Magyar Ügyvéd Blog

Áfa-káosz az éttermekben – de a vendégnek mindegy, úgysem kap semmit olcsóbban

2017. január 23. - Magyar Ügyvéd

 mgy1.jpgJobb, ha tudomásul vesszük: az áfának semmi köze a fogyasztói árhoz. Azt, hogy adott termékért vagy szolgáltatásért mennyit kell fizetnünk, a piaci viszonyok határozzák meg, és a vállalkozó dönti el, hogy a forgalmi adó csökkentését érvényesíti-e az áraiban. Az éttermekben a cech – bár az étkezőhelyi vendéglátás áfája 27-ról 18 százalékra csökkent – általában január 1-je után sem lett kisebb.

Nagy ajándékot kaptunk a kormánytól idén január 1-jén, hiszen több termék és szolgáltatás áfája is jelentősen mérséklődött. Ezt olyannyira nemes gesztusnak gondolták, hogy tavaly tavasszal a család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkár azt találta mondani: az alapvető élelmiszerek – baromfihús, tojás, tej – általános forgalmi adójának tervezett csökkentése 2017-ben gyakorlatilag megduplázza a nyugdíjemelés mértékét is.

Erre hivatkozással nemigen értették, mi a szépkorúak baja azzal, hogy a járandóságaik csak 0,9 százalékkal nőnének az idén. Hiszen éves szinten akár több tízezret is megtakaríthatnak a farháton... Végül hozzácsaptak még 0,7 százalékot a nyugdíjakhoz, így a növekedés mértéke 1,6 százalékos lett.

Az viszont, hogy az áfa csökkentésének hatására a nyugdíjak vásárlóértéke tényleg kétszeresére nőtt volna, vélhetően nem igaz. Miként egyelőre azt sem tudni, milyen mértékben befolyásolta az árakat a forgalmi adó mérséklése. Az üzletek jelentős része egyébként valamennyivel biztosan olcsóbban adja a kedvezményes kulcs alá tartozó termékeket, de hogy a bolt csökkenő áfa-terheiből mennyit engedtek át a vásárlóknak, az gyakorlatilag követhetetlen. Az mindazonáltal tény, akad olyan üzlet, ahol a tej a tavalyihoz képest semmivel nem lett olcsóbb.

A vendéglátás szinte biztosan nem lesz olcsóbb…

Van viszont egy, elvileg szintén a lakosság javát szolgáló intézkedés, amelynek hatását talán soha nem vesszük észre. Az étkezőhelyi vendéglátás – figyelem, a munkahelyi és iskolai menza nem tartozik ebbe a körbe – áfája 27-ról 18 százalékra csökkent az idén, ami a bruttó fogyasztói árban jelenthetne mínusz nyolc százalékot. A vendéglátósok zöme azonban másként gondolja. Úgy vélik, a vendégnek semmi köze a forgalmi adóhoz – ő törődjön csak az étlapon feltüntetett árral –, így a cech általában semmivel nem lett kisebb az idén. Ezt a nyolc százalékot tehát a vendéglősök egyszerűen zsebre teszik, mondván, az egyébként is sanyarú helyzetben levő ágazatnak ennyi kedvezmény jár.

Az meg ettől kezdve legyen a szakma baja, hogy január 1-jétől kétféle áfát kell alkalmazni: más a kulcs helyben fogyasztás, s más az elvitelre történő értékesítés esetén. A 18 százalékot akkor kell alkalmazni, ha a termékhez kiegészítő szolgáltatás társul, tehát megfelelő körülményeket biztosítanak ahhoz, hogy a vendég helyben megehesse, amit rendelt.

vadrozsa.jpg

Tehát ha az ételt – akár eldobható – tányérra teszik, adnak evőeszközt, le lehet ülni egy asztalhoz, s van mosdó, akkor már a kedvezményes áfával lehet számolni. Így a hagyományos vendéglátóhelyek – éttermek – mellett például a plázákban működő önkiszolgáló éttermek is a 18 százalékos kulcsot alkalmazhatják, hiszen adottak a helyben fogyasztás feltételei. A felszolgálás pedig az adóhatóság szerint nem követelmény.

Ha viszont valaki olyan pecsenyesütőt működtet, ahol legfeljebb néhány zsíros pult, esetleg az utcára kitett műanyag asztalok és székek jelentik az „infrastruktúrát”, ott továbbra is marad a 27 százalékos áfa. Mellesleg a forgalmi adó ugyanennyi, ha valaki étteremben vásárol elvitelre, de ezért a gyakorlatban valószínűleg nem kell többet fizetni, mert a fogyasztói árat általában egységesen határozzák meg.

