KitchenPorno

Fügés kísérleti süti

Mai vendégbloggerünk: Egon

2016. szeptember 26. - thomasbeard

kepatmeretezes_hu_cimg3219.JPG

Újabb vendégbloggert köszönthetünk az oldalon, akitől rögtön elnézést is kell kérnem, hogy ennyire későn került ki ez a fantasztikus recept. Kár, hogy én nem kóstolhattam meg, de kárpótolt ez a nagyszerű beszámoló. Ezer hála érte!

Itt van a füge szezon. Idén hihetetlen méretű fügék nőttek hátul a kertben, és szerettem volna valamit kezdeni a csodás fügékkel.  

Az elmúlt években tettem kísérletet fügeborra, de az nem volt igazán sikeres.

Készült fügelekvár is (bazsalikomos, egy évvel később fahéjas-szegfűszeges), de még nem érik annyi, amiből lekvárt lehetne rittyenteni. Szóval maradt a süti.

Még ebben az életemben nem csináltam fügés sütit, szóval a mai kor szokásaihoz híven szólítottam legjobb barátomat a Guglit. Mit csinál ilyenkor az ember? Körül néz a neten, és keres valami szimpatikus receptet, amit át lehet alakítani saját ízlés szerint. Én amúgy mindig csak ötleteket gyűjtök, azután az ötleteket emésztgetem, majd kísérletezgetünk. Igen mi: a feleségem és én. Mindig ketten főzünk. Ő a precízség, én pedig a lezserség. Most is így volt, éppen ezért a sütik – majd meglátjátok – kétféleképpen készültek.

Szóval a füge.

Adva van egy teljesen ízetlen, karakter nélküli gyümölcs, ami szerintem csak aszalva jó. Tudom, ebben a pillanatban minden fügeimádó olvasó felháborodva hajította a sarokba a tabletet, vagy a telefont, de ez az én véleményem, és kitartok mellette. A füge, ami itthon terem nem az, mint amit mondjuk Horvátországban lehet kapni. Mint Virág elvtárs mondta volt: ez kicsit kisebb, savanyúbb, de a miénk.

Ennek a fügének társaság kell. Kell, hogy valami adjon neki karaktert.

A magányos lányok nem olyan figyelemfelkeltők, mint azok akik egy pasi mellett ragyognak a boldogságtól. Szóval kell a társaság, hogy a fügénk ragyogjon: édes, savanyú, és valami íz

Furcsán hangzik, de méz kell az édességhez, a citrom leve az édesség ellensúlyozására, és a karakteres ízhez pedig fahéj, és vanília, de lehet szegfűszeg, vagy kardamom is.

Mi most a vanília-fahéj párosítás mellett dönttünk.

Szóval minden fügét kettévágtunk, kikapartuk a közepét, és hozzáadtuk a mézet, citromot, fahéjat, és a vaniliát. Az egészet egy edényben villával összekevertük, és az eredmény valahogy így néz ki:

kepatmeretezes_hu_cimg3193.JPG

A töltelékhez alapanyagok:

  • 6 db friss füge a hátsó kertből
  • 2 kávéskanál méz
  • ½ citrom leve
  • 1 citrom héja reszelve
  • fahéj ízlés szerint
  • vanília sűrítmény, szintén ízlés szerint

Mivel az összekevert tölteléket túl hígnak találtuk, így drága feleségem úgy ítélte meg, hogy ezt bizony sűríteni kell, szóval bele ment egy evőkanál keményítő. A keményítőtől sajnos ronda rózsaszín lesz a fügepüré, de sebaj, mert ez sütéskor majd elmúlik.

Direkt nem használtam botmixert, mert imádom a füge apró magjait, imádom, ahogy a fogam alatt roppannak, és pont ettől az élvezettől fosztana meg a botmixer. Szóval elég csak villával összekevergetni a tölteléket.

A második fázis a tészta elkészítése volt.

Thomasbeard barátom szereti az egyszerű recepteket, szóval mi sem méricskélünk. Legyen minden faék egyszerűségű, ahogy egy pasi is meg tudja csinálni. Szóval (majdnem) minden ment egy keverőedénybe a következők szerint:

  • 1 bögre liszt (mi tönkölyt használunk, mert ha már eszünk, akkor az legyen egészséges)
  • 1/3 bögre kókuszvirág cukor
  • ½ bögre zabpehely (Teljes magból)
  • egy kevés őrölt vanília
  • csipet só (én szinte mindenbe teszek, még az édességekbe is!)

