Az amerikai hírszerzés igazgatója megtette azt, amiről számos elődje csak álmodhatott volna: fogta a CIA elavult szervezeti ábráját, és bevágta az iratmegsemmisítőbe. Persze azért, hogy újat hozzon létre.
John Brennan még március elején gondolta úgy, ideje átalakítani az amerikai hírszerzés évtizedekkel korábban felépített szervezeti felépítését. Elképzelésének a „Cégünk tervrajza a jövőre” címet adta, és azon meggyőződéstől motiválva kezdett munkához, hogy a CIA jelenlegi menedzsment struktúrája túlságosan laza és idejétmúlt napjaink kaotikus világához. A múlt hónapban egy újságírókkal folytatott beszélgetésben azt a költői kérdést tette fel:
„Ami eltörött, azt meg kell javítani, nem?”
Szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az igazgató reformterveinek egy része aggasztó is lehet. Ilyen például azon törekvése, hogy egy rugalmasabb, de jobban ellenőrzött szervezetet hozzon létre, hiszen ezzel az ügynökség még bürokratikusabbá válhat. Vagy éppen az a terve, hogy 10, ún. „mission center”- ben egyesíti az elemzési és műveleti részlegeket, ez ugyanis alááshatja az elemzők tervezési függetlenségét. CIA-s belső források szerint a megbeszéléseken egyébként is rengeteg kritika éri az elemzőket a műveleti osztály tagjai részéről, akiknek gyakorlatilag azt kell kivitelezniük a való életben, amit az elemzők az íróasztaloknál kitalálnak. Ezt a feszültséget tovább fokozni azzal, hogy a műveletisek beleszólhassanak a tervezésbe, valóban rizikós.
Magukat megnevezni nem kívánó CIA alkalmazottak arról számolnak be, hogy az átszervezési bejelentés óta a Cégnél mindenki pesszimista. Állítólag azért imádkoznak, hogy Brennan (a fenti képen) utódja azonnal visszavonja a változtatásokat. Ugyanakkor a hírszerzés három korábbi igazgatója is elmondta, hogy az újjászervezés három alapvető célját mindegyikük felvetette hivatali évei alatt, csak éppen nem gondolták annyira komolyan, mint most Brannen. Ezek a következők:
1) A legnagyobb lélegzetvételű átalakítási terv talán a már korábban is említett „mission center”- ek (nevezzük őket most küldetési központoknak) létrehozása, amely a jelenlegi, földrajzi alapú divíziós rendszert fogja felváltani. A minta állítólag Terrorellenes Központ, amely állítólag bebizonyította, hogy a különböző tudományágak egy tető alá hozása jobban kivitelezett akciókat és pontosabb tervezést eredményezett. Brennan már ki is nevezett 10 segédigazgatót, akik a 10 küldetési központot fogják irányítani. A rendszert októberben akarják élesíteni. Brennan azt akarja elérni, hogy a Cég mindenfajta tevékenysége napi szinten ellenőrzött legyen, ennek érdekében pedig erősebb titkárságot, és ügyvezető igazgatói tisztséget akar. Szakértők szerint ugyanakkor az új szervezeti felépítéstől a CIA fejnehéz szervezetté válhat.
2) Brennan tervei között szerepel a Digitális Innovációs Igazgatóság létrehozása is. A lépés szükségességét a legtöbben elismerik, hiszen a modern hírszerzési tevékenységek gyakorlatilag minden szempontból az információs technológiákhoz kapcsolódnak: gondoljunk csak a titkos akciókra, a toborzásra, vagy éppen a fedett ügynökök védelmére.
3) Brennan harmadik nagy reformjavaslata magára a személyzeti menedzsmenttel kapcsolatos. Tervei között szerepel egy új „CIA Egyetem” és más hasonló intézmények létrehozása, hogy a rendszer legalább olyan hatékonyan felfedezze és gondozza a tehetségeket, ahogy azt a hadsereg teszi.
Hogy az átalakítások hatékonyabbá vagy még bürokratikusabbá teszik majd a nagy múltú CIA-t, azt a jövő fogja eldönteni. Abban viszont a téma legtöbb szakértője egyetért, hogy Brennan-nek alapvetően igaza van: a Cég felfogása és szellemisége fölött eljárt az idő, változásra van szükség.