Élet nyugaton

Élet nyugaton

Kisgyermekkel itt és ott

Néhány szó a családtámogatási rendszerekről

2018. március 18. - Li Sai

Sokszor sok beszélgetésben szóba kerül az, hogy vajon kisgyerekkel hol könnyebb az élet. Ilyenkor kiderül az is, hogy a külföldi (ez esetben németországi) családtámogatási rendszerrel sokan nincsenek tisztában. Pedig ennek ismerete hasznos lenne, amikor a család, a külföldre költözésen gondolkodik.

Nézzünk a puszta számokat. Először Németországban.

A baba születése előtt 6 héttel és utána 8 hétig anyasági pénzt kapnak az anyukák, ami 13 euro/nap. Ezt az állam adja, és a munkáltató (ha van) kiegészíti az átlagfizetés 100 %-ára.Ez után következik az Elterngeld. Az összege a nettó fizetés 65-67 %-a, akinek nem volt a szülés előtt munkahelye, annak 300 euro/hónap. Ez az az ellátás, ami a legjobban különbözik a magyartól.Az Elterngeld (ha az anyasági pénzt felvette valaki) akkor a 8. hét után jár, 10 hónapra. Elterngeldet az apa is kap, 2 hónapra. Ez így tehát a baba 14 hónapos koráig tart.

Van arra lehetőség, hogy az Elterngeldet nem 10 hónap, hanem 20 hónap alatt vegye fel valaki, ebben az esetben a pénz fele fog járni. Tehát 20 hónap alatt kapja meg azt az összeget, amit normál esetben 10 hónap alatt kapna.

A gyerekkel 3 éves korig lehet otthon maradni, de az utolsó évre nem kap semmilyen juttatást az anya. Otthon maradhat, de akkor az apa fizetéséből és a családi pótlékból élnek.

Kelengyepénz van a baba születésekor, de CSAK a rászoruló családoknak. Ebben az esetben természetesen igazolni kell a rászorultságot.

baby-784608_1280.jpg

A családi pótlék az 1. és a 2. gyerek után 194 euro/hó, 3. gyerek után 200 euro/hó, 4. gyerek után 225 euro, ami addig jár, amíg a gyerek a felsőfokú tanulmányait végzi, de max. 25 éves korig. A Kinderfreibetrag ( gyermekek utáni adómentes jövedelem) kb. 7400 euro. Ez azt jelenti, hogy éves nettó 7400 euro jövedelem adómentes, az ezen felüli rész után adózni kell.

Abban az esetben, ha a várandós kismama kórházba kerül, minden ott töltött éjszaka utána napidíjat kell fizetni, aminek az összege 10 euro/éjszaka. Szüléskor nem kell napidíjat fizetni. Ha a baba megbetegszik és kórházba kerül, az anya bent lehet vele, ha tudnak neki helyet biztosítani, ebben az esetben nem kell napidíjat fizetni.

Amikor az Elterngeld lejár és az anyuka dolgozni szeretne, akkor be kell adni a gyereket bölcsődébe. Ezzel az az aprócska gond van, hogy nagyon kevés állami bölcsőde van. Magán (fizetős) bölcsődék vannak, és Tagesmutter - rendszer. Ez azt jelenti hogy egy szakképzett gondozó a saját lakásán fogad 1-5 babát, akikre felügyel, amíg az anyuka dolgozik. Itt napidíjat kell fizetni.

Az állami bölcsibe nyilvánvalóan először a rosszabb anyagi körülmények között élők gyerekeit veszik fel, ezért előfordul, hogy valakinek nem jut hely, akkor neki Tagesmuttert kell keresni. Van, ahol ezekből is kevés van, tehát az sem biztos, hogy ide bejut a gyerek. Értelemszerűen amíg nincs bölcsi, vagy Tagesmutter, addig az anya nem tud elmenni dolgozni.

Az óvodánál is kb. ugyanez a helyzet: kevés állami ovi van, elsőbbséget élveznek a rászorulók és azok az anyák akik azonnal tudnának visszamenni a régi munkahelyükre dolgozni. Akinek nincs munkahelye, annak a gyereke kerül a sor végére. Az ovi nem kötelező, csak az iskola előtti utolsó év. Előfordul, hogy itt is hosszú várólista van, vagy csak a lakóhelytől távoli oviba veszik fel a gyereket. ( nem csak a külföldit, a német gyereket is)

Az ovi is fizetős, sőt van, ahova ebédet is vinni kell. Az iskola is sok esetben csak délelőtt van, tehát délben, kora délután hazamegy a gyerek. Nincs minden iskolában napközi.

Németországban az egészségügyi költségek sok esetben attól is függenek, hogy ki melyik biztosítónál van: aki több biztosítási díjat fizet, az több ellátást kap ingyen, vagy olcsóbban, mint egy másik biztosítónál kevesebbet fizető beteg.

Magyarországon a baba születése előtt kezdődik a CSED. 28 nappal a kiírás előtt lehet elkezdeni az igénybevételt, de nem kötelező. Összesen 168 napra jár, és a nettó jövedelem 70 %-a. Ez csak akkor jár, ha az anyának előtte volt 2 éven belül 365  munkaviszonya, és az igénylés idején is tart a munkaviszony.

A baba születésekor egyszeri anyasági támogatás van, 64 000 Ft.

GYED a baba 2 éves koráig jár, és a 169. naptól lehet mellette dolgozni is. Összege a nettó jövedelem 70 %-a.

GYES a kicsi 3 éves koráig jár, az összege 25 650 Ft.

A családi pótlék összege 1 gyermek esetén 12 200 Ft, 2 gyermek esetén 13 300 Ft/gyerek, 3 gyerek esetén 16 000 Ft/gyerek.

Mindezek mellett van családi adókedvezmény. Az összege a gyermekek számától, 1 gyermek után 10 000 Ft, 2 gyermek után 17 500 gyermekenként, havonta, 3 vagy több gyermek esetén 33 000 Ft gyermekenként, és havonta.

Főállású anyasági támogatás (GYET) három vagy több gyermek esetén jár, a legkisebb gyermek 8 éves koráig, vagy addig, amíg a legnagyobb gyerek be nem tölti a 18 éves kort. Az összege a mindenkori nyugdíjminimum összegével egyenlő.

A családokat igényelhetnek  még  CSOK-ot, családi otthonteremtési támogatást, amely lakásvásárlásra, építésre, felújításra költhető, összege a gyermekek számától, és a felhasználási céltól függ.

A fenti számok alapján azt látjuk, hogy a német és a magyar családtámogatás között a legnagyobb különbség a 2-3 éves korig járó juttatásokban és az adókedvezményben  van. A kapott juttatásokhoz képest drága a bölcsődei, óvodai díj, sok esetben majdnem annyi, amennyi az anya fizetése lesz, amikor visszamegy dolgozni. Megfelelő nyelvismeret, és keresett szakma hiányában nem minden magyar anyuka tud Németországban munkát vállalni, és ha tud, annak is lehet, hogy nagy része a térítési díjakra fog elmenni.

Éppen ezért, nagyon ajánlott minden fiatalnak, aki külföldön szándékozik családot alapítani, hogy előtte alaposan nézzen utána a munkalehetőségeknek, családtámogatási, adózási rendszernek, hogy ne érje meglepetés.

 

Lábjegyzet: Néhány nappal ezelőtt Czeglédi György biztonságpolitikai tanácsadó is beszélt a német helyzetről a televízióban. Az ő véleménye szerint a német nők azért szülnek, csak egy -két gyermeket, mert fontosabb nekik a karrierjük, és mert a családtámogatási rendszerük nem éppen család-és gyermekbarát.

 

Közlekedés gyermekkorban

 

Ebben a cikkben németországi tapasztalataimat írom le.

Itt a gyerekek nagyon korán megtanulnak kétkerekű kerékpárral közlekedni.

Már az egész kicsi gyerekeknek is kapható olyan háromkerekű kerékpár, amelyen nincsenek pedálok. Ezek szép színes, és viszonylag könnyű szerkezetek, amelyeket a gyerekek a lakásban használnak. Próbálnak felülni, leszállni, később a talpukkal hajtani őket.

A következő jármű lehet a két kerekű pedál nélküli futóbicikli, amelynek ülése van, de pedálja nincs, tehát az ülésen ülve, de a földön lábbal kell hajtani.

Ebből lehet kapni, fémből, illetve fából készültet is.

Aztán pedig megismerkedik a gyermek a rollerrel, aminek már nincs ülése, és rajta állva egyik lábbal a földön kell hajtani.

Ezek a pedál nélküli szerkezetek nagyon jól fejlesztik a gyermek egyensúlyérzékét.

 bike-962694_1280.jpg

A hagyományos háromkerekű kerékpárt itt már nem használják sokan, vagy ha igen akkor úgy, hogy a felnőtt hátul a tolókarral kormányozza a járművet.

A futóbicajjal vagy rollerrel közlekedni tudó gyerekek sok esetben már az óvodába is ezzel mennek. Persze csak ha nem túl hosszú az út odáig.

Anyuka sétál a gyerek vagy gyerekek mögött, akik egyedül önállóan közlekednek, az úttestre hajtás előtt megállnak és megvárják a szülőt.

Egészen kicsi korban megtanulnak az utcán egyedül közlekedni, gyalogosan is és valamilyen járművel is.

Itt nagyon sok gyerek iskolába is rollerrel vagy kerékpárral megy, sőt nagyon sok felnőtt is azzal közlekedik.

A gyermekintézmények, munkahelyek fel vannak erre készülve és sok kerékpártároló van, ahol biztonságosan le tudnak parkolni a járművekkel.

Persze nem csak az iskolába, munkába járáshoz használják előszeretettel a kerékpárt, hanem a kirándulásokhoz is.

Nagyon sokféle és sokféle árfekvésű kerékpárt lehet vásárolni, és hozzá minden biztonsági és kényelmi felszerelést, ami csak szükséges lehet.

A német családok, ha lehetőségük van, akkor a nyaralásra is viszik magukkal a kerékpárokat, tehát mindenképpen fontos, hogy a gyerekek minél kisebb korban ügyesen és magabiztosan tudják használni a biciklit.