Legfeljebb a pénztárgépbe kell másként beütni az ilyen termékértékesítést – amelyhez nem járul többletszolgáltatás –, már ha a vendéglős ellensége a saját zsebének. Ebben az esetben ugyanis az áfa 27 százalékos, míg ha helyben fogyasztásként könyvelik el ezt a tételt, az adó csak 18 százalék. Ugyanabból a fogyasztói árból kiindulva tehát az utóbbi esetben kisebb a befizetendő összeg. Magyarországon van olyan ostoba ember, aki ezt a szabályozást komolyan venné?

… lehet viszont kavarodás

Szóval ebből az egészből csak kavarodás lehet. Ráadásul az alkoholtartalmú italokra és palackozott üdítőkre/ásványvízre nem is érvényes a kedvezményes kulcs, tehát ezeket külön kell elszámolni. Ezért amennyiben a vendég a vacsora mellé alkoholt fogyaszt, esetleg valahol menüt kínálnak egy üveg ásványvízzel, ott termékenként bontani kell a számlát, különben az egész fogyasztásra a 27 százalékos áfát kell alkalmazni.

Ebből viszont már elvileg valamit észre fogunk venni. Na nem a zsebünkön, hanem a számlán. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis azon vendégek esetében, akik az étel mellett alkoholtartalmú italt vagy előre palackozott üdítőt is fogyasztanak, a 18 százalékos kulcs csak akkor alkalmazható, ha külön-külön meghatározzák az egyes tételek adóalapját. Ennek a szolgáltatást kísérő bizonylaton – számlán, nyugtán – meg kell jelennie.

Más kérdés, hogy ezt az adóellenőrökön kívül mások nemigen fogják megnézni. Viszont a vendéglősök elemi érdeke, hogy betű szerint eleget tegyenek a hatóság kívánalmainak, különben az ételforgalmon és helyben készített üdítőkön, meg a kávéfőzésen nem spórolják meg azt a bizonyos nyolc százalékot.

Ja, még egy adalék: a rumos kávé 27 százalékkal adózik, mert alkohol van benne. Persze a dörzsölt vendég azt is megteheti, hogy kér egy 18 százalékos áfával adóztatott kávét és külön egy 27 százalék áfa alá tartozó rumot, s maga elegyíti a kettőt – feltéve, hogy így kevesebbet fizet.

A vörösboros marhapörkölt, az alkohol hozzáadásával készült fagylalt és sütemény viszont a 18 százalékos kulcs alá tartozik, mert az adóhatóság szerint az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel. Ha tehát a fagylaltkehelyre öntenek számottevő mennyiségű rumot, 18 százalék az áfa, ám ha az alkoholos italt külön szolgálják fel – és a piát a vendég öntheti a fagylaltra vagy magába –, 27 a kulcs.

Ha helyben eszik, ha elviszik, néhány esetben mégis a kedvezményes áfát kell(ene) alkalmazni

De ezzel még nincs vége. Meghatározott közösségi vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében – ilyenek például bizonyos cukrászsütemények, illetve egyes pizzakészítmények – akkor is a 18 százalék játszik, ha azokat a vendéglők vagy cukrászdák elvitelre árusítják. Amikor ugyanis eleve kedvezményes kulccsal adózó alapanyagokból – nagyrészt gabona, liszt és tej felhasználásával – készült valamilyen termék, azok értékesítése esetén eddig a kedvezményes 18 százalékos áfa-kulcsot lehetett alkalmazni. Ebből kiindulva persze felvetődhet: mi van akkor, ha valaki kizárólag sült csirkét árul? A baromfi áfája öt százalék, és ha nem tesznek hozzá többlet szolgáltatást, az termékértékesítés, tehát a korábbi gyakorlat szerint felvetődik, ebben az esetben a grillcsirkésnek kell-e a 27 százalékot alkalmaznia.

De legyen a szolgáltatók baja, hogyan határolják el az egyes termékeket, mert a fogyasztó általában ebből nem érez semmit. Hiszen megmondták: a vendégnek az áfához semmi köze. Ami annyiban igaz is, hogy nemigen kifogásolható, milyen fogyasztó ár szerepel az étlapon. Ezt a piaci verseny dönti el. Azon viszont a szolgáltató könnyen elbukhat, ha rossz vámtarifaszám alapján, illetve a téves jogértelmezés miatt hibás áfa-kulcsot alkalmaz.

Amennyiben az adóellenőrök akadékoskodni akarnak, akkor is megállapítással – büntetés kiszabásával – zárulhat egy ellenőrzés, ha az derül ki, hogy valaki saját kárára számolta hibásan az áfát. Tehát elvileg abban az esetben is jöhet a bírság, amikor valaki több áfát fizetett be a költségvetésbe, mint amennyit kellett volna. Ráadásul ilyenkor a túlfizetést csak hosszadalmas – mintegy 75 napos – eljárás keretében, önellenőrzés után adják vissza, jó eséllyel egy kiutalás előtti ellenőrzéssel megspékelve. Dupla élvezet. De ha ez esetleg be is következik, a vendégnek nincs oka sajnálni a vendéglőst, hiszen úgysincs semmi köze az áfához.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr8412146081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása