Bár a napokban éppen elbúcsúztunk a későig maradó nyártól, az időjárás még most is a kedvünkben jár, ha úgy döntünk, hogy a szabadban töltenénk pihenésünket. Nincs is kellemesebb őszi program, mint egy napsütéses-hűs hétvégén útnak indulni, és felfedezni néhány eldugott, vagy méltán híres középkori várat, amelyek tetejéről az aranyba forduló őszi erdő vagy épp a vár tövében nyüzsgő város látványa igazán élvezhető.
1. Mesebeli erődítmény a Mecsekben: Máré vára
UPDATE: Máré vára még mindig zárva tart, a romokat csak kívülről lehet megnézni (2017. június).
Márévár kicsiny erődítményét a Mecsek hegység egy meredek csúcsán találhatjuk meg, már elhelyezkedése is romantikus külsőtkölcsönöz neki, az oda vezető kirándulás is kalandos élményt jelenthet a Mecsek erdőiben. A romantikus hangulatot csak fokozza Máré várának legendája, amit a közeli kis falu, Magyaregregy lakói azóta is életben tartanak.
A legenda egyik változata szerint a várban Miklós vitéz uralkodott, és a csatákban vállvetve harcolt bajtársával, Máréval. Egy alkalommal azonban a hadba szólított Máré hosszú ideig nem tért vissza. Felesége azt hitte, többé nem is látja. Összejött Miklóssal, kapcsolatukból pedig egy kislány is született. Ezután Miklós is csatába vonult, hogy bűntudatát feledni tudja. Mikor évekkel később Máréval visszatért a nyertes csatából, annak felesége nem akarta őket beengedni, félt ura haragjától. Máré ekkor megtudta, mi történt, és bosszúból szétlövette saját és Miklós várát is - az asszony is ott pusztult, de még átkot mondott a saját lányára.
A történet úgy tartja, a megátkozott fiatal lány 77 évente megjelenik, hogy párt találjon magának, viszont csak az veheti feleségül, aki háromszor megcsókolja, miközben ő rémisztő szörnyetegek képében jelenik meg. A magyaregregyiek szerint ez még senkinek sem sikerült és a lány azóta is várja megmentőjét.
A Mecsek lankái közt megbúvó Máré vára valóban mesébe illő látványt nyújt. A videót szintén a Pazirik készítette.
Az eddig végzett kutatások alapján a vár a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakából való Az erődítmény a 16. századtól fokozatosan elvesztette jelentőségét, ahogyan a török hódoltság határa északra tolódott, a korszak utáni írásos emlékekben főként romként említik, valószínűleg egy 16. századi lőporrobbanás után került ilyen állapotba.
Az 1960-as években azonban megkezdték a vár régészeti feltárását és a maradványok helyreállítását, így a vár egyre kedveltebb úti céllá vált a hegyekben kirándulók körében. Talán ha egy bátor, odalátogató ifjúnak szerencséje van, még a vár szépséges kísértetével is találkozhat, és elnyerheti annak szívét.
A vár valószínűleg a tatárjárás után épült, először egy 1316-os oklevélben említik.
2. Ahol az irodalom és a történelem találkozik: Eger
Eger várával és annak történetével 1552-es ostromáról minden magyar kisiskolás megismerkedik már generációk óta, így a várba érkezve ez a tudás némi nosztalgikusságot is csempész atmoszférájába. A nagy, szabálytalan alakzatú erődítmény kőfalai és bástyái között felfelé bolyongva egyre több mutatkozik meg a fantasztikus panorámából, a Dobó tér és a történelmi belváros nyüzsgéséből és a távolban nyújtózó borvidék lankáiból.
A várban napközben számos kiállítás várja a látogatókat, köztük a rideg börtönt, vagy a gótikus püspöki palotában lévő Hősök termét bemutató vezetés, vagy az Egri csillagok hőseit megelevenítő panoptikum.
Az egri vár a város szívében. A jobbra látható kis utcácskák a Dobó tér felé vezetnek, ami a város egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
A 3D-s vármoziban az 500 évvel ezelőtti városban is gyönyörködhetnek a látogatók. Estefelé azonban mindenképpen érdemes sétálójegyet váltani, hiszen nincs is festőibb látvány, mint a vár legmagasabb pontjáról, a Szép-bástyáról csodálni meg a hegyek mögött nyugovóra térő napot, aminek fénye minden pillanatban más megvilágítást ad a városnak.
A vár eredeti állapotában a székesegyházzal a hajnali fényben.
A vár történelmének legjelentősebb időszaka az 1552-es török ostromhoz kötődik, amikor Dobó István és csapata visszaverték a végvár ellen zajló török ostromot. A falak azonban súlyosan károsodtak, újjáépítésükért többek között Bornemissza Gergely felelt, az ő nevét őrzi a mai napig a Gergely-bástya. 1596-ban végül mégis III. Mehmed szultán kezére került a vár, az elkövetkező 91 évben az erőd fenntartását és bővítését a törökök végezték.
A következő századokban a vár dicsősége lassan hanyatlott, megesett az is, hogy köveit a városi építkezésekhez hordták. Az utóbbi években azonban nagy mértékű rekonstrukciók kezdődtek, megújult a Török-kert, a vársétány és a Szép-bástya is. A föld alatti kazamata és pincerendszer látogatható része is több mint 200 méterrel gyarapodott.
A vár belső udvara és az Egri Székesegyház a Pazirik rekonstrukciós munkájának eredményeként.
3. A Balaton vára: Szigliget
Aki járt már Szigligeten és felsétált a meredek, ámde rövid úton a várig, az pontosan tudja, milyen kilátásra számíthat a felsővár tornyaiból. A szigligeti vár fekvése lehetővé teszi, hogy körül-körül belássuk a Balaton nyugati felét: a szemben lévő déli part két kiemelkedő hegyétől - a balatonboglári és fonyódi hegyektől - kezdve a Szigligeti várhegytől jobbra magasodó Badacsonyi tanúhegyig.
Kijelenthető, hogy csupán látványért is megéri felmenni a várba (az élmény egyébként a helyszínen található pénzérmével működő látcsövekkel még fokozható), ha pedig már ott vagyunk, úgyis tovább fogunk nézelődni.
A szigligeti vár története a vár alatt található ún. Tanítóházban (más néven Galériában) nézhető meg. A filmet szintén a Pazirik készítette. Íme egy kis ízelítő.
A vár története messzire nyúlik vissza, már az 1200-as években létezett, jelentősége azonban a tatárjárás után nőtt meg, amikor IV. Béla erőteljes erőd- és várépítésekbe kezdett, hogy stratégiailag biztosítsa az ország védelmét.
Nem csak Szigliget, számos új vár épült ebben az időben a környező hegycsúcsokra (mint Rezi, Tátika, Csobánc, Tihany vagy Sümeg), ez a vár viszont rendkívül gyorsan, két év alatt elkészült. S bár még közel sem nyerte el végső formáját, fekvése és stratégiai szerepe annyira megtetszett a királynak, hogy rögtön vissza is vette a bencés szerzetesrendtől és más birtokkal vigasztalta őket.
Szigliget a lemenő nap fényében. A felső vár a legrégebbi épületrész, ezt bővítették tovább. A csúcsos torony funkcionált lakótoronyként.
Mint minden várnak, Szigligetnek is számtalan család volt a tulajdonosa. A török időkben újra megnőtt védelmi jelentősége, ekkor Magyar Bálint, a törökök és magyarok által egyaránt tisztelt végvári vitéz lett Szigliget és Fonyód várak kapitánya. Hősiessége, tettereje önmagában elegendő alapanyagot adna egy egész estés filmhez, a leglehetetlenebb helyzetekben is helytállt, s haláláig megvédte a várat és a környező településeket. Leveleiből kitűnik, hogy ezekben az időkben egyszerre harcolt Fonyód, Tihany, vagy éppen Szigliget váránál.
A Rondella napjainkban és régen, a rekonstrukción. A vár teljes egészében bejárható a legalsó várkaputól a legfelső várig.
4. A hősiesség jelképe: Szigetvár
Légifelvétel Szigetvár váráról és a háttérben fekvő városról. A felvételt a Pazirik készítette.
Szigetvár várának és hős védőinek története nem csak a magyar, de az európai kultúra részévé is vált, mint a hősiesség és önfeláldozás jelképe. Az 1566-os török ostrom során ugyanis a várkapitány, Zrínyi Miklós mintegy 2300 magyar és horvát katonájával 34 napig állta az ostromot a 80 ezer fős török túlerővel szemben, amely Bécs elfoglalásának megakadályozása miatt is fontos feladat volt. Amikor azonban a harc reménytelensége már nyilvánvalóvá vált, Zrínyi kitört a lángoló várból megmaradt seregével, hogy közelharcban haljanak hősi halált.
A török diadalt már a szultán sem érte meg, hiszen a harc előtti napokban meghalt, erről azonban még maga a török sereg sem tudott, a vezérek eltitkolták a halálhírt a kimerült és csüggedt sereg elől. Ez után a vár 123 évig török fennhatóság alatt állt, ennek emlékét őrzi a várudvar közepén Szulejmán dzsámija a csonka minarettel, ennek Mekka felé tájolt imafülkéje és a falakon található perzsa-arab nyelvű feliratok.
A Pazirik Szigetvár várának 1566-os rekonstrukcióját készítette el. A rekonstrukciós munka alapját az ostrom 400. évfordulójára kiadott Szigetvári Emlékkönyv adta.
A várban minden évben megrendezik a Zrínyi Napokat, amire idén szeptember 5. és 11. között kerül sor, az ostrom 450. évfordulóján. Az ünnep alkalmával a látogatók visszacsöppenhetnek a vár akkori hétköznapjaiba és megismerkedhetnek az ostrom és a vár történetével. Erre persze az év más napjain is lehetőség nyílik, hiszen a várban állandó muzeális tárlat várja a látogatókat, és a várparkot felfedező séta, valamint a várfalak körbejárása is maradandó élményt nyújt.
A fenti képen egy Fortepanról származó fotó látható 1966-ból, míg az alsó fotó napjainkban készült. Mindkét fénykép a szigetvári vár bejáratát ábrázolja.
Az utóbbi évben Szigetvár újra világszenzáció lett, hiszen nagy valószínűséggel I. Szulejmán török szultán síremlékét találták meg - amelyben a szultán belső szerveit temették el, és amelynek holléte az utóbbi évszázadokban bizonytalan volt. Az idei Zrínyi napok a felfedezés miatt is különösen érdekesnek ígérkezik.
