oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2017. október 16. 06:30,  Egy alig ismert ország titkai 69 komment

2017. október 16. 06:30 Határátkelő

Egy alig ismert ország titkai

Ha azt mondom nektek, Tadzsikisztán, mi jut az eszetekbe róla? Mert őszintén szólva nekem nem sok, aminek volt földrajztanárom most nem örül, de ez van. TeePolgar múlt héten megkezdett kalandjai (akkor a vízumszerzés gyötrelmeibe nyerhettünk betekintést, aki elmulasztotta, itt pótolhatja) ma folytatódnak, méghozzá éppen Tadzsikisztánban. (A képeket természetesen köszönöm!)

hegyen.jpg

„Mikor megérkeztem Dushanbe városába, akkor első pillantásra nem úgy tűnt, hogy minden zökkenőmentesen megy. Megbeszéltem a kanapészörfös szállásadómmal, hogy majd a reptérről fogok vele beszélni, és akkor megmondja, hogy mikor és hol találkozzunk. 

Nem vagyok ennek a megoldásnak nagy kedvelője, mert ez egyfajta bizonytalansággal fűszerezi meg az első napot, de Ázsiában nem szeretik megadni a címüket előre biztonsági okokból, amit meg is értek. 

A tortúra kezdete 

A hátizsákos átmeneti tortúra kezdődött azzal, hogy nem volt internet a reptéren, amire nekem eddig csak kétszer volt tapasztalatom eddig. Elhagyva a repteret kellett tapasztalnom, hogy nincsen busz a reptérről a városközpontba, s ennek alternatívájáról sem lehetett angolul, de még oroszul sem találni információt. 

Ezt ellensúlyozandó a tény, hogy a belváros „csak” négy kilométerre van, de olyan meleg volt, amiben már két hónapja nem volt részem, mióta Sanghajt elhagytam. Így nagyon leszívta az energiámat és a motivációmat. 

Egy helyit random megkértem, hogy hívja fel a szállásadómat, aki segítőkész volt, és megtette. Viszont Ani (szállásadóm) nem vette fel. Ekkor kezdtem el gyanút fogni, hogy nincs idő vakarózásra. 

A jó hír, ami először ért az az, hogy mindenki beszél (legalábbis akikkel kapcsolatba kerültem) oroszul. Ez az első bizonyíték a tadzsikisztáni tartózkodásom alatt, hogy a médiára nem hagyatkozunk. 

A TV, és a környékbeli népek azt hangoztatják, hogy itt mindenki fárszit beszél, és annak is egy tadzsik változatát. Ez lehet, hogy a hegyekben igaz, de Dushanbében van, aki három környékbeli ország nyelvét beszéli, és még az oroszt is. 

Mi több, az oroszt itt anyanyelvként tartják számon, bár ellentétben észak-keleti szomszédukkal (a reklámok, a média, az adminisztrációs tevékenységek) minden tadzsikisztáni dialektussal történik, kizárólag a fárszi hangzású szótagok cirilles hasonlóságú írásmóddal vegyítve. 

Lényeg a lényeg, hogy bár mindenki tadzsik anyanyelvű, az oroszt mégis vele egy szinten, vagy csak egy kicsivel alacsonyabb szinten művelik a helyiek. 

Így lett szállásom 

Megtalálván egy internet kávézót pár minibusz (marsrutka) segítségével, elküldtem pár „copy-paste” kanapés kérvényt, hogy SOS-szituáció van, mert szállásadóm nem veszi fel a telefont, (próbálkoztam még másik kettő idegennel is, hogy elérjék, de sikertelenül), és hogy egy éjszakára (már akkor gondoltam, hogy kettő lesz belőle, de nem akartam elárulni a meglepetést előre) el tudna-e szállásolni a késői kérés ellenére. 

Elmentem a nemzeti könyvtárba, és bent sétálva arra fókuszáltam, hogy ki az, aki érdeklődve mér végig a külföldi öltözködésem s ismertetőjegyeim láttán. A harmadik személyhez le is ültem, és kis beszélgetés után rá is tereltem a témát arra, hogy mi lenne, ha szállást adna éjszakára, mert jelenleg nincs hol aludnom, és elveimnek köszönhetően „nem mehetek” hostelbe. 

Így történt, hogy lett szállásom, viszont kiderült, hogy a városon túl lakik 10 kilométerre. El is fogadtam volna, ha nincs útközben a másik internet-forrás, ahol frissítve CS profilomat láttam, hogy 5 emberből 4 elfogadta kérésemet. 

A legígéretesebb profilt kiválasztva elmentem végül a lakótelepen élő 24 éves, 5 éve házas és 2 éves gyermek anyjához. Amikor ezt megtudtam, akkor egy kicsit meglepődtem, mert bár Ázsiának ezen részén eléggé gyakori a korai házasság, de ez még az átlagosnál is koraibb volt. Azért megnyugtatott, hogy ez normális itt, Tadzsikisztánban.

szallasadok.jpgA szállásadóim Tádzsikisztánban. Három generáció együtt

Egy utazó számára a „külvilággal” időről-időre történő kapcsolattartás eléggé fontos, így számomra egy ország fejlettségét nem a BigMac index, hanem az internet elérhetősége mutatja meg. 

A rendkívül újszerű buszok és trolik Törökországból történő beszerzése, és a szökőkutak gyakorisága ellenére nem voltam elájulva a nyugatias illúziótól, mivel az ötödik kávézóban volt wi-fi kapcsolat, és ott is a gyengébbik féle. 

Az elmaradt lakodalom 

Megnézve e-mailjeimet láttam, hogy azok közül, akik elfogadták a kérvényemet a kanapészörfre, azok közül ketten is lakodalomba hívtak. Ez azért érdekes, mert valamilyen oknál fogva a helyi esküvő és temetés (sokaknak ez egy és ugyanaz :)) amiket igazán szeretnek megtapasztalni. 

Ez is csak a telhetetlenség jele, mert az már, hogy helyiekkel lakok, és az ő szemeiken keresztül tapasztalhatom meg a helyi életet, az már nem elég. Így vadidegenek házassági ceremóniája, illetve elhalálozása elégíti a helyi autentikusság iránti éhségemet. 

Egy perc erejéig szívtam a fogamat, hogy volt lehetőség, és a már jól ismert türelmetlenségemnek köszönhetően nem használtam ki. Úgy vontam le a tanulságot, hogy nem ezeket az esküvőket kellett megélnem, s majd lesz másik, ha arra van szükségem tadzsik utazásom alatt. 

Korrumpálhatóság a köbön 

Másnap elmentem a minibusz állomásra, készen a hegyvidék megtapasztalására. Mivel szállásadóm édesanyja is jött velem, így nem sarcoltak meg a „fehér adóval”. 

Sofőrünk jogosítvány nélkül vezetett, de fizetett a hivatalban egy embernek, s így kapott valamiféle igazolást, hogy van jogosítványa, de „elvesztette”. Később kiderült, hogy ezt az igazolást azok kapják, akiknek elvették a jogosítványát ittas vezetés, vagy gyorshajtás miatt. 

A bürokrácia és korrumpálhatóság viszont nem áll meg itt, mert a kocsiban az egyik utassal, aki a bíróságon dolgozott, helyet kellett cserélnem, feladva az „anyósülési” privilégiumomat, ezzel megmentve a út megvalósulását. 

Körülbelül 5 helyen állították meg, abból négyszer véletlenszerű ellenőrzés címszóval, ahol kidumálta magát úgy, hogy az utas megvillantotta igazolványát és ez elégnek is bizonyult. 

Volt egy eset, amikor gyorshajtásért állítottak meg minket. Ott már nem volt elég a pozíció, viszont 5 dolláros megvesztegetéssel el lett intézve a kihágás, és már hajtottunk is tovább.

auto_2.jpgTádzsikisztánban tényleg nincsen üresjárat; se az üléstérben, se a csomagtartón

A Pamir-highway 

Utunk a „Pamir-highway”-en keresztül vezetett. Nem véletlenül mondják életre szóló élménynek ezt a völgyet, mert csodálatos 3-4000 méteres hegyek között kanyarog utunk a folyó mellett, melynek egyik partja Afganisztán, a másik Tadzsikisztán. 

A teljes távot, ami 450 kilométer Dushanbe és Khorog között, 15 óra alatt tettük meg. Ugyanezt az útvonalat repülővel 45 perc alatt lehet megtenni. A gond nem az ár, mert 20-30 $ különbség van csak, hanem hogy 10 nappal előre kell foglalni jegyet, s ha nincsen elég utas, akkor nem száll fel. 

Ugyanez áll fenn a rossz időre, és technikai problémákra vonatkozóan. Mivel mikor utazom, nem tudom megmondani, hogy holnapután az ország melyik részén kelek fel, így ez a lehetőség nem járható számomra. 

Az úton egy utas volt csak a beszélgetőpartnerem, mivel ennyien voltak, akik angolul többet mondtak annál, hogy „let’s go”. Az orosz addig volt jó, amíg elküldtem a náthásba az egyik utast (bíróságon dolgozó messiásunkat), hogy azonnal nyomja el a cigit a kocsiban, mert gyerekek is vannak (meg én is). 

A nő sajátos szerepe 

Itt jegyezném meg, hogy elszomorító az a része az itteni kultúrának, hogy nő még az idegen férfinak sem szól semmiért. Nem verik a nőket, láncra verve sincsenek, de a szállásadóimnál Khorogban a családfővel ültem egy asztalnál, és a család női tagjai mind a másik helyiségben ettek, szigorúan miután mi már jóllaktunk, s a feleség leszedte az asztalt. 

Ezzel a felosztással akkor értek egyet, ha a nő háziasszony, és annyi a dolga, hogy a ház „működjön”, s a gyerekek jó úton legyenek. Nem ez a helyzet nagyon sok családban, mert kettő kereset kell, hogy a család materialista törekvéseit kielégítsék. 

Nyugati társadalmunkban (ott sem mindenhol) nagyon szépen fel lett osztva, hogy ki mit csinál, és nagyon jó átfedés van a tradicionális nemi szerepek között, a lehető legegyenlőbb felosztást biztosítva a család tagjainak. 

Itt, Ázsiában ez nem történt meg, s amellett, hogy a nő beállt dolgozni akár fonodába, akár irodába, megtartotta régi szerepeit. Nos, ennyi személyiségformálást sikerült elérnie feminista orientáltságú volt barátnőimnek az évek során. 

Beszélgetésbe elegyedtem a nőnemű utassal, és kiderült, hogy 28 éves kora ellenére még nem házas. Ez nagyon meglepett, mert egyáltalán nem volt az a fajta nő, akit a pincébe zárva kellene tartani, nehogy a napfény érje, s ezáltal az ország reputációja mélyrepülésbe kezdene, mert annyira „nem szép”. 

Elmesélte, hogy a szülővárosának elszigeteltsége megváltoztatta a tradíciót, és ezen a vidéken a karrier kerül előtérbe, s majd amikor az megvan, akkor utána jöhet a családalapítás. 

Nagyon meglepődtem ezen, annál is inkább, mert ez nem az első régi selyemút jelentős városa, amit meglátogatok, de egész Közép-Kelet Ázsiában ez az első, hogy erről hallottam. 

Egész jól elbeszélgettünk, így már éreztem, hogy a tény, hogy nem korán érkezünk meg, s hogy nincsen internet kapcsolatom, hogy a válaszokat a kanapészörfösöktől megnézzem, nem jelent majd gondot.

pamir_highway.jpgA világ második legmagasabban fekvő autópálya minősítésű útja- `The Pamir Highway"

Az úton eltöltött évek megtanítottak arra, hogy egy beszélgetésből elég hamar le tudjam szűrni, hogy ezt a beszélgetést lehet-e úgy irányítani, hogy ők hívjanak meg a házukba enni, aludni, tusolni. Hogy mik az ismertetőjegyek, azt itt nem árulom el: a varázsló sem mondja el a trükköt. 

El is intézte nekem, hogy aznap éjszakára nem kellett gondolnom a szállásra, s ő még nem tudta, de úgy döntöttem, hogy a második éjszaka is megengedem neki, és rokonainak, hogy vendégül lássanak. Sorstársam definiálta jól ezt a szituációt: „Ők még nem tudták, hogy megengedik, hogy ott aludjak náluk”. 

Új határ a gasztronómiai térképemen 

A második este valami lehetett az ételben, ami új határvonalat húzott a kulináris világtérképemen, ahol előttem egy határ van, ami elválasztja azokat a térségeket, amikben nem szabad elfogadnom ételt, amit nem előttem csináltak azoktól, ahol vakon megbízhatok. Most már nem úsztam meg egy hasmenéssel, ellentétben a vízivásos kalandommal a fővárosban. 

Most egész éjszaka hánytam, és mivel pottyantós megoldás volt, ami nem a szobámból nyílt, így amikor felébredtem a harmadik körre, akkor már tudtam, hogy nem a nyújtózkodás pillanatai vannak, hanem a testem jelzi, hogy takarodjak azonnal, mert vagy valamelyik testnyílásomból sugárban fog megnyilvánulni valami fél percen belül... 

Nem mondom, hogy nem hánytam le a ház urának a szandálját, és próbáltam úgy igazítani, mintha nem történt volna semmi, ami nem hiszem, hogy működött, mert reggel sem köszönés nem volt tőle, s a szandált sem láttam már. 

Próbálkoztam gyomorfogóval, amit még az előző szállásadóm adott, de a vizet is kihánytam, s mivel fenntartással kezelem az antibiotikumok szedését, amikor utazom, így inkább szép lassan ittam Sprite-ot minden étel nélkül a következő pár napban, amit próbálok úgy felfogni, hogy az elmeerősítés és minden féle szálkásító programok királya. 

Egy helyi esküvő 

Amíg Khorogban voltam, az egyik nap egy túrából hazafelé menet megálltam egy boltban, hogy szomjúságomat oltsam. A második emeletről mikrofonba beszélést hallottam helyi nyelven. 

Kíváncsiságtól hajtva felmentem izzadtan, kimerültem, és a naptól szénné égve, kólát szopogatva, hogy megnézzem: milyen esemény történik. Remélem emlékeztek arra a részre, amikor az esküvő megtapasztalását ecseteltem, s hogy elengedtem az igényt. Nos: egy helyi esküvőbe csöppentem. 

Mint már írtam, ők még nem tudták, hogy meghívnak hozzájuk, amikor én már igen. Felvettem a szerény pozíciót, de úgy, hogy kíváncsi tekintetem mindenki láthassa. 

Sokat segít, hogy a helyiek közé nem illik bele sem a kiállásom, sem öltözetem – valószínűleg Európában csak csövesnek néznének, és kidobnának még az épületből is. Itt viszont kb. kettő perc után integettek, hogy csatlakozzam. 

Gyorsan lefutottuk a társadalom által diktált köröket, hogy megadjam nekik az illúziót, hogy nem akarok illetlenkedni (jelzik, hogy jöjjek, én meg hogy nem akarok: ezt kétszer eljátsszuk, majd a harmadikra én teszek szívességet, hogy csatlakozom). Gyorsan hoztak egy tál ételt, egy kávéspohárnyi vodkát, és neki is állhattunk beszélgetni.

eskuvo_3.jpgVégül a hagyományos tádzsik esküvőt is megtapasztalhattam

Amit furcsálltam, az az, hogy nem láttam se menyasszonyt, se vőlegényt. Kérdeztem is minden testbeszédemet bevetve oroszul, hogy hol van az ifjú pár? Mondja, aki beinvitált, hogy ez tadzsik tradíció: az esküvő 4 nap múlva lesz. 

A pár most a fővárosban van, és ez négy napig tartó ceremónia (csakúgy, mint nálunk helyi ételek, részeg nagybácsik, gyümölcslé, 5 percnél tovább nem hallgatható mulatós zene). Szóval a pár családja és barátai 4 napig mulatnak az esküvő nélkül, a pár jelenléte nélkül. 

Miután jóllaktam, megkértek, hogy táncoljak velük, ami szintén egyedülálló volt számomra, mert inkább körben állnak az emberek, s akik párban ropják, azok sem fogják meg egymás kezét, és torreádor kézmozdulatokkal vegyítve a Kancsatánc és a Megy a gőzős divattáncainkkal ötvözve mozgáskombináció, amit meg kell villantani, hogy tadzsik táncot kapjunk eredményül. 

Miután roptam kettő számot, felkértek, hogy mondjak beszédet az ifjú pár egészségére. Nos, szerencsére ez a társaság is a médiával ellentétes bizonyítékkal szolgálta, mivel majdnem mindenki beszélt oroszul. Legalábbis akkor nevettek, amikor befejeztem a poént (lehet, hogy az oroszomon nevettek). 

Így történt meg, hogy megkaptam az esküvőt, és egy adag ételt, vodkát az élettől, amiért nem stresszeltem magamat az élmény megszerzésén. 

Családalapítás tádzsik módra 

Az egyik este a ház urát az esküvőjéről, és a családalapításáról kérdeztem. El is mesélte, hogy 25 éves volt, amikor ő házasodott. A bátyja munkatársnője lett a felesége. Nem „tinder match”, vagy péntek esti egyéjszakás eredményeként, hanem a bátyja mondta az apjának, hogy van a kolleganője, és hogy szerinte az öccsének egy jó feleség lenne. 

Miután az apa kiderítette a nő családi hátterét, és megbeszélte a lány apjával is, elkezdtek randizni. Abból állt, hogy négyszer találkoztak 4 hónap alatt, hogy beszélgethessenek, majd jött az esküvő. 

Kérdeztem ezután, hogy nem volt probléma, hogy nem volt szerelem? Mondja: az a lényeg, hogy az apja örült és elégedett volt a helyzettel, szerelem majd idővel úgyis jön. 

Kérdeztem is, mi lenne akkor, ha a gyereke bemutatnak valakit, az ötlet mindenkinek tetszene, de az apjának nem. A válasz az volt, hogy teljesen mindegy, kinek tetszik, kinek nem (beleértve a közeli érintetteket, mint az ígéretes vőlegényt és menyasszonyt), ha akár az egyik apának nem tetszik, akkor nem lesz esküvő. 

Itt jegyezte meg a szívtelen és gusztustalan családokat, akik elsősorban a nyugati médiából veszik a hibás értékeket, hogy van rá példa, ahol a gyerekek nem hajtanak fejet a szülők véleménye előtt, és ez nagy hiba, mert ki tudná jobban, mint az apa, hogy mi a legjobb a gyereknek... 

Ki hol alszik? 

Ezt a történetet befejezve álomra akartam hajtani a fejemet, aminek semmi akadálya nem volt, mert a felesége addigra megágyazott nekem – elvégre a férfiak (mi) nagyon elfoglaltak voltunk. 

Át is raktam a párnát a földre terített plédek másik végére, mert ott kényelmesebbnek gondoltam. Erre a ház ura mondja, hogy tadzsik tradíció, hogy ezen az oldalon a szobában (ahol én is aludtam) aludtak a férfiak, a nők pedig csak a mellette lévőben alhattak, ami véletlenül pont a konyha bejárata mellé esett. 

A legidősebb férfi aludt a legszélén (legtávolabb a nőktől), majd mellette a fiatalabb, s így tovább a legkisebbig. Nagyon kihangsúlyozta, hogy viszont a párna, az ott volt mindig, ahol nekem megágyaztak, de hogy „úgy alszok, ahogy akarok”, a megbántottság és irónia keverékével hangjában.

szotar.jpgA spontán szállásadóm ezzel a kézzel készített szőnyeggel tisztelgett elhunyt szülei előtt

Nem akartam túlfeszíteni a család vendégszeretetét, s egy kicsit akartam „nem beszélgetni senkivel”, csak élvezni a magányt, és merengeni. Így hát fogtam magamat, és cókmókomat, s elmentem egy homestay-be, ami csendesebb egy hostelnél, de jobb a sátorban alvásnál annál is inkább, mivel nem volt sátram ott. A helyet azért is előnyben részesítettem, mert közel volt a minibusz állomáshoz, ahhoz, ahonnan a fővárosba indulnak a buszok. 

Utazás visszafelé 

Mint már írtam, hogy mennyire hitvány volt az utazás a fővárosból Khorogba, így érthető, hogy megpróbáltam repülőjegyet intézni magamnak. Hát ez nem sikerült, mert a repülőtérre menvén kiderült, hogy csak ott lehet jegyet venni. 

Senki nem volt ott, azaz hogy csak minőségben volt üres a hely, mivel a biztonsági szolgálat jelen volt. Ne katonai központot képzeljetek el, ugyanis a biztonsági szolgálat az egy emberből állt, aki aludt, miközben nézte a tévét. 

Ennek ellenére minden nyitva volt... ki tudtam sétálni a kifutópályára anélkül, hogy bárki nézett volna, kérdezett volna. Mondjuk nem egy frankfurti repülőtér, reggel 8-kor megy az egyetlen gép, ami napi szinten közlekedik, ha már a fentebb említett tényezők mindegyike adott (műszaki, időjárás, és utasmennyiség). 

Odaértem reggel egészen korán a buszokhoz, azaz hogy a Jeephez, mert az útminősége miatt csak 4x4 jeepek tudnak közlekedni hosszútávon, sőt még azok sem, mint azt leírom a következő sorokon keresztül. 

Történt ugyanis, hogy az aznapi első jeep, ami megtöltésre vált, még ajánlott helyet. Valószínűleg nagy kufár lehetett a sofőr előző életében, mert nem volt rest 12 $-ral a brazil utast, meg engem is extrában megkopasztani, hivatkozva a turista felárra. 

Hátsó ülésen nyomorogtunk egy fürdést időtlen idők óta bojkottáló helyivel, aki a nap végére sikeresen be is rúgott, ami csak emelte jelenlétének színvonalát. Nem nekünk volt a legrosszabb, mert a középső sorba besuvasztott a maximum három fő helyére 4 egyetemistát normál áron. 

Ezeknek ellenére úgy tűnt, hogy csak 14 órát kell nyomorognunk, ami egész jónak tűnt, ha már a 45 perces repülőjáratra nem sikerült feljutnom. Hát már ismerhetitek a stílusomat – ha ennyit írok bevezetésként erről, akkor nem ment zökkenőmentesen. annyira nem, hogy nem is mentünk 4,5 órán át. 

Az út felénél elkövette a sofőr azt a hibát, hogy felnyitotta a motorháztetőt, mert valami furcsa hang nem hagyta nyugodni. Bizony okkal, mert valami nyomáspumpa kilyukadt. Már majdnem úgy tűnt, hogy ott kell aludnunk valami kis köztes városban, amikor egyszer csak a szerelő megoldotta valahogy, és betömték. 

Ennek a kényszerpihenőnek köszönhetően esélyem sem volt, hogy emberi időben érjek oda kanapészörfös szállásadómhoz, így hostel-szagú volt a történet. Addig hergeltem magamat, amíg nem jutottam arra, hogy fordítás segítségével elküldöm a náthásba, és megmondom, hogy a 7 dolláros szállásunkat fizesse ki, ami a kufáradó miatt már is 10 $ volt. 

Mivel nem akart megválni a már megszerzett somonistól (tadzsik pénz), gondolta, hogy megússza az egészet azzal, ha felajánlja, hogy nála alhatunk, s majd úgysem fogadjuk el, mert „túl fehérek” vagyunk ahhoz, hogy egy lakótelepen aludjunk. 

A brazil srác be is dobta a törölközőt a végén, s elment hostelbe. Én?! – Reggelit is ettem nála. Megbékélhetett a helyzettel, mert reggel még a CNN-t is bekapcsolta, hogy angolul nézhessek híreket. 

A második szalagcím az volt a TV-ben, hogy 8 ember meghalt robbantásban Kabulban az Amerikai Nagykövetség mellett. Nos, ez meggyőzött arról, hogy menjek el a helyi piacra, ahol vannak afgán árusok, és vegyek azonnal afgán ruházatot, ami a posztónadrágból, és posztóingből áll fekete-fehér kockás sállal és „francia festős” sapkából.” 

Mint már arra alighanem rájöttetek, a sorozat harmadik befejező részében az afganisztáni kalandok következnek. Ha addig is kíváncsi vagy TeePolgar kalandjaira, irány a Facebook-oldala!

HÍRMONDÓ 

Külföldi munka nyelvtudás és tapasztalat nélkül

Általában véve nem túl szerencsés nyelvtudás nélkül nekivágni a határátkelésnek, de azért lehetnek olyan élethelyzetek, amikor az ember nem lát más kiutat. Lehet találni ilyen munkákat (mi is találtunk, meg is mutatjuk), ami ha másnak nem, hát elindulni jó. Persze azért érdemes vigyázni!

Egyre több az elégedetlen brit 

Egy friss felmérés szerint a britek csaknem kétharmada elégedetlen a kormány teljesítményével, egészen pontosan azzal a teljesítménnyel, amit a Downing Street 10. a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokon letesz az asztalra. 

Egy egyre rondább válóper 

„Patthelyzet”, illetve „valós, érzékelhető haladás”. Vajon ki gondolná, hogy ugyanarról a folyamatról beszél két ember, pedig így van. A Brexit-tárgyalások eheti fordulója sem hozta meg az áttörésnek még csak az esélyét sem. 

Hatalmas magyar siker Nizzában 

Mi másnak is nevezhetnénk, hogy nyolcvan (!) pályázó közül Győriványi Ráth Györgyöt választották a nizzai operaház zeneigazgatójának?! A világhírű magyar karmester vendégként már évek óta dolgozik a nizzai társulattal, de a 2017/18-as az első évad, amit már ő irányít a dél-franciaországi operaházban.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Tadzsikisztán

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4012983414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2017.10.16. 08:01:17

Érdekes poszt. Sztánêrt nem kell olyan messze menni.

DieNanny CH 2017.10.16. 09:15:14

Az a szőnyeg az arcképekkel egy műalkotás!
Köszi az írást.

Hari Seldon 2 2017.10.16. 09:17:28

A mai tadzsik beszámoló most jobb volt mint a múltkori. Azért sok mindent elmond arról a vidékről az, hogy ott az oroszok vitték feljebb a színvonalat.

szakasz2 2017.10.16. 10:49:30

Ugyan a poszt földrajzilag érdekes és kevéssé ismert területen "játszódik", de őszintén szólva egyre több - legalábbis számomra - ellenszenves viselkedést látok felfedezni a posztolónál. Az, hogy egyes kifejezések/szókapcsolatok itt-ott vagy erősen mesterkéltek vagy egyszerűen helytelenek, még belefér (pld. "...ezzel megmentve a út megvalósulását." vagy "Nem mondom, hogy nem hánytam le a ház urának a szandálját..."), végülis örüljünk, hogy van a posztolónak internet-je, ami nélkül most nem olvashatnánk/kommentelhetnénk itt.

No de az ilyen és hasonló viselkedési minták nálam nagyon nem jönnek be:
"Nem akartam túlfeszíteni a család vendégszeretetét, ... Így hát fogtam magamat, és cókmókomat, s elmentem egy homestay-be"
--> Magyarul ha némi alkalmazkodásra lett volna szükség a részéről a neki ingyen szállást biztosító családnál, arra nem volt hajlandó, de azért egy varázsló ügyességével "manipulálja" az embereket, hogy meghívják és/vagy behívják oda, ahová neki tetszik.
A másik, hogy nekem úgy tűnik, hogy az elejétől a végéig kissé görcsösen arra koncentrál és az a fontos, ami neki kell, amit neki kell megszerezni (pl. szállás, élmények), de alapvetően nem akar befogadni, megismerni semmit vagy másnak átadni valamit magából. Persze lehet, hogy csak a leírásból jön ki nekem így, de nekem sok más egzotikus helyről jövő poszt esetén sokkal jobban érződött a posztoló nyitottsága mint ennél (mert itt kb. semennyire, azon kívül, hogy szállást, élményeket, keresetlen veszélyeket/hasmenést meg egyéb trófákat gyűjt).

Na, nem is megyek bele más részekbe, amik nem tetszenek, mert lehet, hogy egyedül vagyok vele.

Mindezek ellenére azért köszönöm a posztot, az átlagosnál mindenképp jobb volt.

Dikusz 2017.10.16. 11:22:31

@szakasz2: Nem vagy egyedül a véleményeddel, legalábbis ketten már vagyunk. A "más részletek" meg érdekelne, hátha én is úgy látom.
Én is azt hittem, hogy csak engem zavar ez az ingyenszállás/ingyenebéd, és még örüljenek, ha meghívhatnak magukhoz, de azért engem ne zavarjanak. Meg elnézést a hasonlatért, próbálok kicsit finomabban fogalmazni: arcnélkülien nyomulok a potyaszállásér/ételért...

London2009 2017.10.16. 11:31:32

@szakasz2: Igy erzek pont en is. Nekem sem tetszik ez a stilus, “elkuldom a nathasba” es hasonlo kifejezesek. De ugye ha nem tetszik, lehet jobbat irni. : )
Az egesz koncepciot nem ertem. Miert olyan fontos, hogy kanapeszorfolve leljen szallasra? Egyebkent meg volt egy rossz erzesem a cikk olvasasa kapcsan. Valahogy azt ereztem, hogy ennek az eroltetett kalandnak meg lehet nagyon csunya vege. Ne legyen igazam. A posztolo pedig vigyazzon magara.

nyuszigonosz 2017.10.16. 12:27:36

@szakasz2: Akkor szakasz, leírtad mindazt, ami irritáló ebben a posztban is.
Hiába a távoli ország és biztosan érdekes is lenne róla érdekeset olvasni, de nem ilyet. Nem ilyen okoskodó, népeket kihasználó, aztán meg leszóló embertöl.

A poszt írójának szerintem nem elvei vannak a kanapé szörfözéssel, hanem egyszerüen nem akar pénzt költeni semmire: se taxira, se buszra se szállásra-étkezésre, vigye öt a szállásadó.
Érdekelne: a poszt írója már szállásolt el így valakit valaha? Vitte repülötérröl haza meg mindenhová meg a repülötérre vissza és közben szállást étkezést adott, esetleg valamilyen eseményre meghívta?
Vagy csak ö használja ki mások jóindulatát?

P.Elliot 2017.10.16. 12:39:21

@London2009: En is furcsanak ereztem ezt a meghivatom magamat, oruljenek ha meghivnak.
Az is hogy
" ő még nem tudta, de úgy döntöttem, hogy a második éjszaka is megengedem neki, és rokonainak, hogy vendégül lássanak. Sorstársam definiálta jól ezt a szituációt: „Ők még nem tudták, hogy megengedik, hogy ott aludjak náluk”.

Az is hogy
" Az orosz addig volt jó, amíg elküldtem a náthásba az egyik utast (bíróságon dolgozó messiásunkat), hogy azonnal nyomja el a cigit a kocsiban, mert gyerekek is vannak (meg én is).
Milyen jogon rendelkezik masok felett, mindenhol mas szabalyok vannak, ja igen, a gyerekvedelem, de sejtem hogy elsosorban sajat maga vedelme volt azert szolt.
Nem igazan sikerult poszt volt, legalabbis nekem, az elmenyeket kisse elnyomta a fennt felsoroltak....

London2009 2017.10.16. 12:47:37

Egyszer en elszallasoltam ket lanyt. Megerkeztem a repterre, vart a ferjem kocsival, pakoltuk a borondjeimet a csomagtartoba mire odaszaladt egy lany, hogy nem vinnenk e be ot meg a baratnojet a varosba. Volt boven hely a kocsiban, ugyhogy mondtuk nekik, hogy pattanjanak be. Kifordultunk a repterrol es mondjuk 15 perc utan lattuk, hogy van valami az uton, de nehez volt kivenni, hogy micsoda. Leginkabb kartondoboznak tunt. Nem az volt… rahajtottunk, nagy durr, csitt csatt, ugyhogy kis manoverezessel, sikerult megallnunk a leallosavban, a kocsi fustolt, ennyit az autorol. Ugyhogy szegeny lanyok nem jo lora, azaz autora tettek! Hivtuk az automentoket, kozben odaert aposom is, majd varakoztunk. Megkerdeztem a lanyokat, hogy ha gondoljak aposom visszaviszi oket a repterre, vagy maradhatnak velunk. Ok maradnanak inkabb velunk, oke. Ket lengyel gyogyszeresz hallgato lany volt, 10 fontert vettek a repjegyet es ok is kanapeszorfozni jottek. Megerkezett az automento, feltettek az autot a hatara, mi meg 4-en beszalltunk a kabinba. Ekkor mondjuk mar baromira rohogtunk. Aztan a lanyok hivtak a szallasadojukat, aki nem vette fel a telefont… Teljes panikba estek, de mondtuk nekik, hogy nalunk alhatnak. Ugyhogy igen kalandosan indult a ket csaj londoni hetvegeje! :D Ennyi tapasztalatom van a kanapeszorfozesrol. Nem gyozott meg!

