - tehát mindegy, hogy saját, vagy idegen ATM-ben veszel fel pénzt, mindig ugyanannyit fogsz érte fizetni.

Végül egy kis adalék: nekem a nagyobb bankok voltak szimpatikusak, valahogy biztonságosabbnak, stabilabbnak érzek egy hosszú ideje a piacon lévő és tőkeerős pénzintézetet. Ha fogalmad sincs, melyek ezek, keress rá a “magyar nagybankok” kifejezésre.

3. Így válthatsz okosan és gyorsan

 

A dolog egyszerűbb, ha bankon belül váltasz számlacsomagot. Ilyenkor bemész és személyesen intézkedsz.

Már a helyzet, amikor átmennél másik bankhoz, bár azért ez sem annyira bonyolult. Ennek gyakorlati kivitelezésére két lehetőséged van:

Egyszerűsített bankváltás

A lényeg, hogy a váltást csak az új, kiválasztott banknál kell kezdeményezned. A továbbiakban ők fognak eljárni az ügyedben a jelenlegi bankodnál.

Erről egy szuper átlátható és logikus összesítést készített az MNB.

Nekem ezt azért nem ajánlották, mert ha valami gond merül fel (pl. egy ki nem egyenlített tartozás, vagy hibásan feltüntetett adat) akkor ide-oda pingpongoznak a bankok egymás között és közted, így az egész folyamat sokkal tovább is eltarthat.

Végül úgy döntöttem, hogy magamnak fogom intézni a váltást - és hidd el, ez sem komplikáltabb, csak egy kis felkészülést igényel.

Bankváltás menete - ha magadnak intézed

TEENDŐK:

  1. Lekötések, megtakarítások megszüntetése a jelenlegi számlán.
  2. Összeszedni, hol adtad meg a számlaszámod, vagyis hol kell majd átíratni (munkahely, iskola, diákhitel, paypal, simple pay, szolgáltatók: csoportos beszedések és rendszeres átutalások, lakástakarék). Gondoskodj róla, hogy mindenki, aki szokott neked utalni (legyen az szolgáltató, cég, vagy magánszemély) időben értesüljön a változásról.
  3. Elmenteni az online banki felületről a számlatörténetet és a gyakori utalásokat egy biztos helyre. Ezeket nyilván egy darabig a bank is tárolni fogja, de jobb és egyszerűbb, ha nálad is megvannak.
  4. Megnyitni a számlát az új banknál (személyi és lakcímkártya kell hozzá).
  5. Átutalni a jelenlegi számlán lévő pénzed az új számlára.
  6. A számlamegszüntetésnek díja van, ráadásul maradhatnak az utolsó napokban felmerülő költségek, díjak is: ezért hagyj egy-két ezer forintot a régi számlán. Többet ne, mert amikor a régi bankodnál megszünteted a számlát, a bankfiókban fogják kiadni a maradék pénzed, aminek a költsége sokkal magasabb, mint egy sima átutalásnak.
  7. Informáld az érintetteket a számlaszámod változásáról. Amíg ezt nem tetted meg, ne szüntesd meg a régi számlád.
  8. Menj be a régi bankodhoz, és szüntesd meg a számlád. Valószínűleg el kell majd mondanod, miért döntöttél így, úgyhogy készülj valami válasszal. A bankkártyád elveszik.
  9. Az új bankkártya elkészülése minimum 1-2 hét, ezért gondoskodj elegendő készpénzről már előre. Jó ötlet például, ha a havi 2 ingyenes pénzfeltételt kihasználva, a régi számládról még a megszüntetése előtt kiveszel egy nagyobb összeget. Vagy akár az összes pénzt (figyelj a limitekre pl. ATM és bankkártya pénzfelvételi limit).

bank-es-bankszamla-valtas.jpg

Ha hiteled is van, érdemes előbb telefonon vagy emailben érdeklődni a hitelátvitel, kiváltás, vagy törlesztés menetéről. Mivel nekem nem volt, így nem ismerem első kézből a folyamatot.

Ha valaki végigcsinálta már a bankváltást meglévő hitellel, nagyon örülnék, ha megosztaná velünk!

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed lenne a fentiekkel kapcsolatban, várom azt a hozzászólások között.

Van kiút

Amikor csak lehetőségem van rá, szívesen beszélgetek a barátaimmal, a családommal vagy a munkatársaimmal a pénzügyekről. Számomra ez nem frusztráló, hanem egy izgalmas módja a tanulásnak.

Persze ez nem volt mindig így. Nem is olyan régen még gyomorgörccsel gondoltam minden pénzzel kapcsolatos beszélgetésre. Habár nem szívesen emlékszem erre az időszakra, annál jobb érzéssel tölt el, ha belegondolok, hogy milyen messzire jutottam azóta.

Végre nem azt lesem, hogy mikor kapok fizetést, és ha valamilyen váratlan kiadással kell szembenéznem, nyugodt vagyok, mert tudom, hogy a tartalékaim képesek fedezni (na jó, nem mindent, nincs száz százalékos biztonság, ezt tudom). 

A kimerített folyószámla hitelkerettől a jelenlegi megtakarításig nem is annyira időben, hanem lélekben kellett hosszú utat bejárnom.

Hattyúk és emberek


Amikor elindítottam az Elköltöztem Otthonról Facebook oldalt, ez volt az első bejegyzés, amit megosztottam:


A hattyúk két csoportja szembeötlő: vannak, akik összeverődve, egy csoportban tartózkodnak, néhányan pedig a többiektől kissé távolabb.

Nem véletlen a képválasztás. A pénzügyekben - mint minden másban - mindig is volt és lesz egy nagy tömeg, az átlag.

