2016. okt 20.

Muszlim európaiak - európai muszlimok

írta: Prajczer Petra
Muszlim európaiak - európai muszlimok

8687345916_f273256e2c_o.jpgEurópa lakosságának 6%-a volt muszlim 2010-ben. Látható, hogy ez a szám a bevándorlás és a termékenységi tendenciák miatt egyre növekszik, egyes feltételezések szerint nemsokára 10%-ra emelkedhet a részarányuk. Persze ettől még a politikai súlyuk nem feltétlenül ilyen nagy. Ennek olvastunk utána.

Alavetően két lehetőség áll a muszlimok előtt a közéleti szerepvállalásra: vagy csatlakoznak egy muszlim párthoz, esetleg alapítanak egyet, vagy pedig egy nagyobb párt képviselőjeként tűnnek fel. Mindegyik megengedi az iszlámhoz való szorosabb vagy lazább viszonyulást, azonban a sikeresség terén igen eltérő eredményeket mutatnak.

Mivel a muszlimok többsége már jelentősebb ideje él a kontinensen, nem is gyakorolják vallásukat, helytállóbb őket muszlim európaiaknak nevezni. Ahogy azt kutatásokkal is igazolták, az ő elvárásaik a munkalehetőség, bérezés és életszínvonal terén is az európai sztenderdekkel egyeznek. Ebből egyenesen következik, hogy politikai attitűdjükben is szekulárisak, nem kívánják az iszlámot politikai gyakorlatba ültetni. Azonban a másik csoport tagjai egyértelműen a vallásukat helyezik identitásuk középpontjába. Számukra a politikai szerepvállalás célja is eltérő: az iszlám hit védelméért küzdenek, és azért, hogy ne érje őket semmiféle megkülönböztetés.

A politikai iszlám

Ez a kifejezés az iszlám vallás politikai célokra való használatát jelenti, mikor annak elvei alapján avatkoznak bele a politika szekuláris világába. 2011 januárja óta ez az irányzat kétségtelenül jelen van a mediterrán térségben, s azóta egyre inkább terjed Európa-szerte. Itt új kihívásoknak kell megfelelni, hiszen a muszlim lakosság kisebbségben él, kisebbségi politikát kell folytatni. Szemben például az észak-afrikai államokban bevált taktikákkal, ahol a forradalmak utáni arab világban az iszlám etikának és jognak egyedüli letéteményeseként léphetnek fel.

Ezért Európára vetítve a politikai felelősség kerül fókuszba;

a hívőknek el kell kerülniük a közömbösséget és az elszigetelődést. Mindent meg kell tenniük az iszlám kormányzat segítése érdekében.

De mi van akkor, ha nincs ilyen? Ha történetesen kisebbségben élnek? Az ilyen helyzetekre ad útmutatást Fatva és Kutatás Európai Tanácsa (European Council for Fatwa and Research), mely megpróbálja összegyűjteni és egységesíteni a kontinensen élő muszlim tanításokat. Azonban ez gigászi feladat, nehéz közös alapokra hozni Európa iszlám kötődésű lakosságát.

Muszlimok az európai politikában

Már 1989 óta léteznek muszlim pártok a kontinensen, az első ezek közül Nagy-Britanniában alakult meg. Általánosságban elmondható, hogy az ilyen pártok külpolitikája az iraki és afganisztáni intervenciók leállítását és a béke megteremtését szorgalmazza. A Brit Iszlám Párt és a Spanyol Újjászületés és Unió Párt (PRUNE) egészen mérsékelt utat választott:

az iszlám mint a társadalom vezetésének alternatív módszere

jelent meg retorikájukban. Ahogy a spanyolok fogalmaztak, nemcsak a muszlimok, hanem minden más kisebbség ügyét felkarolják. Ám így sem sikerült megfelelő támogatottságot szerezniük egyik országban sem, így a brit párt 2006-ra fel is oszlott.

Ezeket ellenpontozta a belga Fény Pártja (Parti Noor) jelenléte, mely radikalizmusával borzolta a kedélyeket. Érthető, hiszen a vegyes nemi összetételű osztályok betiltásáért, a kamaszok házasításának lehetőségéért és az adók megszüntetéséért kampányoltak, mérsékelt sikerrel.

Ellentétben az iszlám kötődésű pártok sikertelenségével, a muszlim politikusok igencsak jól teljesítenek. Az Európai Parlamentben is ül 10 muszlim képviselő, akiket a saját országaikban választottak meg. Mégis, a legnagyobb karriert másutt futották be: Ahmed Aboutaleb például 2008-ban Rotterdam polgármestere lett muszlimként, egy marokkói bevándorló fiaként, sorstársa, Saqid Khan pedig idén lett londoni városvezető.

Azt látjuk, a származás nem befolyásolja a politikai pályán elérhető sikereket, viszont hátrányt jelent egy, a muszlimságát nyíltan vállaló párt soraiba való beállás. Az iszlám pártok ugyanis, mint maga az iszlám társadalom, nagyon megosztott és ez a párton belül is szakadásokhoz vezet. Továbbá a sokféle választó eltérő igényeinek sem tudnak egyszerre megfelelni, így támogatottságuk igen alacsony.

 

Források: Colombo V. (2013). Political Islam and Islam in politics in Europe. European view 12:143-152.

Kép forrása: flickr.com/ Ismail Enes KAHRAMAN

Szólj hozzá

tudomány vallás iszlám társadalom társadalomtudomány politikatudomány Európa Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium Prajczer Petra