London2009 2017.10.16. 12:56:48

@P.Elliot: szerintem leginkabb vicces probalt lenni a poszter. Csak nem igazan sikerultek a poenok. Van ilyen...
Nekem a lehanyt szandal volt a melypont...

Herr Géza 2017.10.16. 13:14:02

Jól van, nem vagyok egyedül...
Mindig vegyes érzelmekkel olvasom a “100 dollárral a zsebemben körbeutaztam a világot” típusú beszámolókat. Ha a sztori úgy folytatódik, hogy elindultam A-ba, majd ott dolgoztam egy hetet szállásért/ellátásért meg némi fizetségért, aztán továbbmentem B-be a megkeresett pénzből, akkor minden rendben, minden tiszteletem az illetőé.
Ha ez azonban azt jelenti, hogy sportot űz a helyiek vendégszeretetének kihasznásából, a “lehúzásukból”, akkor a “parazita” a legenyhébb kifejezés, ami eszembe jut. És ebben a posztban eme magatartás minden elemét felfedezni vélem. Sőt, csak azt.
És nagyon kíváncsi lennék a @nyuszigonosz: által feltett jogos kérdésekre adott válaszra.

adg 2017.10.16. 13:15:10

@London2009: szep tortenet. :))
Egy ismerosom ejjel ment ra valamire egy kanyar utan. Amikor meglatta, mar keso volt, de ugy nezett ki, mint egy uton fekvo ember. Remegve megallt, alig tudott hatrafordulni, es akkor latta, hogy a mogotte jovo kiszallt, es ket kezenel fogva huzza le az utrol az elutottet. Mire nagy nehezen sikerult kiszallnia, a masik mondta neki, hogy egy oz volt, amit elozoleg mar elutottek.

O jobban jart.

Hari Seldon 2 2017.10.16. 13:16:34

„Khorogban a családfővel ültem egy asztalnál, és a család női tagjai mind a másik helyiségben ettek, szigorúan miután mi már jóllaktunk, s a feleség leszedte az asztalt.
Ezzel a felosztással akkor értek egyet, ha a nő háziasszony, és annyi a dolga, hogy a ház „működjön”, s a gyerekek jó úton legyenek. Nem ez a helyzet nagyon sok családban, mert kettő kereset kell, hogy a család materialista törekvéseit kielégítsék.”

Jól értem? Szerinted, ha az ember lánya „háziasszony”, akkor az rendben van, hogy nem ehet a férjével?

--

„Beszélgetésbe elegyedtem a nőnemű utassal, és kiderült, hogy 28 éves kora ellenére még nem házas. Ez nagyon meglepett, mert egyáltalán nem volt az a fajta nő, akit a pincébe zárva kellene tartani, nehogy a napfény érje, s ezáltal az ország reputációja mélyrepülésbe kezdene, mert annyira „nem szép”.
Elmesélte, hogy a szülővárosának elszigeteltsége megváltoztatta a tradíciót, és ezen a vidéken a karrier kerül előtérbe, s majd amikor az megvan, akkor utána jöhet a családalapítás.”

Ezt viszont köszönöm, hogy leírtad. Én, amikor szoktam elemezgetni, hogy a muzulmán világban, illetve a harmadik világban is kezd megváltozni a családkép, és csökken a gyerekszám ott IS, akkor sokszor hitetlenkednek.

Herr Géza 2017.10.16. 13:19:56

@London2009: Na ezért (“és próbáltam úgy igazítani, mintha nem történt volna semmi, ...”) meg úgy vágtam volna ki, mint macskát szarni...

2017.10.16. 13:37:03

Igen, egyetértek az előttem szólókkal.

Az első írásában még ártalmatlan bolondnak tűnt a posztoló, a jó értelemben véve, aki valami csoda folytán nagyon ügyes a szociális készségekben.

Hát, most már nem olyan jó értelmű a dolog.

Úgy tűnik, az ügyes szociális készségek mögött hosszú gyakorlás áll, hogy felhasználhasson másokat a céljaira, akiket leginkább eszközöknek lát, nem személyeknek.

Egész sok ilyen utazóval találkozni egyébként, és mindig rossz szájízt hagynak, kíváncsi vagyok, Tivadarra milyen szívvel emlékeznek vissza a mindenkori szállásadói/útitársai.

Ráadásul olyan lelketlen az egész. Van egy "checklist", jelen esetben a nem standard turista helyek, amin végig kell haladni tökön-babon át, mindegy, hogy kit használunk ki, csak ne kelljen 7 dollárt fizetni a szállásért. Szuper lehangoló, valamiért a PUÁ-k jutnak róla eszembe. Bleh.

---

Persze lehet, hogy csak hozzáképzelem(-jük) a dolgot, és a poszt félrevezető. Ez esetben elnézést.

London2009 2017.10.16. 13:52:28

@adg: ouch! Egyszer elutottem egy galambot. Mert ugye a galambok mindig elroppennek idoben. Aztan kiderult, hogy megsem! Lustak mar ezek a varosi galambok. Az eleg megrazkodtatas volt.

London2009 2017.10.16. 13:54:45

@Herr Géza: kezdjuk ott, hogy en be sem engedtem volna. Annyira egyertelmu amikor valaki valamit akar. Tipikus peldaja, amikor egy honfitarsunk munkat keres. Amint eszlelem, hogy itt mirol is van szo, rogton odebb is allok... Ezt a sracot is eliranyitottam volna egy hostelbe ket mondat utan.

adg 2017.10.16. 14:15:21

@London2009: nekem kigyo volt a csucs eddig. Kb 2-2,5 meteres piton. Sajnaltam szegenyt, nagyon szarul nezett ki.
Nagyobbakat eddig megusztam, se kenguru, se emu.

Meg otthon kifutott elem az AUTOPALYAN egy nagyobbacska kutya, befejelte a lampamat, es elszaladt. Amig neztem a lampat, megallt a mogottem jovo, azt hittem segiteni akart, de orditva, oklot razva jott felem, hogy micsoda egy allat vagyok, es szegeny kutya, es rohadjak meg, o most kinyir.
Vegul nem nyirt ki, de klassz elmeny volt. :)

Amugy mi volt a dobozban? Kiderult?

London2009 2017.10.16. 14:25:20

@adg: de elszaladt a kutya?!?

Nem kartondoboz volt. Mondjuk en lattam, hogy nem az, bar valoban valami olyasminek tunt. De a ferjem mondta, hogy az egy doboz. Mondtam neki, hogy nem az, keruld ki!!! De mar keso volt. Valami leszakadt fem alkatresz lehetett. Leszaggatta a benzincsovet meg amit lehetett, ugyhogy ment is a kukaba az auto.
Azota ez egy abszolut tabu tema, mert nagyon nem orul neki ha veletlenul szoba kerul, hogy az o hulyesege miatt kerult az auto a roncstelepre. Oh well...

adg 2017.10.16. 14:32:11

@London2009: Legalabb lett uj auto, ugyis szar volt a masik. Pl a benzincsove is leszakadt. :D

A kutya meg elszaladt, bizony. Eleg szep satufeket nyomtam, szoval nem nagy tempoban mentem neki vegul, de ahhoz eleg volt, hogy a lampat elintezze. Az meg uvegbol volt. 20 rugo. :))

London2009 2017.10.16. 14:35:40

@adg: szegeny kutty. Jobban erdekel, mint a lampad egeszsege!

