Alap: a 2015 júniusában kiadott megvalósíthatósági tanulmány és egy közgazdász elemző cikke ennek a tanulmánynak a hatására. Azért e két forrást választottam, mert véleményem szerint összevetésben megfelelően reprezentálják az ellenzők és támogatók álláspontjait. Nem tettem mást, mint a felsorolt adatokat, vélekedéseket, érveket, érzéseket, ellenvetéseket kategóriákba pakoltam. Egyszerre egy kategóriára nézni, a problémának csak egy oldalát vizsgálni, ez a hat kalap módszer lényege.

A hat kalap elméletet  Edward De Bono találta ki 1985-ben. Egyszerű és hatékony módszer, amely a produktivitást képes növelni. A kommunikációs módszer lényege, hogy párhuzamos gondolkodást vezet be szemben a vitatkozással.

A hat gondolkodó kalap módszer kifejezetten mesterkélt, szándékosan természetellenes – ugyanakkor nagyon hatékony. 

A hat kalap módszer alapja az a tény, hogy az ember egyszerre egyvalamire tud koncentrálni. Aki épp lelkesedik egy ötletért, nem nyitott ugyanabban a pillanatban alternatív ötletekre. Akit aggaszt, hogy egy más által mondott megoldási javaslat szerinte ilyen és ilyen ártalmas hatást fog kifejteni, az ugyanabban a pillanatban nem tud elgondolkodni a kérdéses megoldás esetleges előnyeiről. Aki épp meta szinten igyekszik eligazodni, hogy most épp hol is tart a vita vagy megbeszélés, az ugyanabban a pillanatban nem tud mit kezdeni a témát érintő új, konkrét információk áradatával. Edward de Bono a következő képpel mutatja be a problémát:

Négyen nézzük egy ház négy különböző oldalát. Egyszerre mindegyikünk csak az egyik oldalt látja, és noha ugyanazon házról beszélünk, mégsem tudunk dűlőre jutni, mert amiről a másik ember beszél, az nincs a többiek figyelmének fókuszában. Ha körbe is járjuk a házat, az sem változtat a helyzeten, mert mire a vitapartner az én pozíciómból kezdi szemlélni, addigra én már máshonnan nézem. A hat kalap módszer végletesen egyszerű: mind a négy ember gyűljön össze a ház egyik oldalán, így ugyanabban a pillanatban mind a négyen ugyanazt látják. Aztán közösen együtt sétálják körbe a házat. E módszert használva mindegyik szempont érvényesülhet, de hatékonyan – nem pedig egymás mellett elbeszélve. (forrás)

Fehér kalap: tények

A fehér kalap a tények szimbóluma. Vedd fel, és nincs értelmezés, ötletek vagy aggályok: csak a tiszta tények.

A budapesti olimpia – mint városfejlesztést elősegítő eszköz – megrendezése akkor hasznos a főváros számára, ha a Játékok kapcsán olyan – a város számára szükséges – fejlesztések valósulnak meg, amelyek az olimpia nélkül nem lennének elérhetők, vagy legalábbis megvalósítási idejük kitolódna.

Az olimpiát követő átalakítási és értékesítési időszakkal együtt összességében egy 15 éves programról beszélünk (2015-2029), és a fejlesztések közvetlenül, vagy közvetve a nemzetgazdaság szinte valamennyi ágazatát érintik.

A magyar főváros csak olyan pályázattal szállhat eredményesen versenybe, amely hangsúlyozottan megfelel az európai városfejlesztési elveknek.

Budapest településszerkezete alkalmas a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére, az olimpiai helyszínek biztosíthatók, a hiányzó kötöttpályás és közúti kapcsolatok műszakilag megvalósíthatók.

Ha nem akar egy rendező város hatalmas összegeket költeni az olimpiai csúcsidőben jelentkező többletkapacitás kiépítésére, akkor arra kell támaszkodnia, amije van.

A meglévő infrastruktúrára csak akkor tudunk alapozni, ha az megfelelő állapotban van.

Az olimpiával kapcsolatos kormányzati kiadások az államháztartási hiány növekedése irányába hatnak, míg a beruházások nyomán keletkező kormányzati bevételek (időben eltolva) bizonyos fokig kompenzálják azt.

Az olimpián használt létesítmények többsége megfelel a paralimpián is.

Az átlagos jegyeladási ráta 83%-os volt az olimpiákon.

