Pivot

2015. május 28. - BallaZsolt

A hét elejétől Magyarországon is elérhető az SAP startupprogramja, a Startup Focus. A program keretében a szoftveróriás a támogatott cégek számára hozzáférhetővé teszi a felhőalapú HANA platformját, hogy azok cserébe egyedi szoftvereket fejlesszenek rá. A hazai indulás apropóján a program globális vezetőjével, Manju Bansallal beszélgettünk.

ag_20150526_0403_web.jpg

A Startup Focus keretében szoftvert és támogatást adnak a kiválasztott startupoknak, sőt, még a piacra lépésben is segítenek. Hol éri ez meg az SAP-nak?

A nevem Manju, nem Gandhi, szóval nem humanitárius akcióról van szó. Az alapvető célunk, hogy a program keretében elkészült alkalmazások gazdagítsák és így a vevőink számára is értékesebbé tegyék a HANA platform ökoszisztémáját. Ez egy hosszú távú befektetés, ami a meggyőződésünk szerint néhány év múlva sokkal többet hoz majd vissza, mint amennyibe most kerül.

A 2012 óta futó programban jelenleg mintegy kétezer startup vesz részt, és eddig összesen 175 egyedi megoldást tudtunk a piacra dobni, ami azt jelenti, hogy az indulás óta nagyjából hetente megjelentünk valami újjal a piacon. A résztvevőktől sem pénzt, sem az eladások utáni jutalékot, sem pedig üzletrészt nem kérünk.

Valamilyen módon csak magukhoz kötik a támogatott startupokat…

Ez a kötelék egy adok-kapok viszony. A legfontosabb elköteleződés abból ered, hogy ezek a cégek tőlünk olyan szoftvert és olyan segítséget kapnak, amihez sehol máshol nem férnének hozzá.

Kétféle jelentkezőnk van: az egyik az, aki egyáltalán nem tudta megépíteni a saját megoldását más platformon, a másik pedig megépítette, eljutott vele egy szintre, majd rájött, hogy ahhoz, hogy „szintet ugorjon” szüksége van a HANA erejére.

Ez utóbbira jó példa a cseh Semantic Vision csapata, akik a saját bevallásuk szerint a korábbi adatbázisukon 14 napig futtattak le egy-egy olyan lekérdezést, ami a HANÁ-n néhány másodperc alatt eredményt ad. Ekkora különbségeknél szinte nincs is szükség más, formális kötöttségekre.

Milyen szempontok alapján szűrik a jelentkezőket?

A fentiek miatt a legfontosabb szempont, hogy olyan vállalkozásokat támogassunk, amelyek valóban ki tudják használni a HANA platform előnyeit.

Ez azt jelenti, hogy kizárólag big data – vagyis hatalmas adathalmazokkal dolgozó, azokat elemző – vállalkozások jönnek szóba?

Alapvetően igen. A HANA ma az egyik legrobosztusabb valós idejű adatelemző szoftver a piacon, így értelemszerűen ebből leginkább a big datával foglalkozó startupok tudnak előnyt kovácsolni.

Az is alapkövetelménynek tűnik, hogy a résztvevő cégek vállalati megoldásokat szállítsanak.

Nincsen olyan kiválasztási alapelvünk, ami ezt kikötné, de tény, hogy a résztvevő cégek néhány kivételtől eltekintve szinte mind a B2B szegmensben tevékenykednek. Ebben egyrészt szerepe lehet az SAP hátterének, hiszen mi magunk is ezen a területen mozgunk otthonosan, másrészt pedig fontos kiemelni, hogy startupok számára a program egyik legfontosabb összetevőjeként segítünk az elkészült termékeket a vevőkhöz eljuttatni – ez pedig akkor működik a legjobban, ha a vevők az SAP már meglévő, vállalati ügyfelei közül kerülnek ki.

Ezt a piacra lépési támogatást konkrétan hogy kell elképzelni? Az elkészült alkalmazások bekerülnek egy app store-ba, ahonnan bárki megvásárolhatja őket?

Természetesen van app store-unk is, ez azonban a legkisebb része a dolognak. A vállalati szoftverek döntő többségét ugyanis személyes találkozók keretében adják el. A támogatást itt úgy kell elképzelni, hogy a tanácsadóink és a sales-eseink konkrétan mindenre kiterjedő segítséget nyújtanak. Leülnek a cég munkatársaival, sőt, akár az ügyfelekkel is.

Nemcsak a támogatott startupoknak, hanem az SAP-nek is az az érdeke, hogy olyan szoftverek szülessenek, amelyeket aztán tényleg meg is vásárolnak.

Ha már a vásárlásnál tartunk, szemezgetnek a programban részt vevő cégek közül?

Volt már példa egy-egy akvizícióra, elsősorban azért, hogy az adott startupok kulcsembereit az SAP „házon belülre” hozza, de ez távolról sem tartozik a fő célkitűzések közé. Amikor a cégekkel a program elején megállapodunk, akkor szó sem esik az akvizíció lehetőségéről.

A program 2012 óta sikeresen fut. Miért pont most hozták be Magyarországra?

A Startup Focus jelenleg 58 országban fut, és valóban nehéz racionális szempontok alapján eldönteni, hogy mikor melyik piac érett meg arra, hogy ott is megjelenjünk.

A magyarországi indulásban hatalmas szerepe van annak, hogy egy londoni rendezvényen összefutottam Arató Márkkal (az SAP hazai leányvállalatának kommunikációs vezetőjével – a szerk.), aki a program lelkes támogatójává vált, és elvállalta, hogy annak a magyar nagykövete legyen.

Ha Márk nincs, akkor én sem ülnék most itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://pivot.blog.hu/api/trackback/id/tr577498344

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása