Zsolnay porcelán számlapos Frédérique Constant Classics "Art Of Porcelain"

A Frédérique Constant 1988-as alapításának pillanata óta a versenyképesen árazott svájci luxusórák kategóriájában akar harcolni a vásárlók kegyeiért. A koncepció, mondanunk sem kell, új volt ekkoriban és a kilencvenes években is, amikor a legtöbb nagy cégcsoport által birtokolt márka – Tissot, Longines, Hamilton és társaik – növekedése beárnyékolta a kishalak evickélését... De nem ám a Frédérique Constant-ét, amelyik 2011-re saját bevallásuk szerint 120,000 órát készítettek évente – a miheztartás végett elmondjuk, hogy az Omega 600-700 ezer, a Rolex 800-900 ezer órát gyárt le évente.

Hiba lenne azt hinnünk, hogy a nagy játékosoknál alacsonyabb árazás önmagában elég volt a márka sikeréhez – kellettek egyedi, de időtálló dizájnok, melyekről süt, hogy a márkánál értik és tisztelik a tradícionális svájci óratervezés értékeit, ezeket pedig már az "in-house" szerkezet-trend legelején, 2001-ben elkezdték saját, "manufakturális" kaliberekkel megtámogatni.

Kevéssé ismert tény, de bavallásuk szerint így van (hogy hiszünk-e nekik, rajtunk és az óra-történeti tudásunkon áll): az első "open heart" órát, ahol is a billegő az egyébként ép számlap megnyitásán át látszik, a Frédérique Constant készítette jó húsz éve – csak ekkor még, elmondásuk szerint nem volt büdzsé, sem ötlet, ezt a megjelenést és nevet szabadalmaztatni. Sebaj.

Egy szó mint száz, a Frédérique Constant mára a világon ismert, mint a nagyok alá ügyesen bevágó, kiváló ár/érték arányt biztosító Swiss Made márka. Nem mellesleg 2002 óta övék az Alpina márka is.

2016-ban szép csendben bejelentettek egy limitált kiadású órát amely – szerintünk – kedves lesz minden magyar órakedvelő szívének, ez a Frédérique Constant Classics "Art Of Porcelain", mely a Zsolnay porcelánmanufaktúra által készített porcelán számlappal erősít rá időtlenül szép, elegáns megjelenésére.

Annyi, de annyi nagy cég van, aki nem képes egy ilyen egyszerű, elegáns öltönyórát normálisan megcsinálni még manapság sem, hogy az már fáj – legalábbis egy igazi, vérbeli órakedvelő igenis összerándul, ha nem a percmutató nem éri el a skálát, ha a feliratok nem a megfelelő helyen vannak a számlapon, ha az indexek elnagyoltak, ha a lünetta szükségtelenül vastag, ha a fülek túl vannak cicomázva...

Mindezzel szemben ez a Frédérique Constant mindent jól csinál. A cizelláltságot a rozsdamentes acél tok rovátkált oldalfala és a "hagyma" korona fokozza, míg az egyenes fülek épp megfelelő hosszban és szélességben állnak ki a tökéletesen kerek, vékony, elegáns lünettával szegélyezett tokból...

...És az a számlap! A lényeg a számlap, természetesen. Ha van valami, amit a márkánál pocsékul csináltak, az az óra hivatalos fotózása: egy porcelán (vagy zománc) számlap fénye az értő szem számára első pillantásra is eltér a hagyományos, lakkozott számlapokétól. Fehér a Zsolnay lap éppúgy, mint egy fehér lakk számlap – de a különbség akkora, mint egy fehér Volvo S90 és a mosógép oldala között. Fehér mindkettő, de élőben, egymás mellé téve azonnal egyértelművé válik, melyik a kimunkáltabb, összetettebb felület.

A Zsolnay porcelán számlap 1200 és 1400 °C köré hevítve nyeri el alapszínét és keménységét, melyet az órán "Fait Main" avagy "kézzel készült" feliratnak megfelelően kézzel alakítanak és csiszolnak fel a számlaptól elvárt alakra, vastagságra és fényességre.

Álljon itt pár szó a Zsolnay-tól:

"Porcelán alaptestre, de a porcelánfajansz jellegzetes dekorálási technikájával készülnek manapság az elefántcsont alapszínű Zsolnay porcelán termékek. A porcelán mázba kevert színtesteket visznek fel gazdagon az alapformára. Ez a dekoráció az alapmáz égetés hőfokához hasonló égetési hőmérsékletet kíván, ezért sokan „scharffeuer”, azaz magas tüzű porcelánnak is nevezik.
Asztali készletek, dísztárgyak egyaránt készülnek ezzel a technikával.
Zsolnay Vilmos számára a kínai porcelán anyagának finomsága, mázainak gazdag színvilága meghatározó példa volt. A massza finomítására törekedett, éveken át kutatott új anyagok után, és kísérletezett a mázak számtalan fajtájával. Új, lágyabb mázat és hozzá illeszkedő új, díszítési eljárást fejlesztett ki. Az eredetileg porcelán és fajansz alapú, lágy porcelán mázzal bevont testre felvitt motívumok színgazdagságukkal egyedülállóak a világon.

Ennek az új máztechnikának jellegzetessége a motívumok plasztikussága is, amelyet a porcelán mázba kevert színezőanyagok hoznak létre. A kezdetben a porcelán és a fajansz előnyeinek egyesítésével készülő ún. porcelán-fajansz tárgyak ma már kizárólag porcelán alapra készülnek, a jellegzetes elefántcsont színű máz és a díszítés egyedi technikája azonban változatlan.

1878-as Párizsi Világkiállításon a Zsolnay tárgyak elnyerték a kiállítás aranyérmét, a "Grand Prix"-t, Zsolnay Vilmos pedig megkapta a Francia Becsületrendet."

Egészítsük ki ezt a díjazott, briliáns szakértelmet, gyönyörű porcelán műremeket egy 40 milliméteres, kerek tokkal, "feuille" stílusú mutatókkal, vékony római számokkal, valamint az ár versenyképesen tartása végett egy FC-302 (ETA/Sellita – utóbbi az előbbi által számtalan márkának szolgáltatott alapszerkezetek másolatait gyártja legálisan – ha kérdés, hogy ezt hogyan, kérdezzetek rá kommentben és válaszolunk) alapszerkezettel.

Az eredmény egy roppant elegáns, 188 darabban limitálva gyártott óra, melynek egyik legfőbb elemét Hazánk – és a világ – egyik legjobb porcelán manufaktúrájában készítik, kézzel. Az óra ára nagyjából hatszázezer forint körül alakul, mélyen a legtöbb hasonló ritkaságú és kialakítású konkurencia alatt, de persze a legolcsóbb svájci öltönyórák ára felett.

Hogy van-e még a 188-ból kapható, azt nem tudjuk – de ha el is fogyott, a Frédérique Constant Classics "Art Of Porcelain" jól mutatja, hogy ár/érték arányban, dizájnban és egyediségben a Frédérique Constant bizony tud nagyot – és a mi szívünknek kedveset – alkotni.

Frissítés: a Frédérique Constantnál kérdésünkre azt mondták, elképzelhető, hogy lesz még Zsolnay-val közösen készült óra. A nem túl bőbeszédű svájciaktól ez több, mint biztató.