A biztonsági kiadások igen jelentős nagyságrendűek is lehetnek.

Finanszírozási forrásoknak három fő területe van: EU támogatás, állami/ önkormányzati és magántőke. EU támogatások: A támogatások többsége vissza nem térítendő. Az olimpiához kapcsolódó projektekhez 900 Mrd Ft értékű támogatás érhető el, és további 950 Mrd Ft értékű finanszírozás vonható be az Operatív Programokon keresztül: a rendelkezésre álló források mintegy 85%-a a tényleges EU forrás. A NOB-tól összesen 1,5 Mrd USD bevételre számíthat a szervező bizottság.

 Piros kalap: érzések

A piros kalap az érzéseké. E szó itt mást jelent, mint az ún. erőszakmentes kommunikációban: érzések alatt nemcsak a tényleges emóciókat értjük, hanem mindazt, ami nem racionális: a benyomásokat, intuíciókat, sejtéseket. Piros kalapban elmondható, hogy „szerintem az ötlet úgy pocsék, ahogy van” vagy „ha ez nem válik be, akkor semmi”. Piros kalapban nem kell, mi több, nem is szabad indokolni.

Az olimpia felesleges. Szegények vagyunk ehhez. Kicsik vagyunk ehhez. Ellopják a pénzünket. Adósrabszolgaság lesz a sorsunk. A korrupció mindent tönkretesz. Rohanjon aláírni, ha nem akarja, hogy még az unokája is adósrabszolga legyen.

Az olimpia az ország egészének tesz jót, pozitív hatásai vannak. Az olimpia csak lendíthet rajtunk. Működni fog. Az olimpia alapvetően egy jó ötlet.

Fekete kalap: ellenvetések

Az egész nyugati vitakultúránk ezen alapul: ez az ellenvetések kalapja. Amikor a társaság tagjai fölteszik a fekete kalapot, akkor mindenki (a terv kezdeményezője és legnagyobb támogatója is!) elmondhatja, hogy milyen aggályai vannak a jövőre nézve: hogy a tervet miért és mennyiben látja károsnak, veszélyesnek, milyen rejtett buktatói lehetnek stb. A fekete az óvatosság kalapja, a fék az autóban.

Az olimpia értelmetlen presztízskiadásnak számít, ami nem teremt mást, mint katasztrofális pénzügyi helyzetet, hiszen nem marad pénz az igazán fontos dolgokra, egyúttal a szegénységet is bebetonozza.

Nagy állami projektek esetén a tervezett és a tényleges költségek „hajlamosak” egymástól jelentősen eltérni az utóbbiak javára. Ez a különbség olimpiák esetén 2-3-szoros, kiemelt magyar projektek esetén 4-6-szoros lehet.

Ha az olimpiára szánt összeget inkább más fejlesztésekre, beruházásokra költenénk, akkor annak nem lenne-e még sokkal nagyobb hozama?

Az olimpiai finanszírozáshoz a gazdaság más területeiről kell forrásokat átcsoportosítani (EU-s forrásokat átirányítása). Márpedig, ha az olimpia érdekében más területekről pénzt vonunk el, és azt nem hatékonyan költjük el (amire, lássuk be, azért van némi esély), akkor az olimpiának éppenséggel nem a gazdaságélénkítő, hanem sokkal inkább a gazdaságfékező tovagyűrűző hatásaival kell számolni.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben az egyes városok olimpiai költségvetésének több mint 50%-a közlekedésfejlesztési beruházásokra ment el. Az olimpiai játékok elnyerése sok olyan presztízsberuházást is eredményezett, amelyre a rendező városnak nem volt valós szüksége.

Sárga kalap: előnyök

A sárga kalap a derűs napsütést hivatott eszünkbe idézni: ez a pozitív gondolatok kalapja. Sárga kalapban azt szedjük össze mindannyian (az ötlet legnagyobb ellenlábasa is!), hogy egy ötlet miért jó, milyen előnyei vannak, mitől fog működni, kinek kedvező, mely vonatkozásokban lesz nyereséges, stb. A sárga az optimizmus kalapja, de nem a vak hurráoptimizmusé, hanem a tapasztalatokkal megalapozott reményeké, akkor is, ha kicsinyke reményről, apró esélyről van csak szó csupán.

Az olimpia Magyarország és Budapest számára katalizátorhatással járhat.

Az olimpia már a felkészülés éveiben ráirányítja a társadalom figyelmét a sportra.

Az olimpia erősítheti a regionális együttműködéseket.

Az esemény megrendezése kiváló alkalmat teremt az ország- és városimázs építésére, hazánk és fővárosunk vonzóképessége erősödik. Növekedhet az idegenforgalom.

A történelem során először rendezhet nyári olimpiát közép-európai város.

Az olimpiai játékokat megelőző és a verseny alatti médiaérdeklődés révén Budapest és Magyarország ismertsége és elismertsége egyaránt növekedhet. Ez a presztízs mellett jelentős anyagi bevételt is jelent, mivel a konferenciákra érkező vendégek jellemzően a turisták többszörösét költik el tartózkodásuk során.

Az olimpiát megelőző és kísérő kulturális események is hozzájárulhatnak az idegenforgalom növekedéséhez.

Az olimpiai látogatók szálláshelyeinek biztosításához tervezett kollégiumi fejlesztések az érintett városokban jelentősen emelhetik az oktatás infrastruktúrájának színvonalát, ezzel vonzóbbá téve a vidéki intézményeket.

Az olimpia gondolata képes felrázni a közvéleményt és a döntéshozókat, közös mederbe terelni a városról alkotott elképzeléseket.

A magyar főváros csak olyan pályázattal szállhat eredményesen versenybe, amely hangsúlyozottan megfelel az európai városfejlesztési elveknek. Az olimpia előmozdíthatja egyes, leromlott vagy alulhasznosított városrészek megújulását , lehetőséget biztosíthat a korszerű és differenciált lakásstruktúra kialakítására (pl. bérlakás-program).

Évtizedekre megújulhat a városi jelentőségű közcélú zöldterületek egy része, új zöldterületek jönnek létre.

A megvalósításra javasolt közlekedésfejlesztési projekteknek oldania kell a városra jellemző monocentrikusságot, a hídkapacitások belvárosi összpontosulását, a hiányzó gyűrűirányú kapcsolatokból adódó terheket.

A magyar lakosság kiszolgálása érdekében, de a paralimpiai játékok apropója miatt is fokozott erőfeszítéseket kell tenni, hogy az akadálymentes közlekedés elve minél teljesebben megvalósuljon.  

Javul a nagyvasút és városi közlekedési rendszer együttműködése.

Mivel a sportterületek kialakítása elsődlegesen barnamezős területeken valósul meg, ez nagyban hozzájárul a környezeti minőség javításához. Így felszámolásra kerülhetnek a környezetet ma veszélyeztető egyes szennyezések, és nő a területeken a zöldfelületek aránya.

553 ezer külföldi és 1,07 millió belföldi néző várható az olimpiára.

A turizmusból származó közvetlen gazdasági hatás meghaladhatja a 196 Mrd Ft-ot. Az olimpiai teljes munkaerőt 141 ezer főre becsüljük.

Az olimpia a hatását tekintve 2015 és 2025 között 0,1 százalékponttal emelheti a gazdaság növekedési ütemét évente. A foglalkoztatottságra való hatását tekintve 521 ezer munkahely-évet teremt majd várhatóan a 2015 és 2035 közötti 20 éves időszak alatt.

 Zöld kalap: kreativitás

A sárga kalapban létező megoldások előnyeit vesszük sorra, zöld kalapban új utakat keresünk: mindenütt. Ott is, ahol józan ész szerint nem is létezhet út. Zöld kalapban bármilyen ötlet bedobható, a legképtelenebb is. Ha aztán valamelyikkel elkezdünk foglalkozni, fehér kalapban összegyűjtjük a szükséges tényeket, sárgában felkutatjuk a reálisan várható előnyeit, feketében pedig a hátrányait.

Az olimpia egyik alapelve, hogy nem ország, hanem város rendez olimpiát. Ennek megfelelően a múltban szinte az összes sporteseményre a rendező városban került sor. Az Agenda 2020 ebben a tekintetben is változást hozott, hiszen kimondta, hogy a NOB lehetővé teszi egyes sportágak vidéki megrendezését földrajzi vagy fenntarthatósági szempontok alapján. Ennek megfelelően tettek javaslatot a budapesti és vidéki helyszínek elosztására, és a korábbi olimpiákhoz hasonlítva több sportágat (akár döntővel együtt) terveztek vidéki létesítménybe.

