2017. ápr 23.

Hogyan lopjunk közpénzt? - avagy volt egyszer egy Mr. valahány %, valahol Európában

írta: OMari
Hogyan lopjunk közpénzt? - avagy volt egyszer egy Mr. valahány %, valahol Európában

politikusok-birok-ugyeszek-550-tile.jpg
Legelőször is jegyezd meg! Csak akkor kezdj az egész bizniszhez, ha a törvény az enyves kezűnek kedvez, és a törvénykezés a Ti kezetekben van! Ha ez rendben, akkor nem kell lihegned az idegességtől, jöhet a család saját lábra állása.

Vegyünk egy egyszerű esetet.Mondjuk valamelyik korrupcióval erősen érintett európai városka polgármestere vagy.  Álmodd meg a városod főterét. Lehetőleg jó flancosan, díszlámpák szobrok, szökőkutak, díszburkolat, villamos, fák, bokrok, minden ami kell.

Ha eddig megvolnánk, az ötlet kipattant a fejedből, mehetsz megterveztetni az elképzelést, hisz tervek nélkül a megvalósításból nem lesz semmi. A tervező elkészít törvény szerint három darab koncepciós tervet. Az a lényeg, hogy a költségvetésben a legmagasabb árakkal számoljon.  Ha minden elkészült, megy engedélyeztetésre a terv. Amint rábólintanak lehet is vinni a beruházóhoz. Aki persze nem olyan hülye, hogy a legdrágább anyagokat használja fel, lehetőleg a legolcsóbbak fele kacsingat. A kettő közötti összeg marad az üzemeltetőnél, amikor megtörténik a műszaki átadás.Hisz ugye egyik szállítónál mondjuk 500 peták a cement, a másiknál meg ezer. Csak nem olyan hülye, hogy az ezrest válassza? Mi maradna akkor?   közben tejelnek ide-oda. Szállító - hisz drágább anyagról ad számlát - tervező és egyéb költségek mínusz, de a maradvány simán elrakható. Minél nagyobb egy beruházás, annál több pénz maradhat. Minél több a művészi alkotás, aminek ára nehezen belőhető, annál nagyobbat lehet a végén kaszálni. Ha berakunk 4-5-6 szökőkutat, pár szobrot, díszvilágítást, sok-sok milliót sápolhatunk  az ügyleten még osztozkodás után is. 

Ha díszburkolat kell, nem árt, ha ismerőstől szerezzük azt be. Egyrészt a túlszámlázásnál nem kell félni a lebukástól, másrészt az emberkének  hasznot hajtunk, és mi is csak jól járhatunk az üzlettel. Főleg, ha az illetőnek jók a kapcsolatai...

Tehát minél nagyobb egy beruházás, annál többet lehet a végén vele kaszálni. Ezért dúl egyes országokban a megalománia. Azért építenek máshol stadionokat, és azokból is jóval nagyobbakat, mint amire ténylegesen szükség van. Azért építenek mindenből újat, és nem csak felújítják - mert ez a nagy üzlet. Mondjuk van egy 30 milliárdos projekt. A terv belekerül egy millióba, az engedélyeztetés két millió, A kivitelezés legyen 10 milliárd. Műszaki átvétel, üzembe helyezés 3 milliárd. Ez összesen 13,03 milliárd. A 30-ból majd 17 milliárd marad. Az önkormányzat hívja le a pénzt, fent, nagyon fent adnak engedélyt rá. Ez persze csak egy extrém, szemléltető példa, mint tudjuk - nálunk nincs korrupció, elő sem fordulhatna ilyesmi. Valahol máshol, messze - Koreában, meg itt-ott amott, még Romániában is előfordul ilyesmi, de hát hol vagyunk mi hozzájuk, nálunk törvényesen csordogál minden...

És tényleg teljesen törvényes minden. Papíron. Erre mindenütt nagyon vigyáznak.

Mint például valamelyik Uniós országban, már nem tudom pontosan hogy hol, azt meg éppen nem, hogy melyik városban - elkezdtek építeni egy villamosvonalat. Volt már belőle, csak kigondolták, csináljuk meg a bővítését, mondjuk menjen arra, amerre eddig busszal tökéletesen megoldottuk a tömegközlekedést. Miért ne? Fel kell túrni a várost, egy-két évig állni fog minden, a lényeg az, hogy per pillanat nagyobb beruházás nem ugrott be, úgyhogy ez lett a nyerő. El is kezdődött az építkezés, illetve először a bontás, aztán akadozva ment az építkezés. Már a sokadik évnél, és a második kivitelezőnél tartottak, amikor rájöttek, hogy a frissen vásárolt villamoskocsik szélessége nem teljesen a régi pályára való, esetleg belelóghat itt-ott a környező fák, bokrok lombjába, néhol akár még a ágakat, törzset is érhetné. Ezért hát - bár nem akarták - úgy döntöttek kivágják a fákat. És mivel abban az országban sok volt a szociálisan rászoruló, tüzelőnek szétosztották közöttük. Mármint papíron. A valóságban egy része ment bedarálva a városi parkok virágágyásába, másik részét pedig elpasszolták, és a saját zsebet dagasztotta onnantól.

Ugyanebben a külföldi városban néhány éve adták át a régen várt stadiont. Volt már ugyan, - igaz régi,és felújítható - de miért ne lehetne nagyobb alapon nekikezdtek a bontásnak és építkezésnek. Illetve először csináltak egy felmérést - minden nem hozzáértőt megkérdeztek, szerintük mekkora stadion kellene a városba, meg kimennének-e meccsre, ha megépül? Mit lehet erre válaszolni, ha megkérdezik az embert. Kimennénk. Hogy hányszor?Hát egyszer biztos. Na, nagyjából ez jött be. A lakosság tíz százaléka mondta ki, hogy igen. Mennének.  A stadion megépült - nevetséges áron. Nem az olcsósága miatt lett nevetséges, hanem épp a drágasága miatt. Bár abban a bizonyos országban ettől még jóval pénzesebb arénák is vannak, ez csak amolyan falusi libalegelő egyik-másikhoz képest. Egy bibi volt, még a megnyitón sem volt tele az aréna, a későbbiekről meg jobb, ha nem is beszélünk. Arról is jobb hallgatni, hogy az a fáma járja, nem is került 13,5 petákba, hanem abból 4 milliárd valahova messze, egy másik országba vándorolt ki gördeszkán, görkorcsolyán, vagy tán motoron? Már nem is tudom... Érdekes, hogy arrafelé hány vezetővel előfordul, hogy néha csak úgy magukban elkezdenek utazgatni. Egyik kocsiba ül, a másik elkezd vonatozni, bár előtte évtizedek óta még pályaudvar környékére sem ment, a másik hosszú, több ezer kilométeres útra a lehető legkényelmetlenebb közlekedési eszközzel indul. És semmi biztonsági intézkedés. Háthhhh, hiába.... Vannak még normális emberek, nem felvágósak, és nem buta enyves kezűek... Hanem okosak...

vilike.jpg

 

Szólj hozzá

korrupció