Single malt és single grain

whisky-585192_960_720.jpg

Most következő posztom nem fog újat hozni azoknak, akik már egy kicsit is járatosak a whisky világában. A whisky újra nagy népszerűségnek örvend és bizony magunk mögött kell hagyni azt a sztereotípiát, hogy az öregfiúk itala. Mivel azonban a blog nem feltétlenül azoknak szól, akik járatosak, jöjjön egy alapposzt arról, hogy mi az, hogy single malt, single grain és ezek között mi a különbség.

Azt bizonyára mindenki tudja (legalábbis remélem :) ), hogy a whisky gabonából készül. Facebook oldalunk borítóképe fel is sorolja azokat a gabonákat és pszeudogabonákat, amikből whiskyt készítenek. Némelyikből nagyon sokat, másokból keveset. Az, hogy ez milyen folyamatok során történik, hogyan lesz a földeken ágaskodó gabonából az a finom, aranyszínű, 10-12 éves ital a poharadban, nem ennek a bejegyzésnek a tárgya. Azt viszont alapvetésnek nyugodtan kijelenthetjük, hogy a skót whisky alkotóeleme az árpa, az amerikai bourbon whiskyé a kukorica.

Az is remélem köztudott, hogy a skót whiskyket hatalmas lepárlókban desztillálják, nem ritkán több millió litert évente.
Így érkezünk el az egyik legfontosabb és legismertebb whisky kategóriához.

Single malt. Bontsuk szét a kifejezést, mert mindkét szónak külön jelentése van ebben a szókapcsolatban. Kezdjük a végén: a malt azt jelenti, hogy a whisky teljes egészében malátázott árpából készül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez az esetek többségében árpa, de semmi akadálya annak, hogy teszem azt single malt rozs whiskyt készítsen valaki (ugyanez a kombó csak malátázott rozzsal) - mondjuk az USA-ban, ugyanis Skóciában a malt az mindig árpából készül.

Malátázás: Az árpát először csíráztatni, azaz malátázni kell. A gabonaszemekben levő keményítő ugyanis nem alkalmas közvetlenül erjesztésre, a keményítőt először cukrokká kell lebontani. A csírázás során olyan enzim – diasztáz – keletkezik, amelyik katalizálja ezt a folyamatot. Az árpamalátában több diasztáz keletkezik, mint a rozsmalátában. A csíráztatás optimális ideje néhány nap, ekkor van a malátában a legtöbb enzim. Ekkor meg kell állítani a csírázást, amit szárítással érnek el.

A single azt jelenti, hogy a whisky egy bizonyos lepárló terméke, de nem jelenti azt, hogy egy bizonyos lepárlási ciklusból, vagy egy bizonyos hordóból kerül ki (ilyen is van persze, mármint a hordós eset, erről majd később). A skót whisky lepárlókban kifinomult keverési módszerekkel érik el, hogy konzisztens legyen a single malt íze. A különböző korú érlelt hordókból származó whisky keverése megengedett, a korjelölés az üvegen csupán azt jelenti, hogy mennyi idős a legfiatalabb whisky az üvegben.

A single grain, a malt elfeledett kistestvére ugyanúgy egy adott lepárlóban készülő whisky, azonban az alapanyag nem árpa, sőt, nem is biztos, hogy malátázott gabona. A single grain whiskyk lehetnek búzából, egyéb gabonából.

Míg a single malt egy prosperáló kategória, a single grain is kezd visszatérni a köztudatba, a polcokra, a bárokba és az otthoni whisky készletbe is. Léteznek igen koros single grain palackozások is, jóval olcsóbban, mint a hasonló korú maltok.

A blended whisky, amiket előszeretettel fogyasztasz buliban, vagy adsz ajándékba - és ami a whisky eladások legnagyobb hányadát teszi ki - alapvetően ennek a kettőnek a keveréke.

Nagyvonalakban legyen elég annyi, hogy:
- a malt adja az ízt, a grain adja a mennyiséget
- akár 40 féle whisky is lehet egy blendben
- a blended whisky a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül olcsó vagy rossz
- egy blend megalkotása és az, hogy a whisky majd minden egyes üvege azonos ízű legyen, a blender feladata. Ez mégoly kifinomult munkafolyamat, mint a parfümkészítés.

Létezik olyan blend is, amit csak single malt whiskykből alkotnak meg, ennek blended malt (régi nevén vatted malt) a neve. De ez legyen egy következő poszt témája!

Ja, és az ígért hordós téma: ha azt látod, hogy egy whisky single cask/single barrel, akkor biztos lehetsz benne, hogy az adott palackban lévő párlat egy adott hordóból került ki.

Sláinte!