2017. augusztus 19. írta: Reiman Zoltán

Misley Emese, az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata

Misley Emese (1943-1956. október 26.) miskolci diáklány, az '56-os forradalom legfiatalabb áldozata. Misley Zoltán és Várady Aranka gyermeke 13 éves volt, amikor tejért indult a Búza téri Vásárcsarnokba iskola után. Soha többé nem ért haza.... A piros kannája állítólag még napokig ott hevert az utcán, ahol a halálos lövés érte.

Misley Emese. Fotó: Wikipédia.

Garamszegi Ilona, a kis Emese barátnője így emlékezett vissza a szörnyű napra:

,,Édesapja jött át hozzánk zokogva, megrendülten mondta: Emese meghalt. Még most is futkos a hátamon a hideg, összeszorul a szívem. (...) október 23. számomra Misley Emese halálát jelenti." (Észak-Magyarország, 2015, 244. száma)

A sortűz áldozatai közül négyen. Forrás: Kis József: Miskolc 1956, 38. oldal.

Az eltévedt lövések a fején és a szívén érték. A Deszkatemetőben temették el, (jóval) később emléktáblát helyeztek el a Munkácsy utca 1. szám alatti ház oldalára.

Az emléktábla. Fotó: Wikipédia.

,,Misley Emese élt 13 évet. Az 1956. október 26-i sortűz legfiatalabb áldozatának emlékére. Állította Miskolc megyei jogú város önkormányzata, 2016."

Az emléktábla megkoszorúzása része minden évben az '56-os megemlékezéseknek. A fegyvertelen tüntetők között 16 fő vesztette életét.

1956. október 22-én az egyetem hallgatói vitaestet tartottak, melynek során a diákság összeállította 11 pontos követelését. A DiMÁVAG dolgozói is összeállították a maguk 17 pontját, ami az egyetemisták pontjaival egyeztetve 21 pontra duzzadt.

Emese sírboltja a Deszkatemetőben. Fotó: wikimédia commonds.

Gerő Ernő aznap esti beszéde nem nyugtatta meg a kedélyeket. Ellenforradalomként emlegette a történeteket, a benne résztvevőket pedig sovinisztának, antiszemitának, reakciósnak és népgyűlölőnek minősítette.

Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára már ekkor felkészült a rend helyreállítására, a radikális tüntetők ellen a fegyverhasználatot is elképzelhetőnek tartotta. Készenlétbe helyezte a karhatalmi erőket.

Tüntetők a főutcán. Forrás: Az 1956-os intézet fotóadatbázisa.

Október 24-én vonultak át a szovjet csapatok városunkon. Több helyen ,,zavargatták" őket, feltartották, megdobálták, provokálták az egységeket. Csak a magyar honvédek erélyes fellépésének köszönhetően nem lett vérontás a dologból. A tüntetők több helyen a városban leverték a vörös csillagot, sokan Pestre szerettek volna indulni a forradalmárokhoz.

Október 25. fordulópontot jelentett, ekkor ismerték fel, hogy a forradalom országos és nem egy szűk kisebbség lázongása.

Antal Gyula törzsőrmester, akit évtizedekig mártírként kellett tisztelnie a miskolciaknak. Forrás: Az 1956-os intézet fotóadatbázisa

A DiMÁVAG és az egyetemi diákok küldöttsége Pestre utazott, - Földvári társaságában - ahol Nagy Imre fogadta őket. 21 pontjuk elfogadásra került.

Ezalatt Miskolcon 30-40 000 fős tömeg gyűlt össze, őket az egyetemvárosba irányították, ahol Nagy Attila miskolci színművész mondott beszédet. Végül a Petőfi szobornál fejeződött be az aznapi demonstráció.