Jah, lett uj auto... Pont abban az evben amikor hazasodtunk, hazat felujitottunk, naszutra mentunk. Olcso ev volt. Imadtuk. :D

adg 2017.10.16. 14:48:20

@London2009: nem te jottel mogottem akkor? :D

Mindent megtettem a kutya erdekeben, de ennel jobban nem veszelyeztettem volna a csaladomat, pl nem rantom felre a kormanyt, stb. A kutyanak nem kellene a keritessel vedett autopalyan szaladgalnia.
Amugy nem lett semmi baja tolem, mint irtam, elszaladt. Teljesen normalis mozgassal. Bar nem valoszinu, hogy sokaig eletben maradt az autopalyan.

puhacica 2017.10.16. 14:49:08

@Herr Géza: nalunk a macska hanut bele az egyik vendegunk vadiuj cipojebe, de mire folebredt az illeto, olyan patyolatra takaritottam, hogy eszre se vette. azert szoltam neki kesobb, hogy ha netan erezne valami fura tapszagot maga korul, akkor ne lepodjon meg. :D

-------

"Nagyon kihangsúlyozta, hogy viszont a párna, az ott volt mindig, ahol nekem megágyaztak, de hogy „úgy alszok, ahogy akarok”, a megbántottság és irónia keverékével hangjában.
Nem akartam túlfeszíteni a család vendégszeretetét, s egy kicsit akartam „nem beszélgetni senkivel”, csak élvezni a magányt, és merengeni. Így hát fogtam magamat, és cókmókomat, s elmentem egy homestay-be..."
- csak remelni merem, hogy itt kimaradt a sztorinak azon resze, hogy meg aludtal egy jot naluk es csak masnap reggel cokmokoltal ossze, mert ha igy fakepnel hagytad oket, az az en mercem szerint eleg nagy parasztsag.

London2009 2017.10.16. 14:55:54

@adg: valoban nem. Szegeny kutya, szegeny te. Veszelyes dolgok am ezek. :S

Dikusz 2017.10.16. 15:48:35

Úgy látom eljött az a ritka alkalom, amikor a hozzászólók nagyjából egyetértenek.

Dikusz 2017.10.16. 15:57:37

@adg: Majdnem ugyanez esett meg velünk az M6-oson. Vasárnap lévén elég nagy forgalom volt, már Budafok területén jártunk, lépésben haladt a kocsisor. Ahogy elindult az előttünk levő kocsi (nem jelzett a marhája, hogy ott téblábol egy kutyi), abban a pillanatban egy kuvaszforma kutya indult is át a túloldalra. Már átért a vezető oldalára, akkor lett meglökve egy kicsit nyüszített egyet, és továbbment. Nekünk a szembejövő kocsisorból ordította le a hajat a fejünkről valaki, de ő meg nem látta az esetet. Egyszerűen nem lehetett kivédeni.

puhacica 2017.10.16. 16:15:18

egyebkent meg bekoszontott a vilagvege, 1/4 4 van es alkonyodik, fura, narancssarga fennyel.

London2009 2017.10.16. 16:18:49

@puhacica: igen, ezt meg tudom erositeni. Felenk is a vilag vege kopogtat. Spooky.

London2009 2017.10.16. 16:31:47

@puhacica: hozza a homokot a Szaharabol! Lassan kezdunk egy jo kis tropusi szigette valni. Idaig csak 20-24 fok volt, jo kis paras, meleg levego. Most mar a homok is megerkezett a partokra. Szuper! Remelem holnapra mojitok fognak potyogni az egbol! :D

Én és Énke 2017.10.16. 17:24:14

Jó poszt a legtöbbünk számára ismeretlen indíttatásból fogant önmegvalósításról. (Meg a fejlődésről, amint az az FB-re feltett anyagból kiderül.) Akinek az életéből kimaradt az autóstopp és a menedékhely/könyörszállás, az betekintést nyerhet a parazi... akarom mondani a potyázó gondolatvilágába, életébe.

Nincstelen diákként - értsd infantilis emberpalántaként -természetesnek tűnt az idegenek jóindulatára számítani. És amikor a nap lemenőben, és órák óta nem vett fel senki, akkor csak a pozitív gondolkozás segített a poros útszélen álldogálónak. Ami kimondva elég aggresszíven hangzik, mi megelégeltük azzal, hogy "aki elvisz minket, az még csak most vacsorázik, sejtelme sincs arról, hogy hamarosan az autójában ülünk, és fizetés helyett kézfogással búcsúzunk."

Aztán idővel "megtaláltuk önmagunkat" - értsd felnőttünk - és többet nem gyakoroltuk a "fejlődésnek" ezt a módját.

A posztírónál ez hosszabb folyamat lesz. Addig is örüljünk annak, hogy beszámolóival megerősíti bennünk a vidékről alkotott, cseppet sem pozitív előítéleteinket.

:-)

Shaktee 2017.10.16. 17:24:17

Ezeknek a pécsi fazononak jo nagy mellénye tud lenni :-)

Jopofa iras amugyilag.

Shanarey 2017.10.16. 17:27:34

Elolvastam, az én konklúzióm:

Potyaleső, hím soviniszta, beszari.

Csodabogár 2017.10.16. 17:40:32

@Dikusz: Jelentkezem harmadiknak. Ki nem állhatom a potyázó embereket.
Amúgy érdekes a poszt. Nem hinném, hogy sokakban feléleszti a vágyat az útra, de valami új téma mindig jó.
A kép viszont nagyon tetszik. Szivesen elfogadnám.

DieNanny CH 2017.10.16. 17:47:01

@puhacica:

Látod, Svájc ebből is jobb! Még most is süt a nap!
:-P

Csodabogár 2017.10.16. 17:51:13

@Dikusz: Jelentkezem harmadiknak. Ki nem állhatom a potyázó embereket.
Amúgy érdekes a poszt. Nem hinném, hogy sokakban feléleszti a vágyat az útra, de valami új téma mindig jó.
A kép viszont nagyon tetszik. Szivesen elfogadnám.

Csodabogár 2017.10.16. 17:53:10

@DieNanny CH: Ma kicsit fura a blogmotor, most látom, hogy kétszer is elment a hsz. Különben Svájcban mindig süt a nap, mikor nem esik egész nap az eső.:-)))

geeeteee 2017.10.16. 17:56:18

@adg: Sajnálom én is, bár a csúcs eszembe se jusson. Mi lenne amúgy az? Én már többször csekkoltam az alvázat, hogy nincs-e rajta ember vagy bicikli, és épp azért, mert lehetett volna. Vagy volt is, csak nem vettem észre, nyoma nem maradt. Ez még odaát volt, itt lent emiatt nem kell aggódni, véres lesz az anélkül is. Mészárszékek az utak.

puhacica 2017.10.16. 18:35:39

@DieNanny CH: jol esik szopkoni svajcot, mi? ;D

geeeteee 2017.10.16. 18:52:49

A sztori meg csak kicsit meg van küldve szerintem. Énkének igaza van.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2017.10.16. 18:52:59

Mi az, hogy ellenkezik az elveivel egy hostel? Addig olvastam.
Hat egy Hotel? Csoringer vagy spur. Ne utazzon ha nem birja a satrat vagy nincs lakoautoja, penze stb. Ez a coach surfing akkor fair ha kiraboljak ax embert es nincs mas. Az ilyen manus vajon megosztja a sajat otthonat is cserebe?

kisrumpf · www.kisrumpf.blogspot.com 2017.10.16. 19:29:01

@puhacica: lassan elmegy innen a java. Most kapják az északírek és a skótok.

DieNanny CH 2017.10.16. 19:58:08

@puhacica:

Tuti biztos voltam, hogy ezt a mondatot, így, megkapom!
:-DDDDDDDDDD

puhacica 2017.10.16. 20:39:37

@kisrumpf: erdekes volt megtapasztalni, ahogy valtozott az ido orarol orara, meg itt is.

Hari Seldon 2 2017.10.16. 21:45:01

@Chaoyang:
"Az ilyen manus vajon megosztja a sajat otthonat is cserebe?"

Ezt nem tudom, de ha igen, akkor nagyjából rendben van a dolog. Illetve ez a minimum.
- Ettől függetlenül, én az ilyet akkor sem csinálnám, ha 20 éves lennék. Persze ez elősorban személyiség kérdése.

Dikusz 2017.10.16. 22:24:53

@Csodabogár: Az kétségtelen, hogy jól ír a poszter. De ez a lehúzó, pitiáner stílus rossz szájízt ad.@Shanarey: pontosan, kevés szóval leírta a lényeget.

Gandosz 2017.10.17. 00:34:30

Sokan írták már, de nekem sem szimpatikus a beszámoló.
Az ilyen turisták teszik tönkre a világot azzal, hogy visszaélnek az elzártabb térségek jószándékú embereinek vendégszeretetével.

adg 2017.10.17. 05:08:34

@geeeteee: Najo, neked kicsit vedettebb helyed van. nagy kart nem okoz egy allat.

