A reklámújságokat, szórólapokat, hirdetéseket azonnal a papírhulladék gyűjtőbe helyezem. Ezt azonban képtelen voltam beívelni az erre kijelölt tárolóba, megfogott és nem is engedett többet, úgyhogy transzban mentem vissza a házba, és csillogó szemekkel vetettem rá magam A Kiadványra.

A lapokat fejlesztések, eredmények, beruházások lepik el (aminek a nagyja uniós pénz), de legyünk igazságosak, az önkori (vagyis a polgárok) is milliókkal tolta meg az életünket, hogy még jobb legyen. Pontosítva az előbbiket, dehogy az önkori, sokkal inkább országgyűlési képviselőnk! Hiszen minden narancsszínnel díszített fejlődés-közösség-jövő oldal jobb felső sarkában ott van a mellképe, csak hogy ne tévedjünk el nagyon. Sőt, még az egyik keresztrejtvény megoldása is ő, vagy valamelyik gondolatáé, még nem fejtettem meg, de ha igen, szólok.

A Beköszöntőben megtudhatjuk, hogy a calendarium szó jelentése eredetileg adósok könyve volt. Ezt a tényt a kalendárium kézhezvétele után egyikünk sem feledheti retinába égett országgyűlési-képviselős fotóstul, akinek (mint már mondtam), mindezt köszönhetjük. Jó lenne, ha a választásokon is ezzel a képpel versenyezne, így biztos mindenki rá fog ismerni. Nem úgy, mint az előző kopogtatócédulás időszakban, amikor – a rossz nyelvek szerint– több lakos azt kérdezte a cédulagyűjtőktől: „Kucsák? Az meg kicsoda?”

Vannak a Kalendáriumban tök jó dolgok is, amiket egyébként csak a helytörténészeinktől tudhatnánk, csomó történelmi érdekesség, meg irodalom, művészet, és még a Star Wars is helyet kap benne. Azta! A szerkezettel nem untatnék senkit, de annyit muszáj elmondanom, hogy a Tisztelt Kerületeiket országgyűlési képviselőnk köszönti egy egész oldallal, a másikon tetőtől-talpig (photoshoppal megtámogatott) képe néz ránk bizalomgerjesztően. A Bemutatkozik az Önkormányzat című egységet egyik alpolgármesterünk jegyzi, a polgármester nem kapott szót. Így a figyelmes olvasó azonnal levághatja, hogy ki kivel játszik egy csapatban, a polgi ezek szerint a másik térfélre szorult. Hogy egy klasszikust idézzek: újabb érdekes adat. Csuda klassz dolog a sorok között olvasni, kérem a T. Kerületieket, tegyék meg Ők is!

És ha valakinek eszébe ötlene, hogy ez az egész azért így túl direkt, esetleg sok, akkor felejtse el ezt a gondolatot. Mert ez így jó!

Olvastam a neten, hogy a kiadvány 40 millió forintjába került az adófizetőknek (csak?!), tehát nekem is. Nagyon helyes! Remélem, senki sem röhög, gúnyolódik rajta, hanem annak látja, ami: tökéletes ajándéknak. Kiadtam volna rá még vagy kétszer ennyit, az én iparűzési adómnak nincs jobb helye! Sőt, ezúton javaslom, hogy más kerületek is kövessék a példánkat, de nagyon gyorsan, mert hamarosan itt van 2018!

ui: ez az írás nem politizál. Utálom a politizálást, csak a baj van vele. (Mondjuk most már eggyel több okom van utálni a politikát, köszi Kalendárium!) A cikkben maró gúny van csak, irónia ezerrel egy olyan termék okán, amit jobb lenne meg nem történtté tenni inkább.