Ha nem akarunk egyéb fogamzásgátló módszert használni, vagy éppen nincs kéznél semmi, mert nem úgy készültünk, a megszakításos szex általában működik - ami meglepő, hogy statisztikák szerint az interruptus a terhesség megelőzése szempontjából körülbelül olyan biztonságos, mint az óvszer: 17/18%-os esély van mindkét esetben a teherbeesésre. [Mivel többen megdöbbentek ezeken a számokon, utólag hozzáfűzöm: a nem tökéletes alkalmazás esetén ilyenek az arányok, tökéletes alkalmazáskor 3-4%.]
Vagyis: az óvszer esetében elsősorban annak köszönhető a rossz statisztika, hogy nem kezdettől fogva használják, vagyis csak befejezéshez húzzák fel, így aztán nem csoda, hogy mindkét esetben az ejakuláció előtti történések meghatározóak. Az interruptus esetében egyébként a Planned Parenthood nagyobb százalékos arányt állít: 100 nőből, aki ezt a módszert használja, 27 esik teherbe.
Pedig a bibliai Onánnak 100%-osan bejött a dolog, igaz, hogy az Úrnak nagyon nem tetszett, és ki is végezte emiatt, de gyerek nem született abból a házasságból... Amint ebből a történetből is látszik, már az ókorban pontosan tudták, mitől döglik a légy, és az interruptus bevett gyakorlat lehetett, ha bizonyos papok nagyban ágáltak is ellene. Érdekes, hogy manapság sokan éppen azért alkalmazzák, mert vallási okokra hivatkozva nem akarnak egyéb fogamzásgátlási módszert bevetni. (Lásd még hőmérőzés, mint lelkiismeret-megnyugtató metódus.)
Pedig 90% fölötti megbízhatóságú módszer annyi van, mint a nyű. Igaz, nem éppen olcsó egyik sem. Sokan irtóznak a hormontartalmú készítményektől (tabletta, injekció, tapasz), illetve nem bírják a méhen belüli eszközöket (pl spirál), vagy latex allergiájuk van, így az óvszert is hanyagolják. Mondjuk ez az egy módszer védene meg a betegségektől, és létezik latexmentes óvszer is, de sokan gondolják úgy, hogy a frász fog ezreket költeni fogamzásgátlásra, mikor itt ez a tök egyszerű, több ezer éves gyakorlat, ami ugyan nem 100%-osan megbízható, de láttunk már spirál mellett teherbe eső nőt is... Meg szakadt óvszert, meg elfelejtett tablettát.
Az interruptus persze teljesen bizalmi kérdés: a férfi erősködik, hogy idejében ki fogja húzni, na de mi erre a garancia? Ha ismerjük a pasit, és már pontosan tudjuk, mennyire tudja magát szabályozni, jobban bízhatunk a módszerben, de új vagy nagyon fiatal, esetleg korai magömlésben szenvedő partnernél ne kockáztassunk. Mert, ha az időben kihúzás mégsem sikerül, izgulhatunk a következő menzesz időpontjáig. (Vagy bevesszük az esemény utáni tablettát.) Mint szinte bármilyen más védekezési módnál, ennél is a nőre hárul az összes feladat, amiért a pasinak nem volt megfelelő önuralma. Nem túl jó üzlet.
Ha már itt tartunk, van olyan férfi, akinek az interruptus elveszi a kedvét az egésztől, de ez viszonylag ritka. Sokan szeretnek a nő testén kívülre is ejakulálni, csak ne feledjük, hogy nem kell ahhoz elélvezni, hogy életképes spermium jusson a hüvelybe és egészen a petesejtig: az előváladéktól is teherbe lehet esni. Nyilván nehezebb, mint amikor a teljes adagot megkapja az ember, meg az se mindegy, hogy magunkról milyen tapasztalatunk van: elég, ha egy férfi leveszi a kalapját az előszobában, és máris terhesek vagyunk, vagy 10 éve védekezés nélkül szexelünk, és gyerek sehol?
Azért meglepetések mindig érhetnek, főleg, ha új partnerrel jövünk össze: lehet, hogy aki addig meddőnek hitte magát, ezért nem védekezett, hirtelen azonnal teherbe esik, mert csak inkompatibilis volt az előző emberrel...
Ti alkalmazzátok az interruptust? Magában vagy esetleg más módszerrel kombinálva? (Mondjuk a 97%-os megbízhatóságú hormonális vagy mechanikus fogamzásgátlás mellé, csak, hogy egészen biztosan elkerüljétek a terhességet?) Volt-e már olyan, hogy interruptus ellenére estetek teherbe / ejtettetek teherbe valakit? Vagy eddig 100%-os módszernek bizonyult, és a jövőben is csak ezt akarjátok alkalmazni?
Alább szavazni is lehet: