Megvolt az NBA első nagy díjátadó ceremóniája, melyen különösebb meglepetés megszületett. Vegyük sorra a legfőbb díjak győzteseit és érdemeiket.

MVP: Russell Westbrook

Egyéb jelöltek: James Harden, Kawhi Leonard

Egy olyan szezonban melyben a Warriors rajt-cél győzelmet aratott és szinte minden téren érvényesült a papírforma Westbrook rekordjai szolgáltatták a legtöbb beszédtémát. Olyan erős számokat hozott, hogy a média még azt is elnézte neki, hogy a Thunder csupán 6. helyen végzett Nyugaton. A 99-es csonka szezont leszámítva utoljára 1976-ban nyert MVP címet olyan játékos akinek a csapata nem jutott el 50 győzelemig az illető Kareem Abdul-Jabbar volt aki máig az egyetlen MVP akinek az együttese nem jutott a rájátszásba.

Nagyban Russnak volt az érdeme, hogy az OKC-nek csupán 8 győzelmébe került Durant és Ibaka elvesztése. Az irányító egyedülálló módon pont,lepattanó és gólpassz átlagban is bekerült a top 10-be. A rájátszás ugyan már gyengébben sikerült de a Thunder kieséséért nem lehet  hibáztatni annak ellenére, hogy rendre elfáradt a 4. negyedekre három vesztes meccsen is +10-es +- mutatót hozott. Aki látta a párharcot tudhatja hogy az Oklahoma teljesen ötlettelen játékot nyújtott mikor a vezér pihent.

Harden 2015 után újra runner-up lett. Szakáll kiváló idényt tudhatott maga mögött, de Westbrook tripla-dupla szezonjának és rekorddöntéseinek olyan hírértéke volt mely még az ő MVP reményeit is elsöpörte.

A szezon igazi MVP-je véleményem szerint mégis csak Kawhi Leonard volt aki végül harmadik helyen végzett. Statisztikái ugyan kevésbé lehengerlőek de jóval kevesebb hibával játszott mint vetélytársai akik több mint 430 labdát szórtak el az alapszakaszban míg "Claw" csupán 154-et. Ha valaki megnézi a dobóstatisztikáit akkor láthatja hogy szinte minden távolságból jobban célzott mint a fent említett riválisai és nem csak támadásban de védekezésben is kiváló performanszt nyújtott, amiért még az év védője címre is jelölték. Nem véletlenül tartják az NBA legjobb "two way" játékosának és ami ennél is fontosabb a playoffban egy még magasabb szintre kapcsolt amire se Westbrook, se Harden nem volt képes.

 Arra kíváncsi lennék hogy akkor is ennyire sima lett volna a szavazás ha az nem közvetlenül az alapszakasz után hanem az első kör után történik... de összességében nem került rossz helyre a Podoloff trófea. Russ történelmi 42 tripla-duplával tarkított alapszakaszát nem hagyhatták díjazatlanul és ez talán nem is baj ki tudja mikor látunk újra hasonló teljesítményt.

Westbrook legemlékezetesebb jelenete a szezonból:

Tipikus Westbrook. 7 másodperc van hátra a játékidőből és 3 ponttal vezet a Thunder, ilyenkor egy normális játékos rácsavarodik a labdára és hagyja hogy faultolják de nem Russ, aki ehelyett brutális balkezes zsákolást mutat be Capelán. Borzalmas döntés, borzalmasan jó játék.

Év védője: Draymond Green

Egyéb jelöltek: Rudy Gobert, Kawhi Leonard

Talán ez a cím szól legkevésbé az aktuális idényben nyújtott teljesítményről. Ahhoz, hogy valaki év védője legyen legalább 2-3 évig elit szintű védőmunkát kell bemutatnia ahhoz, hogy felfigyeljenek rá és sokszor még a kiváló egyéni teljesítményt is betudja árnyékolni a gyenge csapatszintű védekezés. Így volt ez Tyson Chandler és Kawhi Leonard esetében is akikre akkor figyeltek fel igazán mikor a Miami elleni döntőkben kiváló védőmunkát nyújtottak. Idén is valami hasonló történt a "Dancing Bear" esetében. Green már 3 éve nyújt eszméletlen teljesítményt akár az előző két szezonban is megkaphatta volt ezt a kitüntetés azonban 2015-ben talán túlságosan is a semmiből robbant be, 2016-ban pedig a Warriors védelme volt gyengébb. Idén viszont minden összeállt. Valahol ott dőlt a verseny mikor 10 labdalopással szerzett tripla-duplát a Memphis ellen. 