Legrosszabb? Nyilvan egy ember, vagy valami nagy allat, egy marha vagy bivaly, lo, esetleg teve. Az eleg rossz lenne autoval. De azert mar egy kenguru is lerendezne a kocsi elejet szerintem.

Az en remalmom amugy a blackfellak, ontudatlan allapotban kovalyognak a sotet uton az ejszaka kozepen, neha meg direkt ijesztgetik az autosokat. eleg sokat elcsapnak. Es hat nem tul feltunoek a sotetben, plane, ha meg esik is.

Ha mar eszedbe jutott, mi volt a csucs?

somlobodog 2017.10.17. 06:39:53

Majd írok neki a facebookon hogy a Bronx melyik utcaiban próbáljon egyik este "coachsurfingelni". Igaz arról másnap nem lesz poszt. Se később se több afgán meg tadzsik lelejmolasarol. Én a $7 rinyalasnal írtam le a srácot. Ez tényleg szánalom volt

kewcheg 2017.10.17. 09:14:16

...Ahol a földre terített pléden aludtak a férfiak az egyik, a nők meg a másik oldalon, ott a posztolónak be lehetett volna próbálkozni az egyik hölgynél esetleg..ha már lúd, legyen kövér alapon.Ha a férjek sápítoznak, akkor nyugodtan lehet hivatkozni a vendégszeretetre, meg arra, hogy ny. eu.-ban ez így szokás, és nem tudta hogy nem szabad...:)

Tivadar Polgar 2017.10.17. 09:26:42

Sziasztok,
Koszonom szepen a kommenteket, egy par nap mulva igyekszem reagalni a postokra. Koszonom a kritikakat.
Igen, potyaleso vagyok mert nem tudnam az almaimat hajkuraszni (vilag beutazasa tobbek kozt) ha folyamatosan hostel vagy hotelben aludnek. Illetve, itt van a CS profilom: www.couchsurfing.com/people/teepolgar
ott is kiiertam, hogy engem nem zavar ha valaki csak a sporolas miatt akar jonni, teljesen megertem es nemzavar, hogy nem a szemelyem hanem a pecom miatt akar jonni hozzam. ha maskepen lenne akkor az szamomra a feltetelhez kotott segitseg kategoriaba esne ami nem osszeeggyeztetheto az ertekrendemmel.

A multheti cikkemre reagaloknak uzenem, hogy ott is leirtam a reakcioimat (ott is koszonom a kritikat), csak nem tudtam bejelolni mindenkit mert lassu az internet...itt....Nepalban :P

commentes nikk 2017.10.17. 15:04:58

A poszter kicsit lejmolós, potyázós típusnak tűnik, nem szimpatikus.

Tivadar Polgar 2017.10.17. 15:59:03

@Shanarey:
Koszonom a kommentet, Az elso kettot ertem es egyet is ertek vele, a beszarit kitudnad fejteni, hogy annak kovetkeztetesere mibol jutottal?

Tivadar Polgar 2017.10.17. 16:01:31

@somlobodog: Koszonom a kommentet, a 7$ rinyalasaval kapcsolatosan miert irtal le? Mi az az osszeg ahol mar "OK" rinyalni a te velemenyed alapjan? :)
Koszonom a reakciot elore is.

Tivadar Polgar 2017.10.17. 16:08:25

@Chaoyang: Koszonom a kommentet. Termeszetesen amikor megallok egy orszagban es eletvitel szeruen elek (berelek lakast es nem egy lyukat) akkor szigoruan szalalsolok...MINDENKIT. a profilomra kiis van irva, hogy ingyen elok is nagyon sok szeretettel vannak fogadva. Kb 100szor aludtam masnal es valamivel tobbszor szallasoltam Ujzelandon, Kinaban, Del Koreaban, Bulgariaban, Magyarorszagon. En tudom (sajat tapasztalat) hogy milyen az amikor nincsen penze valakinek de hajthatatlan vagayt erez az utazasra. Rendkivul sokat kiveszek de arrol nem akarok es nem is hiszem hogy kellene irnom, hogy mennyit teszek vissza a rendszerbe.
Amikor kocsim van akkor ugyanugy felveszem az osszes stoppost es elso kerdesem hogy kell e neki szallas...
Koszonom hogy itelkezes helyett kerdeztel-Nagyon mas hangvetelu volt ezaltal a kritikus post :)

Tivadar Polgar 2017.10.17. 16:15:39

@puhacica: Termeszetesen ott aludtam, bar sokak szerint ez csak az igazan nagy pofatlansag. Aznap este megegyeztunk, hogy tovabb allok, bar masnap meg megkerdeztek, hogy miert mentem el?
a bovebb "magyarazatert" kerlek olvasd el a kommentemet lejebb amiben altalanossagban irom le velemenyemet a kommentekre, amit sokadszorra is nagyon koszonok. :)

Tivadar Polgar 2017.10.17. 16:25:46

@Nagy kámpics: Koszonom a postodat.
Igen, jol latod, nem ment egyik naprol a masikra, ahogy az sem, hogy elmenjek 3 hetre kolostort epiteni indiaba, hogy masoknak a cegenek elinditasaban segitek szimplan mert jol esik, hogy boldog boldogtalan ingyenelo utazot befogadok amikor egy eppen eletvitelszeruen elek, hogy ha tehetem masnap odaadom a munkat, hogy o keressen penzt, mert en majd "ugyis kitalalok valamit" elven megoldom.
Nagyon sokat veszek ki a rendszerbol, de ha a 7$-t nem ereznem meg, akkor azt sem ereznem meg, hogy miert jo ha a sajat lakasomban en a foldon alszok, mert eppen 8 hatizsakos ingyenelot fogadtam be a shanghai lakasomba anelkul, hogy meg a profiljukat is megneztem volna. Ezeknek ellenere nem irok ezekrol, mert szamomra ez a felvagoskodas es a nagykepuseg, nem az amikor az almaim megvalositasaert tuzon vizen atmegyek.

Tivadar Polgar 2017.10.17. 16:36:57

@Herr Géza: Szervusz Geza, Eloszor is koszonom a kommentjeidet, te vagy az egyetlen (ha jol emlkeszem), hogy mindegyik eddigi cikkemre irtal, legyen meleg vagy hideg. A lentebbi postban altalanossagban leirom a vedelem jogan a velemneyemet. A multkori cikemre is irtal es reagaltam is csak akkor nagyon rossz volt az internet, igy nem tudtalak bejelolni rajta.Ha reagalnal arra, megkoszonom, ha nincs mit akkor at is megertem :)

Szelid sunmalac 2017.10.17. 16:43:23

@Tivadar Polgar: Nem a 7 dollarral van baj, hanem a nagykepu ,masokat lenezo stilusoddal. Amennyiben ezt nem erted meg, ugy meg fognak gondjaid akadni, de legyen ez a te bajod.

Tivadar Polgar 2017.10.17. 17:28:17

Kedves mindneki: Sokat gondolkoztam, hogy hogyan tudnek egy atagos, atfogo valaszt adni a kommentekre. Szemmel lathatoan (majdnem) mindnekiben ellenszenvet valtott ki a cikkem, talan cikkeim (is).
8 eve utazok, Ehhez senki egy garast nem tudott hozzatenni es nem is vartam el senkitol sem.
Egy kozeli ismerosom aki ismeri az eletemet javasolta; irjam le nektek az oneletrajzomat, s talan akkor eloszlatok par ketseget!? -Ha ezutan is tamad bennetek undor velem kapcsolatba, akkor ketto dolgot kerek: ne olvassatok a tovabbi cikkeimet, mert csak bosszusagot okozok nektek, valamint irjatok majd, hogy mennyibol sikerult kihozni 100 orszag bejarasat a nagy tarsadalmi normak megtartasaval <3

Anno kis csiko koromban ott tartottunk anyagilag, hogy honap vegen bab fozeleket felturmixolta edesanyam es azt kentuk a kenyerremint fott etel. (tudom, honnan tellet turmixra...-villaval nyomkodta ossze nyugi). Nem sokkal 14 eves korom utan neki alltam suli mellett ejszakasban arut tolteni a tescoban, hogy lehessen fiatalkorom (berughassak cimboraimmal mert akkor az tunt a legmenobb dolgonak es meg a tarsadalmi ertekek altal probaltam szocializalodni). Erettsegit angolbol tettem bar egeszen addig es meg ketto evig utana is ugy gondolkoztam: en sosem fogok utazni, nem fogok angolul megtanulni es nem is tudok. Egyetem masodik nyaran kimentem Svajcba folyami hajora miutan elvegeztem egy pincer tanfolyamot hogy hajon melozhassak (meg nem voltam 21, igy oceanjarora nem mehettem). Ott rajottem, hogy ha akarok valamit az elettol akkor nekem kulfoldon kell lennem (nem mindenkinek, de nekem igen!).Igy visszaterve Pecsre hanyagoltam az osszes foldrajs oramat es csak angol szakos targyakat vettem fel. Nyaron legkozelebb Kaliforniaba mentem de akkor meg az angolom hitvany volt igy csak paradicsomot szeltem egesz szezonban, viszont sikerult utana egy honapot utazni. kovetkezo nyaron mar WIsconzinban voltam vizimento egy aqua parkban. Ezt kovetoen kikoltoztem Hollandiaba tanulni es suli mellett volt ketto reszmunkaidos munkam, hogy tudjam fizetni a kiadasaimat. Mikor kimentem akkor annyi penz volt nalam, hogy szalamit ettem ketchuppal es tesztaval elso fizetesemig. Mikor elso fizetem megkaptam akkor 23 euro volt nalam...
Ott szerencsere hamar vagyonosodtam igy utana elmetnem indiaba es pakisztanba. Indiaban a Korosi Csoma Sandor altal lakott kolostor felujitasaban vettem reszt mint onkentes ipari alpinista. Itt-also tibetben- kezdtem el a hegymaszast. Kaptam olyan gyomorrontast, hogy Iranba nem tudtam mar beutazni s pakisztanbl visszakellett repulnom. Holandiaba mondtak, hogy a 6 regisztralt eset vagyok az orszagban olyan specifikus etelmergezest kaptam (10 nap alatt 8 kilot fogytam). Majd elkoltoztem spanyol orszagba, eltem Bulgariaba, Del Koreaba is hogy tanulhassak. Ezutan kimentem kb 1.5 evre ujzelandra ahol 4 honapig 7/7napot dolgoztam mint ipari alpinista. nem azert mert csoroskodas volt hanem mert imadtam a munkamat. Legkozelebb ausztralia-vietnam-cambodia-laos-thailand-oman-iran-azerbaidan utvonalon mentem ujzelandrol "haza". Thaifoldon megalltam es elvegeztem az angoltanari kepesiteset amit a Cambridge University ratifikalt. Ennek koszonhetoen eltem es tanitottam egy evet Shanghaiban. Ismet 7/7 napot dolgoztam de most mar 6 honapon keresztul es kerestem annyi penzt hogy ha minimalban utazok akkor 2 evig elkaristolok az uton.
Elinditottam a TeePolgar projektet baratommal (Latvian) es most mar YouTube, IG es sajat honlapom is van. A vegcelom hogy motivacios eloado legyek. Emellett felprofi futo vagyok es hegymaszo. Masik nagy almom hogy megmasszam elso magyarkent az everestet amihez egy ujabb lepest tettem meg iden nyaron amikor is elso 7000 m feletti hegycsucsra ertem fel. kovetkezo kettoben megyek 8000est maszni hogy megnezzem, hogy a testem/elmem birja -e (aki akar jonni az jelentkezhet nalam CVel).
35 eves korom elott beakarom jarni a foldet (most 29 multam), ev vegere kozel 100nal fogok tartani.
Minden nap van annyi megtakaritasom, hogyha akarok akkor holnap elkoltozok barhova a foldon.
Az utazas miatt megkellett tanulnom elengedni masokat az eletemben. Majdnem minden parkapcsolatom eddig addig tartott amig a vizumom. Minden szallasadommal addig tudtam kommunikalni amig ott voltam vele-nem csak azert mert mindkettonknek van sajat elete, hanem mert nem basztatom a telefonomat amikor az utzon vagyok es az almaimnak koszonhetoen kb csak akkor megyek vissza egy orszagba, ha hegyet maszaszni keszulok.
Igen!- sokszor kihasznalok embereket. Igen!-sokat kiveszek a "rendszerbl". Igen!- nem mindenki tartja etikusnak es nem gyomorforgatonak a stilust ahogy elek, megoldom az eletet, es leirom a kalandjaimat. Viszont van amikor a foldon alszok mert masik ingyenelo utasnak atadom az agyamat. Kinaban nem volt olyan nap a 10 honap alatt, hogy ne szallasoltam volna valakit, meg a profiljukat sem nezem meg mert nem erdekel hogy csak ingyen szallas kell e nekik vagy a tarsasagom...Biblia mondja kedves 76% kereszteny: ne itelkezz mert megiteltetsz.

nyuszigonosz 2017.10.17. 18:15:03

@Tivadar Polgar:
Mennyit teszünk meg az álmainkért, kérdezted valahol. Van, aki semmit és marad álmodozónak.
Vannak, akik nagyon sokat, és megmaradnak embernek közben.

Aztán vannak az extrémeket hajhászók. Tegyék. Amíg érdekfeszítöen tudnak róla beszélni -írnim addig érdekes is ilyeneket hallgatni-olvasni.
A te írásaid nem ilyenek voltak. Te nemcsak kihasználod az emberekat magad körül, te lenézed öket közben és ezt írod le.

Most írtál egy hosszú hozzászólást, ahol felsorolod, mennyit dolgoztál már, mennyit tettél már, és föleg azt, hol mindenhol jártál már.
Így, mint Tadzsikisztánban? Hogy közben lenézted az embereket magad körül?
Na mindegy is.

A hosszú írásod lényege végül is a manipuláció.
A mélyszegénység kihangsúlyozásával. az érdemeid felsorolásával és a végén a bibliával.
Ez a varázstrükk, amit annyira kihagsúlyoztál a posztodban is? Na, ez is mindegy.

Shanarey 2017.10.17. 18:18:24

@Tivadar Polgar:

"A második szalagcím az volt a TV-ben, hogy 8 ember meghalt robbantásban Kabulban az Amerikai Nagykövetség mellett. Nos, ez meggyőzött arról, hogy menjek el a helyi piacra, ahol vannak afgán árusok, és vegyek azonnal afgán ruházatot, ami a posztónadrágból, és posztóingből áll fekete-fehér kockás sállal és „francia festős” sapkából."

puhacica 2017.10.17. 23:08:10

@Tivadar Polgar: ezert kerdeztem es nem allitottam.

2017.10.17. 23:23:11

@Tivadar Polgar:

"Szemmel lathatoan (majdnem) mindnekiben ellenszenvet valtott ki a cikkem, talan cikkeim (is)."

Igen, bennem ez a mostani igen, de ugyanakkor meg az első cikked meg (talán é-koreából?) épp ellenkezőleg. Szóval olyan nagyon azért ne vedd magadra, az igazság, gondolom, valahol a kettő között lehet. :)

Shaktee 2017.10.18. 06:52:59

@Tivadar Polgar: Just keep going bro, should not give a flying fuck about these moronic comments..:)

kék madár 2017.10.18. 06:59:38

@Tivadar Polgar: szerintem lenyugozo egyeniseged lehet, nagypalyas utazo vagy, orult es vakmero es nagyszivu de ha kiragadsz par napot egy utadbol, akkor az is atjohet, hogy egy kisstilu, kotozkodo, eloskodo kocsog. Igy, hogy leirtad nagyvonalakban a kaladjaid, valoban mashogy latom az eloskodo hozzaallasod, es megertem, hogy neha ez a hozzaallas kell ahhoz, hogy haladj. Sokfelekeppen lehetne hasznositani ezt az orult nagy tapasztalatod, es remelem valami sokakat/jo ugyet szolgalo megoldas lesz. A motivacios speaker szerintem eleg nagy vetites es felszines megoldas de nem ertek hozza.

geeeteee 2017.10.18. 14:49:53

@adg: Nagytestű kutyák odaát, itt meg óriáskenguru, a legnagyobb Northampton felett kicsivel.

somlobodog 2017.10.25. 16:20:33

@Tivadar Polgar: olvasva az új posztod, a coachsurfinges regedet és megertve a motivaciodat a korábbi hozzaszolasom tárgytalan. Sok sikert:)

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása