Magyarország visszalépett a 2024-es budapesti olimpiai pályázattól. A Momentum Mozgalom rövid idő alatt 266 151 aláírást gyűjtött be a "Nolimpia" kampány alatt, amivel elérte, hogy a kormány kihátráljon a rendezés alól. 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?" - szólt a kérdés.

Biztos, hogy a népszavazás elérése volt a cél? Nolimpia névvel, és egy ilyen direkt kérdéssel aligha. Az aláírók valószínűleg nem azért írták alá a papírt, mert azt akarták, hogy szavazhassanak az olimpia kérdéséről, hanem azért, mert kimondottan nem akarják hogy megrendezésre kerüljön. Ugyanakkor miért nem akarják? Az emberek nem az eseményre, hanem a kormányra mondtak nemet elsősorban. Azonban nem biztos hogy ez a legjobb módja ennek, a Momentum Mozgalmat politikai szándék vezérelte, és az olimpiát használta fel eszközként.

Nem gondolnám, hogy az aláírók hazaárulók lennének, csak változást szeretnének az országban. Látható változást, fejlődést, olyan helyen élni, ahol a minimálbér és a fizetések nagy része nem csak arra elég, hogy megéljen, vagy inkább túléljen. A Nolimpia kampány esélyt adott arra, hogy megbillentse a Magyar kormányt, és ez mondhatni sikerült is.

Ellenben vitatható tény, hogy a civil embernek van-e beleszólása abba, hogy meg legyen-e rendezve egy ilyen nagy szabású esemény, vagy ne. Felvetés: Mi lenne ha minden kérdésben mindenkinek ugyanolyan beleszólása lenne. Jót jelentene, ha például a politikai pályán valaha tevékenykedő, mondjuk tíz év tapasztalattal rendelkező személynek ugyanolyan szavazati joga lenne egy politikai kérdésben, mint a szomszéd néninek, bácsinak, aki nem lát tovább egy bizonyos távnál? Nem azért mert hülye, hanem egyszerűen nincs abban a pozícióban. Márpedig ahhoz, hogy aláírjunk egy papírt, kövessünk egy mozgalmat, vagy szavazzunk valamiről, nem sok hozzáértés kell.

Sokak szerint Magyarország belerokkanna egy olimpia megrendezésébe. Tény, hogy ez nem egy két forintos projekt, de honnan vagyunk olyan biztosak benne, hogy ez nem lehetne ugyanígy egy nagy siker? Azért nem hangzik olyan rosszul, ha egy ekkora világszínvonalú eseményt Budapest rendezne meg, ez akár további távlatokat nyithatna az ország jövőjével kapcsolatban is. Persze mindez kockázattal jár, ahogy ez minden sikeres és sikertelen tervről elmondható. 

Ez politikai kérdés, hogy megengedheti-e magának az ország, vagy nem. Születhet jó döntés, és rossz is. Ugyanez a helyzet akkor, ha népszavazást kezdeményezünk, de akkor valószínűbb, hogy rossz döntés fog születni, mert több hozzá nem értő adja le voksát egy adott dolog mellett. Ez nem a népszavazás ellen szól, sőt az emberek fejezhessék ki nem tetszésüket, amennyiben véleményüket alá tudják támasztani, tudnak érvelni mellette, és progresszívan gondolkodni. Azért az ekkora hatású dolgokról való döntések lehetnének összetettebbek, mint egy igen, nem, vagy egy X behúzása a választásokon.