A fehér liszt 4 legegészségesebb alternatívája

2015. április 1. Deino

shutterstock_208084864.jpg

A fehér liszt átszövi a hétköznapjainkat: ott lapul a kedvenc süteményeinkben, a mindennapi kenyerünkben, a gyerekek uzsonnára csomagolt kiflijétől a tízórai zsemléig mindenben. Pedig tudjuk, hogy nem kifejezetten egészséges, és hogy a szervezetünknek jobb lenne, ha visszafogottabban fogyasztanánk. Most mutatunk négy dolgot, amivel kitűnően lehet helyettesíteni a fehér lisztet!

shutterstock_112374617.jpg

De mi a baj a fehér liszttel?

A fehér liszt a finomított cukorhoz hasonlóan egyszerű szénhidrát, vagyis a fogyasztása után nagyon hamar felszívódik, és ezzel hirtelen megemeli a szervezet vércukorszintjét. A finomított lisztből "kimarad" a gabonaszem héja és a csírakezdeménye is, ami hasznos tápanyagokat tartalmaz, és segíti az egészséges emésztést - helyette túlteng a fehérje, a szénhidrát. A csak fehér lisztből készült táplálék ezért hosszú távon hizlaló hatású, és nem kifejezetten egészséges. Ezzel szemben a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek rostokban gazdag tápanyagforrások, elősegítik az egészséges emésztést, és a koleszterinszintre is jótékony hatással vannak.

shutterstock_156491381_1.jpg

Teljes kiőrlésű liszt

Rengeteg benne a B-1 vitamin, ami létfontosságú szerepet tölt be a szervezet szempontjáéból a szénhidrátok anyagcseréjében. A B-5 vitamin tartalma hozzájárul a szírsavak és a szénhidrátok lebontásához, elősegíti az idegrendszer egészséges működését. Tartalmaz magnéziumot, ami elősegíti a szervezet kiegyensúlyozott fehérje-, szénhidrát-, és szíranyagcseréjét. A fehér liszttel szemben megtalálható még benne sok fontos nyomelem, mint a réz, a mangán, a króm és a szelén.

Zabliszt

A zab igen értékes táplélék, magas fehérje és E-vitamin tartalma miatt. Rostokban, ásványi anyagokban kiemelkedően gazdag, a rendszeres fogyasztása remek hatással van a koleszterinszintre, és serkenti az egészséges bélműködést. A rengeteg előnyös tulajdonsággal rendelkező zabból készült liszt a tápanyag-összetételét nézve a fehér liszt egyik legjobb alternatívája.

shutterstock_150727964.jpg

Hajdinaliszt

A hajdinaliszt gluténmentes, kapható sötét és világos változatban is. A rosttartalma sokszorosa a fehér lisztének, és 77 százalékkal tartalmaz egészséges, telítetlen zsírsavakat. Könnyen emészthető, a szervezetnek fontos vitaminokban dús, és nagyon egészséges: erősíti a szív- és érrendszert, valamint a kötőszöveteket is.

Tönkölyliszt, tönkölybúza liszt

A tönkölybúza az egyik legproblémamentesebb bio-módon termeszthető növény: természeténél fogva elnyomja a környezetében levő gyomokat, ezáltal a neveléséhez nem szükséges semmilyen vegyszer. Az emberi szervezet számára szükséges tápanyagokat szinte kivétel nélkül tartalmazza, kiválóan erősíti az immunrendszert, és rostban gazdag: tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést.

Egyedülálló a vitamin és ásványianyag-tartalma: kiemelkedően gazdag E-vitaminban, szinte az összes B-vitamint tartalmazza. Az ebből készült ételek kalcium, foszfor, magnézium és szelén tartalma akár hat, nyolcszorosa is lehet a többi búzából készült élelmiszernek. A fehér liszthez képest alacsonyabb a szénhidráttartalma, és jóval lassabban szívódik fel, így cukorbeteg étrendben is joggal kaphat helyet.

Pákai Balázs, a SPAR péksütemény szakértőjének tanácsa

A kiegyensúlyozott táplálkozásban  minden egészséges termék fogyasztása javasolt: korpás félbagett, búzakorpás diákrúd a magas rosttartalom miatt, rusztikus bagett hajdinával a könnyű emészthetősége miatt. A tönkölyös rúd remekül erősíti az immunrendszert, és a kenyerek között is találhatóak az egészséges életmódot támogatóak: tönkölyös-joghurtos kenyér, teljes kiőrlésű kenyér, vagy a speciális Glyx kenyér, ami alacsony glikémiás indexű, ezért cukorbeteg étrendhez ajánlott.

süti beállítások módosítása