Szemetelés

Szemét dolog

írta: Li Sai

Szelektív szemétgyűjtés Németországban

A német lakások nagy részét - bátran mondhatom - a szemétgyűjtők foglalják el:-)
Kell egy vödör a hagyományos szemétnek, egy a biohulladéknak, egy a "sárga zsáknak" és egy a papírszemétnek.
A sárga zsákba olyan csomagolóanyagokat teszünk, ami étellel szennyezett, joghurtos pohár, húsos tálca, tejes doboz, stb. a papírszemetesbe újságot, kartondobozt, csomagolóanyagot ami nem találkozott közvetlenül élelmiszerrel. Tehát minden lakásban min. 4 szemétgyűjtő van.
Ezen kívül a műanyag italos flakonok, és a sörös üdítős fémdobozok nagy része is visszaváltható, ezt egy automatába kell bedobni. Ezek azok a flakonok amiket Magyarországon összetaposunk és a szelektív gyűjtőbe dobunk. Itt Németországban ezért is kapunk vissza pénzt.

Egy család hétvégi bevásárlását így kell elképzelni: bepakolnak a kocsiba mindenféle üveget, műanyag flakont, és a megfelelő helyen leadják. A puha flakont az automatába, a keményebb fajtákat, és az üvegeket az italdiszkontba. A kiürült lekváros üveget a konténerbe, a fáradt olajat a depóba. A konténereknél van színes üveg és fehér, mellette ruhás és cipős konténer. A rossz számítógépet, mosógépet szintén el lehet vinni a depóba.
  Amikor valaki lomtalanít, akkor kirak mindent a ház elé és másnap jön a megbeszélt időben a kukásautó és elviszi.

garbage-bag-1256041_640.jpg

Ha csak néhány teljesen jól használható dolgot akar valaki kidobni, akkor kiviszi az utcára és ráírja hogy "ingyen elvihető", és el is viszik néhány órán belül.
Év elején mindenki kap egy naptárat, ahol fel van tüntetve, hogy a hét melyik napján melyik szemetet kell kirakni.
 A neten is meg lehet nézni az időpontokat is, és azt is hogy melyik szemét melyik gyűjtőbe való:-)

Bioszemét: a háztartásokban összegyűlt bioszemetet a biokukába kell tenni. Aki kertes házban lakik, ő a lekaszált füvet és faágakat összegyűjti és elviszi a komposztálóba. Akinek a kocsija nem akkora, hogy beférne a cucc, az bérel egy utánfutót erre az alkalomra. Bár itt is vannak kertes házak, és hobbikertek is, itt mégsem szokás égetni. Nagyon-nagyon ritkán, az 5 év alatt talán háromszor láttam a kertekben égetést, holott minden nap kint vagyok, kutyasétáltatás ürügyén.

Mivel a szemetet sokfelé kell szortírozni, ezért egy-egy kukaedény lassan telik meg. És azért is, mert itt élelmiszert, kenyeret nem nagyon dobnak ki. Legalábbis a németek. Az egyéb náció tagjairól nem sokat tudok, gyanítom hogy náluk ez nem így működik. Mint ahogy otthon Magyarországon is nagyon sok, még fogyasztható élelmiszer landol a kukában.

Ahol mi élünk itt 15 lakás van. Ennek van két normál szemetes kukája, (ebből az egyik egy mérettel nagyobb, a másik pedig az a méret, amik Magyarországon is vannak) amit kéthetente visznek el, két biokuka, és négy papíros. A tizenöt lakásban 30-35 fő lakik. Nem mondom, hogy a második hét végére nincs púposan a két fekete kuka, mert púposan van, de nem vesz a házkezelőség nagyobbat, mert az drágább.

Mint az előbb is említettem, 5 éve, hogy Németországban élek. Az első időben csodálattal töltött el, hogy milyen szép tiszták az utcák, rendezettek a házak udvarai, kertjei, általában mindenhol rend, és tisztaság volt. Sajnos ez az utóbbi 1-2 évben gyökeresen megváltozott, sokkal több szemét van a boltok környékén, parkokban elszórva, vagy akár szeméttel teli zsákok az erdőbe kidobva,stb. Az utcai konténerszigetek környékére rendszeresen olyan szemetet visznek valakik, ami nem oda való, nem ruha, nem üveg, stb. és akkor ez napokig ott díszeleg. Pár napja egy heverő, matrac, stb. volt kidobva, a város egyik főutcája mentén, a buszmegálló mellé elhelyezett hulladékszigetre. Azt három nap múlva elszállították, utána valaki felfeszítette a ruhakonténert és egy csomó ruhát elvitt, egy másik csomót meg szétszórt. ( találkoztunk épp vele…)

Sajnos már nem olyan rendezett, tiszta a környék, mint néhány éve, és gyanítom, hogy ez máshol sincs másképpen. Főleg ahol több olyan új lakó van, akik más kultúrából jöttek és mások a szokásaik. hogy a nagyvárosok szegényebb negyedeiről már ne is beszéljünk....

 

süti beállítások módosítása