CSOK: egy bukott, de mégis kiharcolt ÁFA visszaigénylés hihetetlen története

2018.ápr.19.

Avagy hogyan harcoltunk egy hitelintézettel és az állami szervekkel 5 millió forint adó-visszatérítési támogatásért. A posztot egyik építtető olvasónk írta és küldte el nekünk. Egy tanulságos történet az építkezés során igényelhető adó-visszatérítési támogatás kérelmezésének körülményeiről. 

construction-business-problems-solved-web_1.jpg

“Sokat gondolkodtam megosszam-e nagy nyilvánosság előtt ezt a történetet. Végül úgy döntöttem megosztom, mert tanulságos, egyedi és talán egyszer valaki másnak is segítségére lehetnek az itt átéltek"

A bank

2015 őszén kezdtük családi házunk építését. A tervek szerint haladva fokozatosan jutottunk el a szerkezet tekintetében az alapokkal kezdve a falszerkezeten át a tetőig. Aztán szigetelés, nyílászárók, gépészet, villamosság, haladt szépen minden folyamat szinte a maga útján. (Persze szoros kontrollal, építtetői irányítással, műszaki ellenőri felügyelettel. Ez is megérne egy külön posztot.)

2016 májusára már közel voltunk a forrásaink végéhez, ezért elérkezettnek láttuk az időt, hogy benyújtsuk a maximum 5 millió forint adó-visszatérítési támogatásra vonatkozó kérelmünket egy arra jogosult hitelintézethez. Azon, hogy melyikhez sokat nem gondolkodtunk, több mint 10 éve vagyunk ügyfelei az egyik külföldi tulajdonú banknak, (szándékosan nem közlöm a nevét) hát nem változtattunk, őket választva, bizalommal adtuk be hozzájuk 2016. májusában támogatási kérelmünket.

A jogszabályi követelményeket előre átnézve mindenben biztosak voltunk, eszünkbe sem jutott, hogy másként alakulhatnak a dolgok, mint megkapjuk a támogatást és a terveink szerint év végére be is fejezzük az építkezést.

Muszáj megemlítenem azt a jogszabályt, amely meghatározta akkor - és még jelenleg is - az adó-visszatérítési támogatás feltételeit. Először nem akartam a jogszabályokat is idézni, mivel a legtöbb építtető nem jogász végzettségű, de az egyszerűbb átláhatóság miatt kihagyhatatlanok.

Első idézett jogszabály, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. Korm. rendelet. Ez előírja többek között, hogy mennyi ideje van a pénzintézetnek a kérelmünk elbírálására. Épp idén márciusban módosította a kormány ezt a feltételt - csökkentve 60 napra -, de ez korábban a rendeletben úgy volt meghatározva, hogy a hitelintézet a saját belső szabályzóiban előírt határidő alatt dönthet. Már ez egy abszurd dolog! Miért nem lehetett már a rendelet kiadásakor meghatározni konkrétan a határidőt? Miért kellett a banki szabályokra bízni? Ez a határidő a mi bankunk esetében kemény 90, jól olvasod kilencven nap volt! Tehát a május közepén beadott kérelmünkre augusztus végén jött a várva várt válasz, csak nem az általunk várt tartalommal: nem vagyunk jogosultak a támogatásra.

 

Na itt dobtunk egy hátast. Tessék? Mi van? Nem jár a támogatás? Hiszen minden feltételnek megfelelünk! Természetes személyként, saját telken, saját építési engedély birtokában, új házat építünk, 300 négyzetméter alapterület alatt. Az építési folyamatokra külön-külön vállalkozói szerződéseket kötöttünk.

A bank indoka a következő volt:

  • először is közölték, hogy a 16/2016 Korm. rendelet 69. § (4) bekezdése alapján “Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.” Ez nem volt új, mi is tudtuk, de hogy került ez ide? Később kifejtem.
  • ez alapján az adójogi szabály alapján úgy értékelték, hogy az egyik benyújtott vállalkozási szerződés alapján elvégzett munka (hangsúlyozom szolgáltatás), amely során az épület szerkezete jött létre, termékértékesítésnek minősül, ezért az 5 %-os ÁFA kulcs alkalmazása lett volna erre a szerződésre érvényesíthető. És mivel a támogatások együttesen nem vehetők igénybe, így nem jár az adó-visszatérítési támogatás.

Álljunk itt meg és próbáljuk meg józan ésszel értelmezni a fentieket. Azt le sem tudom írni, mit éreztünk a döntés kézhezvétele után, illetve mennyit gondolkodtunk azon miért történhetett ez meg. Arról nem beszélve, hogy az egész megállította az építkezést. Gondoljanak bele, minden munkafolyamat megy a szerződések szerint, a TÜZÉP-en leegyeztetve a szükséges anyagmennyiségek, szállításra várva és jön egy a további forrásainkat lenullázó döntés. Mondanom sem kell, mi történt: közel másfél évre - pontosan 15 hónapra - megálltunk az építkezéssel. Hogy miért ennyi időre? Mert eddig tartott a támogatás jogosságának bizonyítása.

De vissza az értékeléshez. Tehát úgy nyújtottuk be a támogatási kérelmet, hogy a kormányrendeletben foglalt azon feltételnek is megfeleltünk, miszerint más építési támogatást eddig nem vettünk igénybe, illetve kinyilatkoztuk, hogy nem kötöttünk és az építési munkák befejezéséig nem kötünk olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és részünkre történő átadására köteles. Ez utóbbi feltétel azt jelenti, hogy olyan kész épület jön létre, amely már használatbavételi eljárás megindítására alkalmas, annak pedig egyértelmű eredménye az épület ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

A jogszabályok alapján a bank úgy értékelte, hogy egy szerkezetkész épület szolgáltatási szerződés keretében történő felépítése is termékértékesítésnek minősül. (Ja és pontosan milyen egy szerkezetkész épület? Na ezt meghatározó jogszabály nincs! Tényleg nincs, a bíróság sem talált!) Ezért kellett volna a bank szerint az adott szerződést 5%-os ÁFA kulccsal érvényesíteni.

De hol van ebben az esetben az értékesítés? A szolgáltatás után keletkezett épületrész hogyan kerülhet a vállalkozó birtokába, ha sohasem volt az övé sem a telek, sem az építési engedély, sem a szükséges anyagok összessége? Szerintem sehogy! Ő szolgáltat, egy vállalkozási szolgáltatási szerződés alapján a munkáját, erőforrásait, szakmaiságát adja, amely eredménye lesz az épület szerkezete.

És ha már a bank által említett 5%-os ÁFA kulcs érvényesítését nézzük, ha nem történt ilyen számlázás, akkor támogatás igénybevétele sem történt meg. Nem szereztünk semmilyen előnyt a folyamatban, hogyan tilthatják meg akkor a jogos adó-visszatérítési támogatás igénybevételét. 

A bankhoz a rendelet alapján fellebbezésre nincs lehetőség. Akkor mit tehetünk?

A 16/2016 Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a banki döntés kézhezvételtől számított 15 napon belül a támogatás igénybevételére való megfelelés megállapítását kérhetjük az illetékes megyei kormányhivataltól.

Megtettük, íme az eredménye.

 

A kormányhivatal

A kérelem benyújtása után nem egy ügyfélbarát ügyintézéssel találtuk szembe magunkat. Néhány nap múlva kaptunk egy függő hatályú végzést, ami arról szólt, hogy ha 60 napon belül érdemben nem dönt a hivatal az ügyben, 10.000,- Ft kártérítést fizet. De ezzel akár 60 napra tolta az ügyintézési határidőt!!!

Az augusztus 24-én beadott kérelmünkre végül szeptember 19-én került aláírásra a kormányhivatal határozata. Kitalálják milyen eredménnyel?

9 oldalon keresztül indokolva arra jutottak - ők is -, hogy nem jár részünkre az adó-visszatérítési támogatás.

Itt még jobban összedőlt bennünk a világ. Egy állami szerv, aki bizonyára értelmes, hozzáértő, kiképzett jogász végzettségű embereket foglalkoztat, 9 oldalon keresztül bizonygatja neked, hogy te vagy a hülye, ne akard már ezt a francos támogatást.

Akkor lássuk mit tehettünk hát ezután.

A kormányhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhettünk az akkor még másodfokú hatósághoz a Magyar Államkincstárhoz.

Kitalálják milyen határozatot hozott a másodfokon eljáró állami szerv? Helybenhagyta a kormányhivatal I. fokú határozatát.

Ennél a pontnál rájöttünk, hogy az állam közigazgatási apparátusában nem találunk majd olyan szervezetet, aki számunkra pozitív döntést hozna.

Csak egy lehetőségünk maradt. A kincstár közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással keresettel élhettünk a helyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.

Megtettük.

Kisebb ügyvédi segítséggel, egyedül írtam meg a keresetlevelet, amit határidőben benyújtottunk a bíróságra.

A bíróság

Közben eltelt a 2016-os év és a mi keresetünk tekintetében is új szabályokra ébredtünk 2017. január 1-jén. A 16/2016. Korm. rendelet módosításával a támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási eljárásokban II. fokon a Magyar Államkincstár helyett ettől a dátumtól Budapest Főváros Kormányhivatala járhatott el.

E miatt a bíróságon még velük is meg kellett küzdenünk, mert hát mit is szóltak ők is az ügyünkhöz? Fenntartva a megyei kormányhivatal I. fokú döntésében foglalt indokokat, kérték a bíróságot, hogy keresetünket utasítsa el és mellé perköltségben is marasztaljanak el bennünket.

Egy újabb - már harmadik - állami szerv, szintén nem nekünk kedvező álláspontja. De nem is számítottunk másra, egyáltalán nem lepődtünk meg a hozzáállásukon. Ja és egy nagyon fontos körülmény, sem a kincstár sem a fővárosi kormányhivatal személyesen egyik tárgyalási napon sem képviseltette magát a bíróságon! Csak arra volt gerincük, hogy írásban reagáljanak az ügyre, arra már nem volt gatya/bugyi, hogy élőszóban védjék meg álláspontjukat a bíró és mi felperesek előtt.

Mint a közigazgatási szervek ügymenetéből és döntéseikből látható, egyik szervezet sem mondta ki a másikkal szemben, hogy igen, te hibáztál és én másként értékelem az esetet. Teljes volt az együttérzés, de a független bíróságot már nem tudták meggyőzni! Több mint egy évvel a hitelintézethez beadott támogatási kérelmünk napját követően a bíróság jogerősen úgy döntött, hogy nekünk van igazunk, jár az adó-visszatérítési támogatás. Mind az I. mind a II. fokú közig határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt.

Öröm, boldogság, de a kisördög még nem hagyott el teljesen. Az ítéletet egy rövid összefoglalóval elküldtem a Nemzetgazdasági Minisztérium központi ügyfélszolgálatának email-ben azzal az állásfoglalás kéréssel, hogy az új eljárás során készült határozat alapján kihez fordulhatunk - a hitelintézethez, vagy más kifizető intézményhez például a Magyar Államkincstárhoz - az adó visszatérítési támogatás folyósításával kapcsolatban. Mert hát nem tudtuk pontosan hogyan is juthatunk a pénzünkhöz ezután. Nem tudtuk például a hitelintézet tudja-e mit kell kezdenie a bírósági ítélettel és az új már az ítéletet figyelembe vevő támogatást megítélő I. fokú kormányhivatali határozattal.

Így harcoltunk tehát az adó-visszatérítési támogatásért, amit ha nem teszünk meg és belenyugszunk a kormányzati szervek döntéseibe, csak évekkel később fejezhettük volna be az építkezést. A hitelintézethez beadott kérelmünk után 15 hónapra megkaptuk a támogatást a bankszámlánkra. Addig amit átéltünk higgyék el, nem kívánjuk senkinek.

Várjuk olyan olvasóink történetét, akik egy bukott helyzetből tudtak fordítani építkezésük alatt! 

(e-mail címünk: kardos.tamas@maradok.com)

Házépítők csoportunk, több mint 7.500 Taggal, ITT TUDSZ csatlakozni

A fő csoportunk, ahol 7.500 tag segít aktívan a kérdező tagoknak, a Házépítők csoport. Ide mindenképp csatlakozz, mert az építkezés és felújítás minden fázisára hatalmas tapasztalat-közösséget hoztunk létre.

 

A megyei csoportokat azért hoztam létre, hogy egyszerűbben találj kivitelezőt, vagy éppen ügyfelet. Nagyobb eséllyel tudsz véleményt kapni az egyes építőipari vállalkozókról. Hívd meg építkező/felújító ismerőseidet és olyan vállalkozókat, akiket szívesen látnál a csoportban! Köszönjük, hogy ezzel támogatod a többi tagot! :)

 

Itt tudsz csatlakozni a fő és megyei csoportok nevére kattintva!

 

Házépítők főcsoport

 

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Békés megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Csongrád megye

Fejér megye

Győr-Moson-Sopron megye

Hajdú-Bihar megye

Heves megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Komárom-Esztergom megye

Nógrád megye

Pest megye

Somogy megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Tolna megye

Vas megye

Veszprém megye

Zala megye

süti beállítások módosítása