Szemereyné Pataki Klaudia lényegében titokban vezetett be egy új adót Kecskeméten. Azt már korábban is megírtuk, hogy kézi irányítás alá vonnák a helyi plakátok kihelyezését, így csak olyan hirdetések jelenhetnek meg a város közterületein, melyekkel Matolcsy György és Orbán Viktor Szemereyné Pataki Klaudia hivatala egyetért és engedélyez. Most azonban kiderült, hogy a közterületi hirdetéseket meg is adóztatja a kecskeméti városvezetés, amiből évente mintegy 102 millió forintos bevételre számíthatnak. Ezt a pénzt, aminek a sorsa bizonytalan, pedig még csak nem is a hirdetőknek, hanem a plakáthelyek tulajdonosainak kellene megfizetniük.

A plakáthelyek tulajdonosai ugyanakkor szinte biztos, hogy az új, Szemereyné-adót ráterhelik majd a hirdetőkre, akik végül majd a fogyasztókkal, vagyis velünk fogják kifizettetni a többletköltséget. Vagyis mind a 111 ezer kecskeméti, a legkisebbektől a legnagyobbakig bedobhat újabb 920 forintot minden évben Szemereyné kasszájába, hogy aztán ez a pénz is eltűnjön valahol, valami ismeretlen(?) helyen, mint az összes többi adóforint.

Hogy jön ki ez a 102 millió forint? Hát úgy, hogy a polgármesterünk azt javasolta, a törvényi maximumban, 12 ezer forintban állapítsák meg a négyzetméterenként fizetendő adót a közterületi hirdetések után. Szemereyné Pataki Klaudia rendelete szerint összesen mintegy 8500 négyzetméter hirdetési felület van a városban, amit ha összeszorzunk a négyzetméterenként fizetendő 12 ezer forinttal, akkor 102 millió forint várható adóbevételre számíthat a polgármester. Ez minden kecskeméti esetében 920 forint megfizetendő új adót jelent évente.

Ez az adó, ez a korlátozás rossz a gazdaságnak, rossz a helyi vállalatoknak, cégeknek, kiskereskedőknek, hiszen korlátozza a versenyt és újabb terhet rak mindannyiunkra.

A több pénz, a megfizetett adó ugyanakkor nem jelent szabad plakátolást a városban. Szemereyné Pataki Klaudia az adó megfizetése ellenére bármikor dönthet úgy, hogy nem enged kihelyezni egy hirdetést vagy plakátot. Vagyis, ha az érdekei úgy kívánják meg, egyszerűen sakkban tarthatja, utasíthatja a plakáthely tulajdonosait, mikor, mit, hogyan helyezhetnek ki a plakátokra, máskülönben visszavonják az engedélyét.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak pénzzel, adóval lehetetlenítik el az ellenzéki vélemények megjelenését, hanem a biztonság kedvéért arról is gondoskodik, hogy bármikor korlátozzák a véleményünk kinyilvánítását. Persze, ez a korlátozás továbbra sem vonatkozik a kormány vagy a polgármester plakátjaira: ha a Matolcsy-rokon Szemereyné úgy gondolja, bármikor teleplakátolhatja magával a várost mint közszolgálati információ, és persze a kormány gyűlöletkeltő plakátjaival is eláraszthatják a várost.

Ezek után ki hisz még a városvezetésnek? Ha ők maguk sem hiszik el, hogy jól vezetik a várost, nem bíznak az újraválasztásukban, ezért rettegnek, ha hallatjuk a hangunkat, elégedetlenségünket, akkor hogyan higgyük el mi, egyszerű kecskemétiek, hogy jó kezekben van a város? Miért néznek mindannyiunkat hülyének?