A pénzügyi átlagemberek (a KSH adatai szerint) körülbelül jövedelmük 6-12%-át teszik félre háztartásonként, kiadásaiknak pedig közel felét a lakhatásra és élelmiszerre költik.

A magyarok körülbelül 60%-a tesz félre a jövedelméből, míg 40%-nak nincs megtakarítása.

Na, én pont ebbe a 40%-ba tartoztam.

Végtelen körök


Az emberek többségének anyagi természetű céljai vannak - vagy mondjuk ki legalább azt, hogy a többségünk céljaihoz pénzre van szükség.

Amikor elkezdtem dolgozni, a spórolós diákévek után hatalmas lelkesedéssel töltött el a rendszeres jövedelem érkezése. Évek óta álmodoztam arról, hogy én osztom be a pénzem, és arra költöm, amire csak akarom. Úgy gondoltam, hogy a fizetésből mindez simán kijön, és még marad is egy kevés.

Sajnos azonban azt láttam, hogy vagy “nem élek” és félreteszek, vagy “élek”, de csak hónapról-hónapra. Úgy döntöttem, hogy a másodikat választom, hiszen “egyszer vagyok fiatal”.

Az évek teltek, múltak, és egyre jobban szétestem pénzügyileg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak szórakozásra költöttem, hanem olyan váratlan kiadásokra is (tönkrement háztartási gépek szerelése és cseréje), amikre nem voltam felkészülve.

Elkezdtem kisebb adósságot is felhalmozni a számlámon. Mindig úgy voltam vele, hogy “ez még nem olyan sok, majd a következő hónapban visszafizetem”, de alig fizettem vissza, máris egy következő tartozást kezdtem el halmozni.

stressz-szorongas.jpg

Néhány év alatt eljutottam oda, hogy már nem tudtam kifizetni a tartozást, és bepánikoltam. Úgy éreztem, egy feneketlen mélység tátong közvetlenül a lábam előtt, én meg ha belenézek, leszédülök, lezuhanok és soha többé nem jövök ki onnan.

Nem az összeg nagysága ijesztett meg ennyire, csak az a jövőkép, amit előrevetített: hogy most már egész életemben ebben a pénzügyi bizonytalanságban kell élnem? Minden reggel frusztráltan kelni, előre rettegni a váratlan kiadásoktól?

Szerencsére nekem olyan segített, aki nem kölcsönadott (azzal hosszú távon semmi sem oldódik meg), hanem megértette velem, mennyire fontos, hogy ilyen esetekben spóroljunk és mondjunk le minden “extra” költésről, valamint, hogy figyeljek oda, mire mennyit adok ki.

Mivel fogalmam sem volt, hogyan kell ezt csinálni, elkezdtem a neten kutatni, olvasni. Néhány könyv is a kezembe került, amik felnyitották a szemem, mennyire felelőtlenül élek.

Hogyan lehettem ennyire felelőtlen? 


Sokan nem értik, hogyan élhet valaki egyik hónapról a másikra. Személy szerint én három tényezőt láttam, amik miatt ide jutottam:

  1. Személyiség
  2. Háttér
  3. Hozzáállás

Nézzük egy kicsit kibontva:

1. Személyiség:

Inkább humán beállítottságú ember vagyok, így a számok, logika és pénzügyek sosem hoztak igazán lázba. Bevallom, a mai napig a legegyszerűbb műveletekhez is Excel táblákat és számológépet használok.

Emellett már kiskoromban azonnal elköltöttem a zsebpénzem, és minden édességet megettem, amit kaptam. Valahogy hiányzott belőlem az önuralom (az azonos nevelést kapott testvérem pedig mindig iszonyúan spórolt és tartalékolt).

2. Háttér:

A szüleim hozzám hasonló személyiséggel és érdeklődéssel rendelkeznek. Nem igazán foglalkoztak mélyebben a pénzügyekkel, és nem spóroltak, takarékoskodtak. Inkább csak beosztották, ami volt. Nem hibáztatom őket ezért, mert szerintem nem is tudják, mit kellett volna megtanítaniuk. Szerencsére most már felnőttként én választhatom meg, hogyan élem az életem.

3. Hozzáállás:

A fentiekből következik, hogy elkönyveltem magam egy pénzügyekhez nem értő, inkább kreatív embernek, akinek ezek a bankos dolgok túl bonyolultak. Valójában pont az volt a baj, hogy nem hittem el magamról, hogy képes lehetek valaha is megtanulni akár csak az alapokat.

Ha rád is igaz valamelyik, vagy éppen mindegyik pont a fentiek közül, ne aggódj: nem vagy egyedül. Hidd el, hogy te is képes vagy felépíteni egy önálló és sikeres életet, mások véleményétől függetlenül. 

Ne hagyd, hogy az határozzon meg, hogy mások minek tartanak téged. Még ha a saját szüleid is mondják, hogy “te nem ez a típus vagy”, vagy hogy “ez neked úgysem menne” - akkor se add fel. Én sem tettem. 

Igen, nehéz volt szembenézni a hibáimmal, és először én is szerettem volna másokat hibáztatni, vagy kifogásokat keresni. A végén aztán rájöttem, hogy sokkal egyszerűbb, ha megváltoztatom a hozzáállásom, és megpróbálom egy kicsit máshogy csinálni a dolgokat, mint eddig.

Így aztán elkezdtem írni a havi költéseimet, végül éves tervet is készítettem, odafigyelek, hogy ne halmozzak fel felesleges tárgyakat, és igyekszem rövid és hosszú távra és félretenni. Amikor kezdett összegyűlni egy kis megtakarítás, akkor jöttem rá: nem is pénzem lett, hanem egy nyugodtabb, biztonságosabb és tervezhetőbb életem.

Közben valahogy megszerettem a pénzügyeket; élvezettel olvasom a banki hirdetményeket, és imádom a személyes produktivitással és spórolással kapcsolatos cikkeket. Ennek eredményeként (és mert a humán vonal sem halt ki) elkezdtem írni az Elköltöztem Otthonról blogot.

Mert a pénz az csak pénz. Szükségem van arra, hogy legyenek más céljaim is: olyanok, mint ez a blog, amivel - remélem - egy kicsit hozzájárulhatok ahhoz, hogy másoknak is legyen esélye egy jobb életre.

 naplemente-taj.jpg

Ez az én történetem. És a tiéd?

Ha kedvet kaptál, oszd meg velünk egy hozzászólásban!

Így spórolnak a magyar fiatalok 2018-ban

Nemrég arra kértem az olvasókat, hogy töltsenek ki egy általam összeállított kérdőívet. Az ötletet egy német blogon, a Zendepot-on megjelent egyik podcast adta, amiben a megtakarítás és a befektetés közötti különbségről volt szó.

Az én célom egy kicsit más ezekkel a kérdésekkel: szerettem volna látni a különböző szokásokat, véleményeket a spórolással kapcsolatban. Az engem leginkább érdeklő kérdést viszont mostanra tartogattam:

A Spórolás kérdőívet a mai napig végül 101-en töltötték ki. Még egyszer nagyon köszönöm, hogy áldoztál rá néhány percet az idődből, és megosztottad velem értékes gondolataidat!

A hosszas felvezetés után akkor vágjunk is bele, lássuk az eredményeket:

A 101 válaszoló

 

A kérdőívet kitöltők többsége, 64,4 százaléka 18 és 25 év közötti, 13,9% 26-30 éves, 5,9% pedig 31-15 éves. Ez a három csoport összesen a válaszadók 84,2 százalékát jelentette, aminek nagyon örültem, hiszen elsősorban nekik szól az Elköltöztem Otthonról blog.

Kellemes meglepetésként ért, hogy a kitöltések 12,9 százaléka 18 éven aluliaktól érkezett - jó látni, hogy már ilyen fiatalon elkezdtek a pénzügyekkel törődni. A fennmaradó 2,9% a 41-45 éves korosztálytól érkezett.

A válaszadók közel 80 százaléka a fővárosban vagy megyeszékhelyen él (fele-fele arányban), a fennmaradók kétharmada  kisvárosban, egyharmada faluban.

Ennyit és erre

 

A válaszadók fele havi szinten szokott félretenni, és 40% is képez esetenként valamekkora megtakarítást.

Mindössze a válaszolók 10 százaléka nem tesz félre, ezzel sokkal jobban állunk mint a magyar átlag

Arról, hogy ez miért is fontos, korábban már írtam.

Bár véleményem szerint még a legkisebb összeg is számít, ha rendszeresen félretesszük, azért mégsem mindegy, hogy a fizetésünk mekkora hányadát tudjuk eltenni egy későbbi cél érdekében.

sporolas-mennyi1.PNG

sporolas-mennyi2.PNG

Az talán még ilyen kicsiben is látszik, hogy nagyjából a kérdőívet kitöltők 20 százaléka tesz félre 1-5% százalékot, majdnem 21% pedig 6-10 százalékot.

Majdnem 13% tesz félre 16-20 százalékot, közel 12% pedig 31-50 százalékot.

Miért olyan fontosak ezek az arányok?

Ha mondjuk a fizetésed 20 százalékát rendszeresen el tudod tenni, az azt jelenti, hogy 5 hónap múlva lesz egy havi fizetésnek megfelelő megtakarításod . Viszont ha “csak” 10 százalékot tudsz félretenni, akkor dupla annyi időbe telik ugyanakkora összeg megtakarítása.

Ami még jobb az egészben: ha 10%-ot teszel félre, te már nem a fizetésed 100 százalékából hanem csak a 90 százalékából élsz. Ez azt jelenti, hogy tovább elég egy fizetésnyi megtakarítás.

Minden egy hónapnak megfelelő összeggel “beljebb vagy”, ami azt jelenti, hogy:

  • nem kell aggódnod, ha valamilyen kütyü vagy háztartási gép tönkremegy otthon;
  • nem kell betegen bevonszolnod magad a munkába, mert ki tudod pótolni a táppénz miatti kiesést, és a gyógyszerekre is marad pénzed;
  • nem kell egy hirtelen jött eseményt, szülinapozást lemondanod, mert le vagy égve;
  • és ami a legfontosabb: nem ragadsz benne egy rossz élethelyzetben, például ott tudsz hagyni egy rossz munkahelyet.

Gondolj bele: ha egy havi fizetéssel ennyivel nyugodtabb lehet az életed, mennyivel nyugodtabb lenne, ha három havi összeget félre tudnál tenni? Vagy mi lenne, ha 6 hónapra elég megtakarításod lenne? Az már azt jelentené, hogy bármikor kereshetsz egy sokkal jobb munkát, vagy hogy végre bűntudat nélkül megengedhetsz magadnak egy pihentető nyaralást.

A lényeg, hogy a spórolás nem egyenlő az értelmetlen kuporgatással: lehet, hogy egy hosszabb-rövidebb ideig komoly és fájdalmas megszorításokkal jár, de hosszú távon esélyt jelent: esélyt egy jobb életre, hogy élhess a lehetőségeiddel és ebben ne tudjanak megakadályozni a váratlan kiadások.

Szerintem a válaszadók többsége is átérzi ennek a fontosságát, ugyanis a kedvenc kérdésemre - Elégedett vagy a megtakarításod mértékével? - a válaszadók több, mint fele adott nemleges választ.

Nem semmi ambíciók, főleg, ha azt nézem, hogy azok közül is sokan válaszoltak így, akik jelenleg a fizetésük 30-60%-át rendszeresen félreteszik. Kívánom, hogy mindenkinek sikerüljenek az elképzelései ezen a téren!

Ugyanakkor érdemes néha megállni egy percre és egyszerűen csak tudatosítani magunkban, hogy bármennyit is teszünk félre havonta, ha rendszeresen tesszük, azzal egy életre szóló jó szokást alakítunk ki magunkban. Ha elég ideje csináljuk, ez a szokás segít abban, hogy - ha a lehetőségeink úgy alakulnak - , akár nagyobb összegeket is képesek legyünk megspórolni.

A legnépszerűbb megtakarítási célok:

sporolas-mire.PNG

Magasan vezet a váratlan kiadásokra való gyűjtés, de sokan gyűjtenek utazásra, lakhatásra és tanulásra is.

Hódít a készpénz

 

A számomra legmeglepőbb eredmény, hogy a válaszadók 50 százaléka részben, vagy teljes egészében készpénzben tartja a megtakarítását.

Mivel szinte mindent kártyával fizetek, és a költéseim vezetése miatt is sokkal jobban szeretem a könnyen követhető kártyás vásárlásokat, így érthetően a megtakarításaimat is a bankszámlán tartom (egyelőre lekötve, amíg össze nem gyűlik egy nagyobb összeg).

Ugyanígy nem annyira értem a valutában (EUR) gyűjtögetőket, az árfolyam ingadozások és az átváltás költségei miatt (az más, ha valaki a fizetését is az adott pénznemben kapja). Viszont szívesen fogadok érveket és ötleteket, hogy miért választották ezt a megoldást.

A 101 válaszadó közül senki nem írta az egészségpénztárat, mint megtakarítási formát, pedig én a kis összegű megtakarítások közül az egyik legjobbnak tartom, és alkalmazottak számára szerintem kötelező: az egyéni befizetések után 20%-ot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból. Ha érdekel, itt tudhatsz meg többet erről a megtakarítási formáról. 

Írtak viszont néhány érdekes ötletet:

Takarékbetét: ezeket nem ismerem, inkább a megtakarítási számlákat nézegettem. Ha valakinek van ilyen, megköszönném, ha a hozzászólások között megírná, miért választotta ezt a megoldást.

Lakástakarék: Ha lakást szeretnél venni, vagy a meglévőt felújítani, esetleg a lakáshiteledet előtörleszteni, akkor neked találták ki: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/ongondoskodas/lakastakarek

Állampapír: Ismerem, szeretem. Az első nagyobb összeget én is állampapírba szeretném tenni. Könnyen tervezhető, átláthatók a kamatok, jól kezelhető az online felülete. Bővebb információ: http://www.allampapir.hu/

Értékpapír: Az értékpapírok világa (egyébként az állampapír is az) bőven túlmutat a megtakarítások témakörén, és a befektetések körébe tartoznak. Amellett, hogy a legtöbb értékpapír vásárlásához jelentős tőke szükséges, még fontosabb a megfelelő tudás, amivel nekiindulunk a vásárlásnak.

Személyesen

 

A kérdőívet két, nehezebben megválaszolható kérdéssel zártam.

Az első ezek közül: Szerinted elsősorban kinek a felelőssége az, hogy az emberek félretesznek-e?

sporolas-vel.PNG

A válaszolók több, mint 77 százaléka gondolja úgy, hogy ez elsősorban mindenkinek a saját felelőssége. Ezzel teljes mértékben egyetértek, ugyanakkor nagyon fontosnak tartom a környezet (iskola, szülők) hatását.

Érthető, hogy az állam szerepét is sokan hangsúlyozták, szerencsére vannak is pozitív kezdeményezések (ezekről is írok majd a következő részben).

Azonban megváltoztatni millió ember pénzhez való hozzáállását és takarékosságra tanítani őket hosszú évtizedeket jelent.

Személy szerint én úgy érzem, hogy a legegyszerűbb nekem tennem a saját pénzügyeimért. Főleg, mivel nem hiszem, hogy bárkit is jobban érdekelne, hogy mennyit tudok félretenni, mint engem :)

A következő részben az utolsó kérdésről fogok írni, mivel ez egy teljes cikket érdemlő témakör. (Mit gondolsz, mivel lehetne segíteni a mostani 18-35 éveseket a spórolásban?)

Nagyon izgalmas válaszok érkeztek, alig várom, hogy megosszam veled.

Addig is sok sikert kívánok a spóroláshoz és a terveid megvalósításához!

Kérdésed van, vagy találtál egy szuper spórolási módszert? Ne tartsd magadban, várom a hozzászólásod a cikk alatt!

Albérletszezon: Erre figyelj, ha most bérelsz

konyha_sarga_alberlet.jpg

Augusztus van, ami - többek között - azt jelenti, hogy már elkezdődött a szó szerint brutális lakáskeresési roham. A leendő bérlők nagyrészt egyetemisták, de sok a fiatal dolgozó, és kisgyerekes család, akinek egyaránt azzal kell szembesülniük, hogy a nyár végi és ősz eleji időszak a szokásosnál is nagyobb kihívást jelent a lakáskeresés szempontjából.

Az érdeklődésnek köszönhetően a Portfólió és a Pénzcentrum is lassan heti rendszerességgel írnak a problémáról. Az egyik legfrissebb cikkben nem is annyira a megnövekedett kereslet, mit inkább a drasztikusan növekvő bérleti díjak kerültek fókuszba. Ebből kiderül, hogy:

Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint. A fővárosi garzonok 110-120 ezer forintba kerülnek havonta. Pécsen, Debrecenben és Szegeden a kisebb lakásokért 74-85 ezer forintot kell adni, a nagyobbakért 100-106 ezer forintot.

A legnagyobb nehézséggel azok szembesülnek, akik sürgősen költöznének, viszont csak a legolcsóbb szobák/lakások között válogathatnak. Nekik még az átlagosnál is nagyobb “konkurenciával” kell számolniuk, esetenként szó szerint százak keresik meg a hirdetést feladó tulajdonost vagy ingatlanost.

Azt biztos te is tudod, hogy ha ekkora kínálatból válogathat egy tulajdonos, akkor az anyagi helyzet, munkakör mellett az egyéb szempontok kiemelt hangsúlyt kapnak. Néhány hónapja testvérem jóvoltából sikerült “szóra bírni” egy-két ismerőst, hogy osszák meg budapesti tapasztalataikat. Ezúton is nagyon köszönöm nekik a segítséget!

Kiadsz vagy bérelsz? Oszd meg a többiekkel a tapasztalataidat a cikk alatt!

 

- Milyen típusú lakást kerestél és mennyire volt nehéz a lakáskeresés?


Jakab:

Átlagos árú, vagy annál olcsóbb ingatlanok között keresgéltünk. Ezek normál állapotúak, de a bútorok általában régiek, vagy nincsenek. Ahol most lakom, ott a ház lepusztult, de a lakás jó állapotban van. Kompromisszumokat kell kötni.

Dávid:

Garzon típusú lakást kerestem, mivel egyedül szerettem volna lakni. Olyat kerestem, ami gépesített (hűtő, mosógép,stb.), de a szoba bútorozatlan. Ha galériás, az még jobb! Először interneten, keresőkbe beírva kutakodtam, de a legtöbb találat közvetítőkhöz irányított, amikben kevésbé bíztam, másrészt kicsit macerás rajtuk keresztül bérelni.

Később a barátaimnak köszönhetően bekerültem több Facebook csoportba, és végül az egyikben találtam néhány jó ajánlatot, amiket meg is tudtam nézni. Ezeket közvetlenül a tulaj intézte.

Dani:

Olyan lakást kerestünk, aminek a bérleti díja kevesebb mint 200 000 Ft, és legalább 3 szobás - ilyet nehéz találni. Végül csak olyat találtunk, ahol nem minden szoba külön nyíló.

Eszter:

Garzont, vagy minigarzont kerestem. Ez amiatt nehéz, mert főleg a belvárosban vannak garzonok, viszont a négyzetméter-ár arány itt általában abszurd. Ugyanakkor a belvárosban egy szoba is kerül 60-70 ezer forintba.

Általánosságban albérletet keresni nyár közepén könnyebb volt, az ingatlanosok azt mondják, hogy tavasszal és nyár végén-ősz elején van a legtöbb érdeklődő.

Ez is érdekelhet > Tippek költözéshez

- Mit "néznek" egy bérlő jelöltön?

 

Dávid:

Szerintem előnyben részesítik azt, aki nem próbál meg mindenáron alkudni. Jelentkezésemet Facebook üzenetben (és nem hozzászólásban) tettem meg először, majd telefonon kommunikáltunk a továbbiakban. Tőlem nem kérdezősködtek arról, hogy mit dolgozok, esetleg csak barátkozás szintjén, egyedül annyit kérdeztek, hogy elfogadom e az adott feltételeket (kaució, lakbér stb.).

Szerintem a "gyorsabban foglalózás" fogalma múlóban van, szerencsére. Bár egy helyen éreztem egy kis versenyhangulatot, ugyanis egy időpontban többen is néztük a lakást. Többnyire a szimpatikusságom (akármi is okozta ezt pontosan) miatt döntöttek úgy, hogy megkapom a lakást, amennyiben tényleg akarom.

Dani:

A fiúknak nehezebb, mert általános prekoncepció, hogy ők nem takarítanak annyira, mint a lányok. A diákokat jobban szeretik, mert feltételezik, hogy a szülők támogatják őket.

Ezen túl tapasztalataim szerint szinte minden ront az albérletkereső helyzetén: ha kisállata van, ha dohányzik, ha feketén dolgozik, ha roma származású, ha kapcsolatban van.

A tulaj valószínűleg meg fogja kérdezni, hogy miért szeretnél költözni, hol-kikkel laktál eddig. Általánosságban ugyanazok érvényesek szerintem egy lakáskeresésre, mint egy állásinterjúra: ne éreztesd a tulajjal hogy mindenáron muszáj költöznöd, ne szidd az előző főbérlőt és a lakótársaidat sem. Diplomatikus válaszokat adj, legyél kíváncsi, de ne kritikus. Meséld el neki, mennyire szereted a környéket vagy hogy miért lenne ideális számodra a lakás.

Jó, ha biztosítod arról, hogy hosszú távra tervezed a maradásodat. És soha ne mondj azonnal igent semmire, ha nem vagy biztos benne és ne írj alá semmit. Kérj gondolkozási időt, legalább egy órát, hogy utánanézhess jogi dolgoknak, vagy telefonálhass, ha nem vagy biztos benne, hogy jó döntést hozol. Próbáld elképzelni ott az életed és ne nyomd el magadban a negatív hangokat.

- Milyen az ingatlanállomány állapota? 


Dani:

Egyáltalán nem jellemző, hogy felújított egy albérlet. És ami a leginkább negatív, hogy nem semleges stílusban rendezik be, hanem vagy új, de nagyon feltűnő, színes csempe, tapéta vagy bútor található bennük, vagy éppen ellenkezőleg, nagymama bútorok vannak a lakásban.

Dávid:

Mostanság elég drágák az ingatlanok az előző 3-4 évhez képest, de a legtöbb, amit néztem, szépen felújított volt.

- Milyen tippeket adnál a keresőknek, mire hívnád fel a figyelmüket?

 

Eszter:

Mindenki próbál közvetlenül a tulajtól bérelni, mert a hirdetések nagy része álhirdetés. Az irodák 8-10000 forintokat kérnek a közvetítésért, sokszor a meglévő albérletnek köze sincs az általunk ideálisnak mondott paraméterekhez - így hiába fizetünk a közvetítésért, nem kapunk érte lényegében semmit. Ugyanakkor egyre kevesebb az olyan tulaj, aki nem irodán keresztül hirdet, mert jóval egyszerűbb, hiszen az iroda leszűri neki a jelölteket.

Ami nekem bevált, hogy az albérletes oldalakon értesítést állítottam be a választott paraméterekkel, így amint feltettek egy nekem megfelelő lakást, azonnal tudtam reagálni. A gyorsaság nagyon fontos.

Jakab:

Főleg Jófogáson és az ingatlan.com-on keresgéltem. Sok a régi, dátum nélküli hirdetés. A fizetésre nálam sosem kérdeztek rá, de arra igen, hogy mivel foglalkozom, mennyi idős vagyok, van-e kisállatom és dohányzom-e.

Aki előbb lerakja a foglalót, az viheti a lakást, ezért megfontoltan, de gyorsan kell dönteni.

Dani:

Megéri minél hamarabb telefonálni, ahogy felkerül a hirdetés, van hogy az első fél órában már kivesznek egy albérletet látatlanban is. (Kivéve ha a hirdető meghatározza, hogy csak x napszakban fogad hívásokat vagy csak emailben lehet megkeresni. Ha az utóbbi történik, érdemes a legelső emailben minél több dolgot megosztani magunkról: foglalkozást, életkort, nem dohányzást és hogy mikortól tudnánk költözni.) Az én esetemben abszolút a szimpátia működött. Nem kellett foglalóznom, és a tulaj várt is rám, amíg biztosat tudok mondani, de nem gondolom, hogy ez általános. Főleg a frekventált helyen levő albérleteknél nem érdemes foglaló nélkül odamenni a megtekintésre.

Az albérlet.hu és az ingatlan.hu oldalak a legjobbak szerintem, ott nem jellemző a kamu hirdetés és lehet értesítőt beállítani a saját keresési paramétereidre. A Facebook csoportokba a drágább albérletek kerülnek fel, az olcsóbb helyekért komolyabb kutatómunka szükséges.

Összefoglaló


Amint látod, hatalmas különbségek lehetnek az egyes bérlők tapasztalatai között attól függően, hogy mekkora lakást keresnek, hol, és hogy mennyit tudnak rászánni havonta a bérleti díjra.

Volt, aki megerősítette a régen általam is tapasztalt gyakorlatot, hogy azé a lakás, aki előbb tesz le foglalót, mások ennek az ellenkezőjét állították (“szerintem ez ma már nem jellemző”), szóval fel kell készülni minden eshetőségre.

A bérlő elsődleges felelőssége, hogy tájékozódjon, ezzel kapcsolatban egy korábbi cikkben adtam támpontokat.

Úgy tűnik, vannak bíztató jelek, de még mindig lenne mit tenni annak érdekében, hogy mind a tulajdonosok, mind a bérlők számára könnyebb és biztonságosabb legyen a bérleti viszony. Ez enyhíthetné a két oldal között feszülő ellentétet is.

Bár ebben a kérdésben ma nehéz semlegesnek maradni, én mégis úgy látom, hogy sem a bérlő, sem a bérbeadó nincs könnyű helyzetben. Ezért fontos, hogy közösen törekedjenek egy olyan szerződés létrejöttén, amiben nem marad kérdéses pont, és ami mindkét fél érdekeit figyelembe veszi.

Te mit gondolsz erről? Kíváncsian várom a véleményed!

Te szoktál spórolni? + KÉRDŐÍV

 

Már régóta tervezem, hogy írok a spórolásról, annak ellenére, hogy a témával számtalan cikk, könyv és videó foglalkozik. Számomra ez egy nagyon fontos terület, kifogyhatatlan mennyiségű, folyton változó adattal, amiből érdekes következtetéseket lehet levonni.

Hasonló témákat - például havi és éves költségvetés készítése, vagy a felesleges vásárlások elkerülése - már korábban is érintettem, de magával a spórolással még nem foglalkoztam.

Ha már itt tartunk: az Intrum Justitia (egy követeléskezelő cégcsoport) 2017 novemberében készített egy európai felmérést, amelyet 1006 magyar is kitöltött. (Itt olvashatod a teljes közleményt.)

Ebből többek között az derült ki, hogy

  • a magyarok több mint 50 százaléka  havonta rendszeresen félretesz
  • a 18-34 évesek 60 százaléka, az 50 évnél idősebbek 40 százaléka takarít meg havonta egy összeget
  • a megkérdezettek több mint 60 százaléka az előre nem látható kiadások miatt tesz félre, míg utazásra 25 százalék

Emellett - ahogy látni is fogod - itthon nagyban dominál a lakásvásárlás célú megtakarítás, szemben más európai országokkal.

Na de mi ez a nagy felhajtás a spórolás körül?

És mi köze ennek a megtakarításhoz?

