Jó most élni Keszthelyen? Miért igen vagy miért nem? Mi hiányzik a városból, mi kellene ahhoz, hogy felzárkózzon például Balatonfüredhez? Vagy már minden megvan a boldogsághoz? Ezekre kerestük a válaszokat ebben a kérdőívünkben. Az összegezés után egy teljes cikkben gyűjtöttük össze, hogy mi az, ami jó és mi az, ami rossz a városban a megkérdezettek szerint.

Egy éve tettük fel azt az egyszerű kérdést: milyen legyen Keszthely? Kérdőívünkben arra kerestük a választ, milyen várost szeretne az, aki itt él vagy élt korábban. Nos, igen, nem kapkodtuk el, de végül sikerült kiértékelni a beérkezett, több mint félezer (544 db) kérdőívet, így most összegezzük a válaszokat. Háromrészes cikksorozatunk záró részében a lehetőségeket vesszük górcső alá, azaz szerintetek mitől válhat jobb hellyé a város.

Több ötlet kell? Több jobb ötlet? Kreativitás? Új emberek a közéletben? Most kiderül, hogyan változtatnátok Keszthelyen.

Egy éve tettük fel azt az egyszerű kérdést: milyen legyen Keszthely? Kérdőívünkben arra kerestük a választ, milyen várost szeretne az, aki itt él vagy élt korábban. Nos, igen, nem kapkodtuk el, de végül sikerült kiértékelni a beérkezett, több mint félezer (544 db) kérdőívet, így most összegezzük a válaszokat. Háromrészes cikksorozatunkban most azt szedtük össze, mi az, ami nem igazán jól sikerült a városban az elmúlt években.

Mi volt az elmúlt 10 év legnagyobb városfejlesztési és/vagy városvezetési kudarca Keszthelyen? A főtér, a belvárosi közlekedés, az öregedő város? Vagy maga a városvezetés? Azokat a válaszokat gyűjtöttük össze, hogy szerintetek mi nem tetszik a városban, a városon, avagy mik azok, amiken változtatni kellene.

Egy éve tettük fel azt az egyszerű kérdést: milyen legyen Keszthely? Kérdőívünkben arra kerestük a választ, milyen várost szeretne az, aki itt él vagy élt korábban. Nos, igen, nem kapkodtuk el, de végül sikerült kiértékelni a beérkezett, több mint félezer (544 db) kérdőívet, így most összegezzük a válaszokat. Háromrészes cikksorozatunkban először azt mutatjuk meg, mit szerettek igazán a városban.

Mi volt az elmúlt évek keszthelyi sikersztorija? A város melyik részét szeretjük a legjobban? Mik Keszthely előnyei? Hol szeretünk a leginkább bandázni? Az ezekre adott válaszokat gyűjtöttük össze.

Április 26-án vehette át megbízólevelét Manninger Jenő, Zala megye 2-es számú választókörzetének ötödször megválasztott országgyűlési képviselője. A választás helyi eredménye április 24-én válhatott jogerőssé a DK és az LMP képviselőjelöltjeinek hiábavaló izmozása után. Keszthely és térsége a múlt folytatására szavazott. Szubjektív elemzésünk következik.

10 nap múlva Keszthelyen is választanak. A jelölteket tekintve tiszta a kép, 11 név, köztük komoly, kamu és kormánypárti jelöltek, ahogy az országban sok helyen. A választási visszalépkedések még belerondíthatnak az aktuális elemzésekbe, de ha minden így marad, nem születik nagy meglepetés Zala megye 2. választási körzetében. Vagy mégis? 

Áprilisban Keszthely és persze az egész ország újra választ. A 2-es számú zalai választókörzet már ismert vagy erősen lehetséges jelöltjeinek esélyeit latolgatjuk, hogy ki lehet az, aki négy éven át segíthet az ország és Keszthely (és régiójának) felvirágoztatásában. Szubjektív elemzés következik.

„Semmi keresnivalójuk itt”, „menjenek Isten hírével”, „lesz lincselés is”, csak néhány azon kommentek közül, amik a múlt héten megjelent hír kapcsán születtek, miszerint menekült családokat üdültettek volna egy Balaton-közeli településen. Tényleg ennyire szeretünk gyűlölni? Tényleg ennyire működik a kormányzati propaganda? Tényleg ilyen messze vagyunk Nyugattól?

Szép számban érkeztek és még érkeznek most is a nagy keszthelyi konzultációnkra a válaszok. Vasárnapig lehet válaszolni, utána kiértékeljük és jövünk az eredménnyel.

Nem vagyok meleg. De ha az lennék, se lenne gond. Vagyis inkább nem lenne egyszerű. Például Keszthelyen nem. (Igaz, ide más vidéki kisvárost is írhattam volna, a falvakról nem is beszélve.) Ezért.

A fülledt meleg ellenére szép számú, a Balaton Színház Simándy termét szinte teljesen megtöltő közönség gyűlt össze a Balatoni Nyugat első, Nyáry Krisztián nevével fémjelzett rendezvényére június 26-án, hétfőn este. Fiatalok és régóta fiatalabbak, irodalomkedvelők, romantikus lelkű rajongó rajongó hölgyek és a hasonló jellegű eseményeken (pl. Bródy-koncert) való megjelenést politikai állásfoglalásként értelmezők egyaránt eljöttek. Krisztián beszélgetőpartnerei Tar Ferenc hévízi történelemtanár, helytörténész és Kassai Zsigmond, a József Attila Kör titkára (továbbá Keszthelyről elszármazott irodalmár) voltak.

Semmi különös, tessék továbbmenni. Csak a mindennapok törtek be rendesen Keszthely egyetlen gimnáziumának falai közé. A mindig is a nyitottságra és az értékek tiszteletére tanító intézményben belső információk szerint pont mindezekre tennének nagy ívben. Persze nem a vajdások, hanem nímand helyi és országos politikusok. Akiknek semmi se drága, csak saját maguk, a jövőjük és persze a pártérdek.

Jó így, ahogy van? Esetleg több zöldet szeretne? Vagy még több térkövet? Netán még több körforgalmat? Vagy csak több fényt? Online keszthelyi kérdőívünkben most elárulhatja.

Eljött az idő, virtuális vitorlásunk kifutott a közösségi média vizeire, hogy hirdesse: lehet nyugat-európai módon szólni a mindig is a Nyugathoz tartozó nyugat-balatoni térségről. Sem a vitorlás által szimbolizált Balatont, sem az energiával teli narancssárga színt nem hagyjuk kisajátítani. Iránytűnk az európai értékrend, térképünk a gazdag történelmi és kulturális örökség, amely szűkebb és tágabb hazánkat jellemzi.

Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.

(Seneca)

Keszthely és környékének törekvő polgárai és a haza fejlődését szem előtt tartó főnemesei már évszázadokkal ezelőtt tudták a helyes útirányt, sőt ha kicsit messzebbre tekintünk: Zalaszentgrót, Tapolca és Sümeg is a nyugatos fejlődés útját járta. Önző hatalmi érdekből - mely a legtöbbször tudatlansággal, szellemi rövidlátással is párosult - többször is megpróbálták már letéríteni a nyugat-balatoni térséget erről az útról és jelenleg is hasonló törekvéseknek lehetünk tanúi.

De nem csak tanúi és tétlen elszenvedői kívánunk lenni a napjainkban zajló kedvezőtlen folyamatoknak. Szükség van a nyilvánosság erejére, ha úgy tetszik, egy másik nyilvánosságra annak érdekében, hogy visszatérhessünk a valódi, tartós értékeket teremtő fejlődés útjára.

Szerzőink és témáink köre egyaránt változatos lesz. Írunk majd komolyan és kevésbé komolyan, írunk a Balaton-parti és távolabbi településekről, közlünk irodalmi alkotásokat, fényképeket és videókat, szemlézzük és megosztjuk a sajtó térségünkre vonatkozó híreit, sőt nem riadunk vissza azok kommentálásától sem. Ha kell, konferenciát és előadásokat szervezünk, ha pedig arra van szükség, akkor bulit.

Szeretnénk, ha a Balatoni Nyugat valódi közös ihlet terméke lenne, tehát várjuk a véleményeket, ötleteket, építő kritikákat, sőt a velünk együtt alkotni kívánó szerzőket, szerkesztőket, tudósítókat, videósokat, fotósokat, grafikusokat és bárkit, aki bármit hozzá tud tenni most formálódó sajtótermékünkhöz.

Jó szelekkel, jó kikötő felé haladunk. Tartsanak, tartsatok velünk!