Az utóhasznosítás az olimpia tervek előkészítésekor rendkívül fontos szempont. Az olimpiának a városfejlődésre gyakorolt hatásai többféle vonatkozásban és területen is katalizátorként nyilvánulnak meg, legtöbbször az amúgy is szükséges folyamatok megindításával, vagy felgyorsításával.

 Kék kalap: folyamat

A kék kalap biztosítja a kereteket, ez fogja össze az egész folyamatot. Kék kalapban kezdhetjük az egész megbeszélést, és abban is zárhatjuk le, megállapítva, hogy hova sikerült eljutni. Kék kalapban határozzuk meg, hogy milyen sorrendben vesszük fel a többi kalapot. A kék kalap biztosítja, hogy amit csinálunk, az ne öncélú locsogás legyen, hanem valóban haladás valamilyen irányba.

A készítők végül egy olimpiai szerkezetet preferáltak. A kiválasztott olimpiai szerkezet markánsan a Dunára szerveződik, ugyanakkor magába foglalja az átmeneti zóna egy, a városközpontot keletről körülölelő területsávját, ahol a város számos hagyományos sporthelyszíne is található. A központi helyszín a Kvassay-zsilip térsége és az Észak-Csepel szigetcsúcsa.

Az olimpiai struktúra ugyanakkor magába foglalja az átmeneti zóna Hungária körút-Róbert Károly körút gyűrűirányú nyomvonala menti területsávot, ahol a város számos hagyományos sporthelyszíne is található.

Számítások pro és kontra: Ezt a részt nem tudtam kalapolni. Egyértelmű, hogy az ellenzők teljesen más szemüvegen keresztül nézik a számsorokat, és másképpen okoskodnak a támogatók. Ezért csak bemásolok két véleményt, amely tükrözi a két oldal közötti nézetkülönbséget.

Kontra: Az olimpia várhatóan 12 000 milliárdba kerül, és körülbelül 1000 milliárd forint bevételt eredményez. Megjegyzi, hogy a PwC-tanulmány alapján nyilvánvaló, hogy

a költségek több mint 99 százalékát az állam )vagy az OCOG, vagy az EU) finanszírozza, (ami ugyanaz a kassza), és a bevételek is az állami (vagy OCOG) költségvetésbe folynak be. Vagyis amikor összevetjük a várható költségeket és bevételeket, a kb. 11 000 milliárdos hiány az állami költségvetés hiánya, tehát a mi közös pénzünkről van szó. Ez a jelenlegi éves GDP-nek mintegy 30 százaléka.

Pro: A megvalósíthatósági tanulmány fő következtetése az, hogy az olimpia költsége 774 milliárd forint, az ún. gazdasági bevétele pedig 2984 milliárd forint. Úgy számolnak, hogy az olimpiától független és az olimpiai összes fejlesztés költsége meghaladja a 3.100 Mrd Ft-ot, de ennek csak egyharmada a ténylegesen olimpiai projekt. A nem olimpiai fejlesztések 90%-át a budapesti és országos közlekedési projektek adják.

Ezen fejlesztések 80%-a alapeseti, vagyis 2024-ig olimpiától függetlenül megvalósítandó. A tanulmány kimondja, a budapesti 2024-es OCOG költségvetés (az olimpiai szervezőbizottság) egyensúlyban van, a bevételek fedezik a kiadásokat.

Összességében úgy summáznak, hogy az olimpia megrendezése pénzügyileg megvalósítható kiadásokat, finanszírozási igényt jelent. Az olimpia utáni értékesítéseket is figyelembe véve, a 2015-2025 közötti időszakra vetített átlagos éves nettó költség már csak 70 Mrd Ft-ra tehető. Ez utóbbi összeg Magyarország 2015. évi központi költségvetése kiadási főösszegének mindössze 0,4%-a, ha pedig a teljes magyarországi GDP-re vetítjük, akkor az arány 0,2%-ra csökken.

Az én summázatom pedig: olyan jó lenne végre tisztán látni, elfogulatlan tervezést, reális költségvetést forgatni. Olyan jó lenne, ha tények birtokában dönthetnénk, ha már egyszer dönthetünk. Nem pusztán az indulatok viaskodnának egymással, hanem az észérvek és a logika. Vajon hová jutnánk úgy?

A megvalósíthatósági tanulmányt itt olvashatod, az idézett cikket pedig itt.