 Az év legemlékezetesebb jelenete Greentől:

Green ékes példája annak, hogy lehet valaki pontszerző képességek hiányában is sokoldalú játékos.

Év cseréje: Eric Gordon

Egyéb jelöltek: Andre Iguodala, Lou Williams

A legnagyobb versenyfutást ez a szám hozta, bevallom némileg meglepett, hogy Iguodalára 100-ból 43-an első helyen voksoltak miközben a top 3-ból kiszorult Zach Randolph és Enes Kanter is markánsabb szerepet játszottak csapataik sikereiben. Eric Gordon játéka üde színfolt volt, nélküle nem juthatott volna el a Rockets a liga 3. helyéig. Győzelmébe csupán egy helyen lehet belekötni, mennyire tekinthető cserének egy 31 perces játékos?

Gordon legemlékezetesebb jelenete:

Eric nagyon mélyről tért vissza a liga elitjébe. Az All-Star hétvége tripladobóversenyén olyan neveket előzött meg mint Klay Thompson és Kyrie Irving.  

Év újonca: Malcolm Brogdon

Egyéb jelöltek: Dario Saric, Joel Embiid

Sok vita volt arról hogy Embiid vajon megnyeri-e a díjat. Kétség kívül az újoncok közül a legjobb játékos volt ugyanakkor ne felejtsük el, ezt a srácot már 3 éve draftolták és idén is mindössze 31 meccsen volt bevethető limitált játékidővel... Nem lehet év újoncának kikiáltani valakit aki ennyire kevés meccsen képes segíteni a csapatát. Dario Saric pedig hiába hozott a szezon második felében kiváló számokat egy D-ligás csapatban könnyebb volt ezeket a mutatókat összekaparni mint Brogdonnak Milwaukeeban.

Malcolm minden idők egyik legidősebb játékosaként került ki győztesként ugyanis decemberben már 25. születésnapját ünnepli, pont emiatt talán nem beszélhetünk jövőbeli sztárjátékosról azonban kulcsszerepe volt abban, hogy a Milwaukee Middleton sérülése ellenére is versenyképes tudott maradni. 

Brogdon legemlékezetesebb jelenete:

Nem sok újonc tette fel Jamest a poszterre. Főleg nem így.

Legtöbbet fejlődött játékos: Giannis Antetokounmpo

Egyéb jelöltek: Nikola Jokic, Rudy Gobert

Nem volt kérdés. A "Greek Freak" minden téren javított. Karriercsúcsot ért el mezőnyszázalékban, büntetőszázalékban,pontszerzésben, gólpasszban, lepattanóban, labdalopásban és blokkban mindezt úgy hogy tavalyhoz képest alig kapott több játékidőt. Már most komoly érveket lehetne felsorolni amellett, hogy ő Kelet második legjobb játékosa (tudjuk ki után).

Ezeket a szituációkat más játékosok még szimpla ziccerrel sem tudják megoldani, ő meg zsákol. 

Év edzője: Mike D' Antoni

Egyéb jelöltek: Eric Spoelstra, Gregg Popovich

D' Antoni egy szétesőben lévő Houstont vett át és repített fel a liga harmadik helyéig. Harden irányítóvá tétele kiváló húzás volt, Eric Gordont tökéletesen sikerült beilleszteni és a Rockets a Warriors után a liga második legjobb támadójátékát mutatta be. A tavalyi szégyenteljes szezon után nagyon kellett a Houstonnak ez a vérfrissítés és a playoffban azt is megcsillogtatták hogy védekezni is tudnak ha akarnak. Érdekes lesz látni jövőre mire mennek Chris Paullal a soraikban.

Spoelstra ugyan kiváló második "félidőt" produkált a Miamival de azzal hogy végül lemaradtak a palyoffról elbukta a díjat. Popovich pedig  hozta a  szokásost, számomra a Spurs rájátszásban nyújtott teljesítménye meggyőzőbb volt és nagy kár hogy nem láttunk egy teljes értékű konferenciadöntőt melyben Parker és Leonard is egészségesen szerepel.

 legemlékezetesebb jelenet:

Beverley örömében leütközte D'Antonit ő pedig csak nevet rajta. Sok mindent elárul egy ilyen jelenet az edző és a csapat kapcsolatáról