Persze ez így magában nem állna össze, szóval következzenek a titkos összetevők:

  • 10 dkg vaj
  • 1 db tojás

A szobahőmérsékletű vajat a tojással kikevertük habosra (legalábbis ezt így szokták mondani), majd a fenti összetevőkkel kézzel összegyúrtuk.

Mivel az összetevők aránya nem volt tökéletes, így egy kevés liszt hozzáadásával olyan masszát kaptunk, ami nem ragadt a tálhoz. Mint mondtam, kísérleti süti, szóval az egész procedúra menet közben alakult ki, de olyan jó lett, hogy érdemes volt megörökíteni.

Itt jött a két koncepció. Féltünk, hogy túl tömény lesz a keksz része, ezért az első három kísérleti sütit még sütőpor nélkül készítettük, de a maradék tésztába bizony bele tettünk egy mokkáskanál sütőport is.

A feleségem a hundred-percent-handmade verziót támogatta, ami így nézett ki:

kepatmeretezes_hu_cimg3199.JPG

Teljesen kézzel készítve kb 7 cm átmérőjű krátereket formázott. A mélyedésre azért lesz szükség, mert ez egy töltött kísérleti fügés süti, és valahová tenni kell a fügét.

Én személy szerint egy másik úton indultam el. Mivel én vagyok a lazaság, így kivételesen én voltam az, aki valami formát kerestem és…. igen rátaláltam a pogácsa kiszúróra, amivel így formáztam:

kepatmeretezes_hu_cimg3201.JPG

Beletuszkoltam kézzel a formába a tésztát, és a közepébe egy mélyedést alakítottam ki. Amint elkészült, a pogácsa kiszúrót egyszerűen le lehetett emelni a kiformázott tésztáról.

A töltés:

Az egyik legegyszerűbb lépés: kanállal éppen annyit kell belekanalazni a sütikbe, amennyi még nem folyik ki.

kepatmeretezes_hu_cimg3208.JPG

A jobb felső sarokban lévő három kísérleti süti az, amelyik sütőpormentes. Erre azért érdemes figyelni, mert semmi jelentősége sincs. Éppen olyan jó sütőporral, mint anélkül, de ez csak a végén, a sütés után derült ki.

Sütés:

Mint minden recept esetében 180 fokos, előmelegített sütőben mi kb 25 percen át sütöttük a kísérleti sütiket, de közben figyeltük, nehogy túlégessük. AZ igazat megvallva lehet kicsit alacsonyabb, 170 fokos is a sütő, az sem baj.

Az eredmény:

kepatmeretezes_hu_cimg3213.JPG

Mire az írás végére értem, sajnos nem maradt egyetlen darab sem, szóval szeretett munkatársaim megint így jártak. Viszont most először, legalább van nyoma, és leutánozható.

A bejegyzés trackback címe:

https://kitchenporno.blog.hu/api/trackback/id/tr228926112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aiol 2016.09.28. 00:54:53

"Adva van egy teljesen ízetlen, karakter nélküli gyümölcs, ami szerintem csak aszalva jó. Tudom, ebben a pillanatban minden fügeimádó olvasó felháborodva hajította a sarokba a tabletet, vagy a telefont, de ez az én véleményem, és kitartok mellette. A füge, ami itthon terem nem az, mint amit mondjuk Horvátországban lehet kapni. Mint Virág elvtárs mondta volt: ez kicsit kisebb, savanyúbb, de a miénk."

Bár ez a szerző véleménye, azért mégis kísérletet tennék ennek árnyalására. Sajnos a galériában is látszik, hogy ez az egyik leggyengébb fajta, Budapest környékén elég elterjedt, ránézni is rossz kettévágva. Nem reklámozásként írom, de érdemes rákeresni a facebookon a Fügeligetre, de én is készítettem egy albumot részben az ő, részben a saját gyűjteményemről és egyéb zalai fügefákról: www.flickr.com/photos/92961367@N03/
Van feketére érő tűzpiros velővel, kókuszos utóízű, citromos és igazi "horvátországos" is.

Pelikán, Virág elvtárs és a magyar narancs pedig tényleg egy zseniális filmalkotás volt, azonban ez a filmbéli jelenet konkrétan is és az ötvenes évek citrustermesztési kísérletei úgy általában óriási kárt okoztak bármely olyan új gyümölcsfaj megítélésének, amelyek pedig valóban érdemesek lennének a honosításra, termesztésbe vonásra. Mondhatni, kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyereket. Pedig füge évszázadok óta van Magyarországon, bár sok helyen a fentiekből is láthatóan szerencsétlen volt a fajtaválasztás. Ezt a fát legjobb volna átoltani, akár egy-egy ágba különböző fajtákkal, a recepthez pedig gratulálok, én is ki fogom próbálni!
süti beállítások módosítása