forrás: minap hu

Október 26-án került sor a sortűzre. Egy spontán szerveződött tüntetéssel kezdődött az egész, reggel nyolckor gyülekeztek az Állami Áruház előtt a Széchenyi utcán. Nos, ezt olvashatjuk majdnem az összes '56-os forrásban, de ez nem így történt. Előző nap Pestre igyekezett pár fiatal, akiket a klementinai reptérnél elkaptak az Ávósok és bebörtönözték őket. Ez a hír elterjedt a városban, ezért a városi rendőrkapitányság elé vonultak kiszabadításuk végett. Itt nem találták a foglyokat, - Majtényi Sándor rendőrkapitány engedélyével és Király Lajos református lelkész vezetésével átvizsgálhatták az épületet - ezért a ÁVH megyei centrumába, - mivel Majtényiék közölték, hogy a fogvatartottak ott vannak - a kapitányság épülete elé mentek. Ezt látva az államvédelmisek - akik tudtak a tüntetők érkezéséről, mert a rendőrkapitány értesítette őket - a foglyokat a hátsó kijáratokon elengedték, mert megijedtek a tömegtől. A tüntetők ezt nem hitték el, több pletyka terjedt el a foglyok sorsáról. A tömeg egyre csak nőtt. A Búza téren heti vásárt tartottak, sok diák is volt, mert a forradalom miatt tanszünetet rendeltek el. A reggeli 200 ember 8-9000 fős tömegre duzzadt. Rengeteg vidéki is érkezett a helyszínre szerte a megyéből. Az egyre izgatottabb, feszültebb helyzetben Antal Gyula törzsőrmester a kapuvasba lőtt figyelmeztető lövést leadva. Ekkor őt kiemelték, lefegyverezték és a Tanácsháza vitték. A szemközti laktanyából is felszólították az államvédelmiseket, hogy engedjék be a tömeget a társaik kiszabadításuk miatt. Erre ők nem reagáltak, a tüntetők benyomták a kapukat. Ekkor az ablakokból és a környező épületek tetejéről is tüzeltek és több gránátot dobtak a fegyvertelen tömegbe. 16 ember halálát és legalább 80 személy súlyos sérülését okozták...

forrás: Az 1956-os intézet fotóadatbázisa

A lövések után az emberek a szemben lévő laktanyából kértek segítséget. Zombori Sándor alezredes alig tudta visszafogni embereit, akik a kegyetlen mészárlást látva elégtételt akartak venni.

Gáti Gyula rendőr őrnagy - a munkástanács küldöttjével Miklós Zoltánnal - a kapitányságról megpróbált eljutni az LKM-be, hogy az ottani nemzetőr parancsnokok segítségét kérje a tömeg megnyugtatása végett. Egy szemtanú beszámolója szerint egyszerűen csak meg akart lépni. Azonnal felismerték őket, az épületből ezúttal tényleg figyelmeztető lövéseket adtak le, ami csak olaj volt a tűzre, menekülni kényszerültek. Miklóst egy munkatársa kimentette, az őrnagy pedig egy közeli pincébe bújt, de a tüntetők megtalálták. Gátit eszméletlenre verték, majd egy autó után kötötték így vontatták a Zenepalotáig, ahol felakasztották. Ott egy gombügynök megjegyzéseket tett a forradalmárokra és módszereikre, ezért őt is az őrnagy mellé akasztották.

A rendőrség épülethez érkeztek az ormosi és a rudabányai bányászok erősítésként. Az épületet megostromolták, a rendőrök és nemzetvédelmisek az emeleten barikádozták el magukat. Több ávóst és rendőrt meglincseltek. A bajok igazi okozói ekkorra már elmenekültek, hátrahagyva a bajban társaikat.

Nagy Attila színművész beszédet mondott az egyetemen. Fotó: Az 1956-os intézet fotóadatbázisa.

Antal Gyula sem kerülhette el sorsát, másnap a Tanácsháza berontó tömeg az épület ablakán dobta ki, majd meglincselte...

A Gáti Gyula testét vontató teherautó. Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport

A történet végét ismerjük, a forradalmat leverték kegyetlen megtorlás vette kezdetét. Az utána következő ,,gulyáskommunizmus" pedig ,,elaltatta" az embereket. Sajnos sokakat máig altatja...

A Miskolc a múltban Facebook csoport képe

Az '56-os eseményekről egy nagyszerű videót készített az Urbex Hungary csapata, egy szemtanú és Kis József szakertő segítségével. Ezen videó tisztázza azt hosszú évek után, hogy miért és hogyan semmisült meg Miskolc emblematikus épülete a Rákóczi torony az Avason.