Úgy látom, hogy már maga a szó is rendkívül ellentmondásos: van, akinek a nagyszülők “kuporgatása” jut erről eszébe, van, akinek meg az örökös lemondás és szegénység...

De még mielőtt egy sort is írnék a témáról, szeretnélek megkérni, hogy tölts ki egy általam összeállított kérdőívet. Ebben olyan kérdéseket is felteszek, amire a hivatkozott kutatás nem tér ki, engem viszont nagyon érdekelne.

A végeredményt itt a blogon is megosztom veled, külön kiemelve a kérdésekre adott saját válaszaimat.

Ígérem, nem csak arra fogok fókuszálni, hogy miért kell vagy nem kell spórolni, hanem arra is, hogy ha igen, akkor hogyan érdemes.

Ha szeretnéd kitölteni, ne halogasd, hanem ess neki most azonnal!

Itt is van:

 

A nagy pakolós-selejtezős összefoglaló

rendszerezés pakolás otthon háztartás rendes lakás

Vannak olyan időszakok az ember életében, amikor elkapja a vágy, hogy kiválogasson és kidobáljon minden felesleges dolgot maga körül. Engem ez az érzés az átlagnál gyakrabban, úgy kéthetente-havonta elkap, egy igazi pakológép vagyok.

Egy érdekes cikk arra inspirált, hogy összeszedjem az általam fontosnak tartott gondolatokat a témában.

1. Ez annyira alap!


Úgy érzem, a pakolással, és a készletek minimális szinten tartásával egy tisztább, átláthatóbb és megnyugtatóbb környezetben élek, távol a tárgyak értelmetlen halmozásától. Ez nem jelenti azt, hogy a konyhában nincs citrushámozó és tortaforma, vagy hogy nincs több alkalmi ruhám.Viszont az is igaz, hogy csak olyan dolgokat őrzök meg, amiket ténylegesen használok is. Tehát ha kell, akár be is tárazok egy adott dologból, viszont nem vagyok hajlandó csak azért őrizgetni valamit, mert majd jó lesz valamire.

Legjobb példa erre a tipikus női alapruhatár. A legtöbb női magazinban és divatblogon megtalálhatod az alábbi ajánlást: minden nőnek szüksége van egy (több) előnyös farmernadrágra, egy kis piros/fekete/fehér ruhára, egy jó órára, bőrdzsekire, magassarkúra és hasonlókra. Vicces, de nekem ebből a listából például csak kis fekete ruhám van - de abból vagy öt különböző.

Lehet, hogy utálod a bőrt, vagy éppen soha nem vennél fel piros színű ruhát. Csak azért, mert valaki szerint “alap”, neked nem muszáj megvenned az adott dolgot. Ez a konyhai vagy a kerti eszközökre is igaz: csak olyat vegyél meg, amit már most is használsz, vagy tudod, hogy rendszeresen kelleni fog.

2. Mert a másik...


A vidéki kisvárosban, ahonnan származom, a legtöbb ember kedvenc elfoglaltsága azt figyelni, hogy a szomszédja mit vett éppen. Új autó, gyepszőnyeg, rózsabokor? Akkor nekem is kell!

De nem csak a szomszédok hatnak így az emberre. Elég egy ajánlás a munkatársuktól vagy a barátoktól, máris rohannak megvenni a vezetéknélküli hangfalat, az ásványi sókat tartalmazó arcmaszkot, vagy a csúcs kávégépet.

Mivel teljesen senki nem immunis az ilyen ajánlásokra, jobban teszed, ha hasonló esetben adsz magadnak egy kis gondolkodási időt. Kötheted mondjuk értékhatárhoz, pl. 1000 forintonként 1 nap gondolkodási idő (pl. egy 5000 forintos telefontartó megvételén 5 napot gondolkodsz, míg egy 2000 forintos körömlakkon 2 napot). Persze megadhatsz nagyobb összeget is, te tudod, mekkora szigorra van szükséged.

Nálam az is bevált, ha végiggondolom, hogy mi mást vennék a pénzből. Mondjuk, ha szeretnék egy nagynyomású kávéfőzőt (ez történetesen igaz is), ami minimum 40-50 000 forintba kerül, akkor elkezdek ötletelni, hogy mit tudnék még kezdeni a pénzzel:

  • A szerelő szerint egy-két hónap és tönkremegy a mosógépem, és ki tudja, mennyi lesz javítás. Az is lehet, hogy újat kell vennem.
  • Hátha hirtelen találok egy hasznos tanfolyamot vagy képzést.
  • Lehet, hogy jobb lenne csak úgy félretenni tartaléknak.

Mire két-három alternatívát összegyűjtök, általában el is megy a kedvem az azonnali vásárlástól. Ha neked ez sem válik be, akkor gondolj olyan helyzetekre, amikor elfogyott a pénzed, és nagyon jól jött volna egy kis extra segítség. Nekem elég csak rágondolni erre a gyomorszorító érzésre, és máris elmegy a kedvem attól, hogy csak úgy megvegyek valamit.

Egy nagyon jó tippet olvastam egyszer a Kiszámoló blogon: ha valamit lecserélnél egy újabbra (és nem azért, mert tönkrement), akkor használd még fél évig a régit - máris egy csomó pénzt spóroltál.

3. Ragaszkodás a végsőkig


Biztos vagyok benne, hogy ismersz olyat, aki a tárolást és őrizgetést művészi szinten űzi: ők azok, akik inkább átalakítják a lakást, csak hogy beférjen egy extra nagy gardrób, amiben a sosem használt holmit tárolhatják. Szintén ők azok, akik fizikai fájdalmat éreznek, ha meg kell válniuk a kacatoktól.

Sajnos ahhoz nem értek, hogy mi okozza ezeket az érzéseket, az viszont világos, hogy egy ponton túl kifejezetten egészségtelen, a környezet számára pedig nehezen elviselhető szokásról van szó.

A saját életemben tipikusan azokon látom ezt megnyilvánulni, akik nagyon nehéz körülmények között, nélkülözésben nőttek fel. Számukra az, hogy elérnek egy olyan szintet, ahol megengedhetik maguknak a “felhalmozást”, a biztonságot jelenti. A tárgyakban, használati eszközökben jobban bíznak, mint a félretett pénzben, és makacsul ragaszkodnak az elképzeléshez, hogy előbb vagy utóbb eljön a Pillanat, amikor az adott tárgyra szükség lesz. Legtöbbször életük végéig folytatják ezt a raktározást, és az örököseikre hárul a feladat, hogy megszabaduljanak a hatalmas mennyiségű tárgytól.

A fentiek alapján gondolom egyértelmű, hogy erősen ellenzem ezt a felhalmozást. Főleg azért, mert a raktározás általában egy túlzsúfolt környezetet eredményez, ahol nehéz rendet tartani és takarítani (és megtalálni bármit). Lehet, hogy szívtelenül hangzik, de én nem igazán kötődöm érzelmekkel a tárgyakhoz. Számomra egy tárgy - még egy kedves ajándék is - helyettesíthető. Szerintem sokkal fontosabbak az emberi kapcsolatok, mert azokat semmivel nem lehet pótolni.

Így gondolom az is világos, hogy nagyon nagyon szeretek “szanálni” - ahogy én hívom. Ahogy a bevezetőben írtam, havonta tartok legalább egy kisebb tematikus pakolást az alábbiak közül:

  • fűszer válogatás (megnézem, melyik járt le, utántöltöm a kis tartókat)
  • hűtő és száraz ételek (fonnyadt zöldségek, fagyasztóban lejárt dolgok, tészták, lejárt tejtermékek)
  • papírok, dokumentumok (lejárt kuponok, brosúrák, szórólapok, amiket eltettem, de nem kell, űrlapok, amiket nem töltöttem ki, blokkok és számlák, amik nem kellenek, régi, lejárt előfizetéses papírok)
  • kacatok (dísztárgyak, ajándékba kapott mütyürök, díszgyertyák, képeslapok, ajándékszatyrok és kártyák) - egy részüket elteszem, a többit vagy odaadom másoknak, vagy kidobom
  • kozmetikumok (lejárt, nem szeretem az illatát, nem szeretem az állagát)
  • dolgozós ruhák (mi az, amit sosem hordok /odaadom valakinek/, ami már bolyhos, nem szép /ha kényelmes, megy a szabadidős ruhatárba, ha nem, akkor kiteszem egy zsákban, hogy ingyen elvihető/)
  • szabadidős ruhák (ami még jó állapotban van, azt kiteszem vagy varrok belőle valamit /szeretek varrni/, ami nagyon rossz, azt kidobom
  • egyéb (törölközők, háztartási cuccok, szerszámok, kiegészítők)

Így fél éven belül mindenre sor kerül minimum egyszer.

A módszer, amivel dolgozom:

  1. Mindent kipakolok a szekrényből egy tiszta, üres helyre. Látnom kell egyben az összes dolgot.
  2. A látottak alapján kidolgozok egy rendezési elvet (pl. papíroknál: banki, sulis, előző munkahely, mostani munkahely, személyes, számlák)
  3. Szétválogatom a dolgokat az elv alapján. Itt még nem fontos, hogy szép legyen, csak hogy mindennek legyen helye. Ha van valami, ami egyik kategóriába sem tartozik, akkor vagy újragondolom a rendezési elvet, vagy csinálok egy “egyéb” kategóriát.
  4. Megnézem, hogy van e elég tároló minden kategóriának (doboz, zsák, vállfa, attól függ, mit pakolok éppen). Ha nincs, keresek/veszek újakat.
  5. Szépen elrendezem a csoportokat és visszapakolok.
  6. Boldogan és elégedetten pihenni térek (soha, mert már agyalok is, hogy mit pakoljak el ezután).

Mi legyen a fölösleges dolgokkal?

  1. Ha jó állapotban vannak, add oda valakinek ingyen: keress olyat a környezetedben, akinek sokkal inkább szüksége van rá, mint neked.
  2. Tedd ki egy dobozban/táskában (mondjuk a szelektív tárolók mellé, vagy egy padra, de mindenképpen tiszta helyre) és írd rá: ingyen elvihető. Fél óra múlva nyoma sem lesz. :)
  3. Add el: az egyik legjobb hely a Facebook Marketplace, ahol viszonylag gyorsan (egy-két nap) el lehet adni egy jó állapotú, nem túlárazott terméket. De vigyázz: a vásárlók extra kritikusak, és elég sok időt el tud venni a válaszolgatás, nem is beszélve arról, amikor ígérik, hogy jönnek, aztán mégsem…
  4. Adománybolt: hátrány, hogy nem mindenhol van és el kell vinned odáig.
  5. Ha használt ruha, a H&M üzletekben is le tudod adni: http://www2.hm.com/hu_hu/noi/vasarlas-kategoria-szerint/16r-garment-collecting.html
  6. Vannak különböző piacok, gardróbcserék, de ezeket akkor ajánlom, ha szeretsz ilyen helyekre járni: az anyagi megtérülés enyhén szólva sem jó, ráadásul nagy a kísértés, hogy a megkeresett pénzt helyben el is költsd.

Te rendszeresen szoktál nagy gardróbürítést/selejtezést tartani? Ha igen, oszd meg a bevált módszereket!

süti beállítások módosítása