5 hülye ötlet, amivel (sok) pénzt kerestek már
Megelőztek minket Abbáék, akik akkor is megmondták vagyishát, elénekelték már vagy 40 évvel ezelőtt, hogy éjjel nappal dolgozunk, számlákat fizetünk és ez szomorú és hogy mindig a gazdag embereknek süt a nap (Money, money, money, Always sunny, In the rich man's world). Hétköznapi emberként 12 órázunk, munkahelyre ingázunk, világmegváltó gondolatainkat olykor kocsmafilozófusként szélnek eresztjük, majd hétfőn ugyanúgy bebattyogva "nyomjuk az ipart", míg mások, ki tudja miből, de parasztparkolnak pártízmilliós autóikkal is. Élnek a Földön olyan emberek, akik csak simán belefognak - elképesztő hülye - dolgokba. Hogy talán a vicc kedvéért csinálják...
...vagy csak szimplán elmentek otthonról, ki tudja, viszont a következő pár példa azért bebizonyítja, hogy nincsen lehetetlen, csak tehetetlen...
1.) Mozgó reklámpóló
Hősünk - elmondása szerint - egy nap ácsorgott a ruhatára előtt és azon morfondírozott, hogy tele van mindenféle Nike pólóval meg egyéb más kedvenc és ismert márkával és hogy igazából álljunk már meg egy szóra. Ezeknek a márkáknak a logóival ellátott dolgaikat hordom, mintegy mozgó reklámként, mégsem keresek belőle egy centet sem. Aztán egy nap elkezdett ezzel foglalkozni, s bár mai szemmel nézve akár viccesnek is tűnhetnek ezek a videói, mégis bejött az ötlete, mert az első 1 év alatt ~85 ezer dollárt keresett vele.
A kivitelezésről pár szóban, tippként... Megegyezünk az adott céggel, aztán megadott helyeken, tömegben, városközpontban vagy bárhol, csinálunk egy selfie-t magunkról, amin jól látható a pólón szereplő brand.
2.) Tömeg-manager :)
Mindannyian láttunk, hallottunk már súlyosan túlterhelt népességű városokról szóló történeteket, képeket, videókat. Japánban konkrétan azért lehet pénzt kapni, ha az aluljárókban várakozó embereket feltuszkoljuk a közlekedési eszközre. Ők az úgynevezett "Oshiya"-k. Az a dolguk, hogy amikor már feltuszkolták az utolsó négyzetcentire is a népet és fullon van a kocsi, akkor ne engedjenek fel több embert megpróbálni felszállni a járműre. (Belegondolok, hogy pl a Blahán időnként már ahhoz sincs kedvem, hogy egyáltalán felszálljak, nemhogy a tömegbe, na mindegy...), szóval ebből is meg lehet élni.
3.) Hangrajzoló
Menjünk tovább a következő érdekes biznisz tippre. Ezt valahogy nem tudtam elképzelni elsőre, aztán végül kicsit keresgéltem a neten, hogy létezik-e és igen. Működik egy olyan cég, ami adott zenék hanghullámait nyomtatja ki ÉS ENNYI. Akit érdekelne esetleg, ArtsyVoiceprint néven találtam egyet.
4.) Köveskedvenc
Erről hallottam már korábban, viszont aki még nem, annak megsúgom, hogy voltak és még mindig vannak olyan mérsékelten ép elmét bizonyító személyek, akik képesek pénzt adni egy kőért, amivel aztán háziállatként bánnak.
Ezt a piaci rést Gary Dahl vette észre 1975-ben és mintegy 15 millió dollárt ért ez az üzleti ötlete azóta. Hogy mit számít egy jól felépített marketing, gondoljunk csak bele. Ez a " szótlan és visszafogott házi kedvenc", nem piszkít sehova, nem kér enni, de még inni sem, nem ad idegesítő hangokat, nem kelt fel éjjel vagy nappal vagy hajnalban vagy bármikor, meg persze bármely pillanatban áthelyezhető. Kiváló példája annak, hogy minél furcsább, érdekesebb vagy elképzelhetetlennek hat egy ötlet, annál nagyobbat tud szólni. Akit érdekel, PETROCK néven még megtalálhatja álmai házikedvencét.. :)
5.) Ide inkább nem kell kép, elég, ha a sorok beszélnek.
Szándékosan a végére hagytam a világ - szerintem egyik - legmorbidabb és bizarrabb ötletét. Az eredeti ötlet állítólag Afrikából származik, viszont manapság már a briteknél is fellelhető. Ezt inkább csak röviden taglalnám. Béreljünk fel egy személyt - például egy temetésre vagy virrasztásra - , aki helyettünk is rosszul érzi magát, ha kell látványosan, persze (!!) diszkréten. Árakat ugyan nem sikerült találnom, de most komolyan. Ha csak szomorúan nézek 5.000.-, ha pedig sírni kell, 6.500.-? Együtt érző nézés 1.500.-, ravatal felé meg 3.500.- vagy mi? Hihetetlen...
Záró gondolatként néhány sor. Nyilván nem csak ezek azok a történetek, amik szokatlannak hangzanak, viszont gondoljunk bele. Volt olyan, aki feltalálta a cipőfűző végén a kis műanyagot, akadtak olyanok is, akik feltalálták az illatos gyertyát vagy az illatos WC papírt is vagy a légfrissítőt is. Ki gondolta volna, hogy egy Tamagochi 20 évvel ezelőtt egy működő ötlet lesz és tessék. Szóval nem kell kétségbeesni vagy meghátrálni, ha egy napon úgy kelünk fel, hogy "Várjunk csak, mi lenne ha...".
Források:
http://www.rentamourner.co.uk/
