Egy magyar főúr izgalmas élete
2018. február 16. írta: Kaiser Smarni

Egy magyar főúr izgalmas élete

Benősült a világ és Amerika egyik leggazdagabb családjába, menedzselt egy világraszóló hadi találmányt, titkos és kevésbé titkos haditengerészeti torpedókísérleteket, majd elbukott egy sikertelen nemzetközi fegyverbizniszben - történetek a washingtoni rendkívüli magyar követ, Gróf Széchényi László izgalmas életéből. szapary_hagyatek.jpg

 Fotó: Esküvői fotó 1931-ből, Széchényi László, az örömapa - museum.hu

Gróf Széchényi László huszártiszt magával ragadó modorával és energikusságával lett ismert Amerikában. Élete nem lehetett eseménytelen  - állítólag egy kellemetlen ügy miatt maga Habsburg Lipót főherceg hívta párbajra  Hollywoodban,1927-ben. A gróf azonban nem ez alkalommal veszítette el szeme világát.  

Egy majdnem végzetes éjszaka

1927. augusztus 8-án, vasárnapra virradó éjszaka súlyos "autószerencsétlenség" történt a Svábhegyen, melynek egyik sérültje Széchényi László gróf, Magyarország washingtoni követe volt. A gróf a barátaival szórakozott egy Stefánia úti bárban, majd a társaság a Nemzeti Kaszinó csukott gépkocsiján indult hazafelé. A Lóránt utcai kanyarodónál velük szembe jövő autó azonban egy pillanatra felvillantotta a fényszóróját, s ezzel elvakította a sofőrt, aki hirtelen elrántotta a kormányt. Az autó belefordult az árokba és az utasait maga alá temette. Az összetört ablaküveg több helyen megsebesítette Széchényi gróf fejét, s egy hosszú üvegszilánk belefúródott a bal szeme sarkába. A "gróf nem veszítette el a lélekjelenlétét, a borzalmas fájdalom ellenére volt annyi lelki bátorsága, hogy kezével kihúzta az üvegszilánkot". Széchényit a Fasor-szanatóriumba vitték, ahol Grósz Emil doktor, egyetemi tanár, kiváló szemspecialista másnap reggel el kellett távolítsa a súlyosan sérült szemet.

 „Count Zeceni”

Sárvár-Felsővidéki Széchényi László (1879-1938) a legnagyobb magyar, Széchenyi István bátyjának, Széchényi Lajosnak volt az unokája, apja pedig Széchényi Imre, aki a Monarchia berlini nagykövete volt. Egyes források szerint Széchényi László nem volt képzett diplomata. Ami bizonyos: Horthy Miklós 1921. végén rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki, egyúttal megbízta a Washingtonban felállítandó magyar királyi követség vezetésével.

A Horpácson született gróf ekkor már otthonosan mozgott Amerikában. Nem csak az angol nyelvet, de az országot és az ottani felső körökben zajló társasági és üzleti életet is ismerte. Méghozzá kiválóan: Amerika, s az akkori világ egyik leggazdagabb, "dollármillárdos" családjába nősült be, amikor elvette a gőzhajó- és vasútmágnás Vanderbilt-unokát.  szech.jpg

Fotó: Gróf Széchényi László 1933-ig volt washingtoni követ, ezután még két évig, nyugalomba vonulásáig a londoni magyar követséget vezette - wikipédia

A hölgy nagyapja, Cornelius Vanderbilt - többek között - a Business Insider és a Yahoo által 2015-ben összeállított "Minden idők 10 leggazdagabb történelmi alakja" listán is szerepel - mások mellett Bill Gates és Mark Zuckerberg társaságában. Egy vitorlással kezdte, 1840-re flottája már részt vett a transzatlanti szállításban és 100 gőzhajót számlált, komoly vasúti érdekeltségei is voltak. (Hagyatéka azonban korántsem volt akkora, mint amekkorára becsülték.)

Gladys Vanderbilt a népnyelv szerint privát luxusvonattal, "galambtojás nagyságú gyémántokkal", megszámlálhatatlan számú igazgyöngysorral, gyönyörű palotákkal, több száz fős személyzettel, saját yachttal rendelkezett. 

gladysvanderbilt.jpg

Fotó: Gladys  Moore Vanderbilt ( 1886 Newport - 1965 Washington) - wikipédia.com

Gróf Széchényi László és Gladys Vanderbilt 1908. januárjában kötöttek házasságot New Yorkban, nem sokkal később költözött a házaspár Magyarországra. Károlyi Mihály, a Hit, illúziók nélkül-ben azt írta, hogy a dúsgazdag Gladys Vanderbilt egyáltalán nem volt fennhéjazó, a vagyonával kérkedő hölgy, sőt.  "Nagyon félénk lány, aki nem is beszélt csak suttogott, mintha mentegetőzni akarna azért, hogy ilyen hatalmas vagyon örököse." A házaspár mindenesetre  – az asszony nevére - az Andrássy úton vásárolt egy villát 450 ezer koronáért, melyet egy new york-i építésszel bővítettek ki és építettek át.  A huszas-harmincas években kevésbé lakták, ekkor volt Széchényi Washingtonban, később Londonban követ. (A palota 1945-ig volt a családé, ekkor költözött az épületbe a szovjet nagykövetség.)

A holland gyökerű Vanderbilt-családnak vélhetően a kedvére volt, hogy a legkisebb leány kezét egy több száz éves múlttal rendelkező magyar nemesi család sarja nyerte el. 

A Széchényi-Vanderbilt esküvő New York-ban. Fotósok várják az ifjú párt, lent pedig a vendégek érkeznek.3a50700r.jpg

3b17036r.jpg

Fotó: Library of Congress

Károlyi úgy gondolta: hogy a korábban a kockázati tőke befektetéseit elbukó, így aztán nem túl fényes anyagi helyzetben lévő Széchényi grófnak egy jó házasságra volt szüksége, az Amerikai Magyar Népszava szerint Amerikában ellenben úgy vélték, Széchényi egyáltalán nem tartozott a „dollárhajhászó bandériumba” , Gladys Vanderbilt egyszerűen beleszeretett a daliás, 28 éves magyar grófba.

 

count_and_countess_laszlo_szechenyi.jpg

 

A "főgróf dohányzó-kastélyának" hívták ezt a washingtoni 44 szobás, báltermes, több márványkeretes tűzhelyes, három emeletet szolgáló liftes, 10 garázsos luxus épületet az Embassy Row-n. 

washington.JPG

  Fotó: Amerikai Magyar Népszava 1984. október 26.száma -  Arcanum Digitális Tudománytár

 Egy világraszóló katonai találmány 

 

Széchényi László az üzleti életben is mozgott. Még jóval követi kinevezése előtt közreműködött és szorgalmazója volt a kor egyik világraszóló katonai találmányának: az úgynevezett "tengeralattjárók vezeték nélküli kommunikációs kapcsolatáért felelős távírónak" a fejlesztésében és elterjesztésében.

Az eszköz lényegében a budapesti Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusok „hanggal és fénnyel történő elektromos távkapcsolás” szabadalmi ötletére épült, ennek továbbfejlesztett változata volt. A találmány a vizet, mint jó hang- és fényvezetőt használta az információk továbbítására. Ennek a "műszaki csodának" az volt a világraszóló érdekessége, hogy torpedókormányzásra, így katonai célokra is alkalmas volt. Jelentőségét óriásira emelte az a tény, hogy a torpedó irányát még akkor is módosítani tudták, mikor az már elhagyta a torpedóvetőt. 

 A Budapesti Hírlap (1912 augusztus 23-án) arról írt, hogy a Dunán - Óbuda és a Margit-sziget között - végzett kísérletek keltették fel az amerikai üzleti és politikai körök figyelmét. Vanderbilt által küldött legkiválóbb szabadalmi ügynökök jöttek át Magyarországra, a találmány pedig Széchényi hathatós támogatásával jutott Amerikába, a newporti hadikikötőbe. Közben titkos kísérleteket is folytattak egy new york-i alagútban. Miután az ottani „hivatalos kísérletek a legteljesebb eredménnyel mentek végbe, a műszer katonai értékesítésére a legmagasabb amerikai üzleti körök közbejöttével részvénytársaság alakult.”

newyorktimes1.JPG

Fotó: vikipédia.org - The New York Times, Published 1912. augusztus 28.

A sikertelen fegyverbiznisz 

Széchényi gróf és a Vanderbilt család ekkor, 1912-ben alakították meg a Széchényi Company Ltd.-t. Egy másik céget  is létrehoztak, fegyverkereskedők, valamint a feltalálók, Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusok közreműködésével, Submarine Wireless Company néven. A Széchenyi-cégek – a saját fejlesztésüknek köszönhetően is – a kor legkorszerűbb haditechnikájával rendelkeztek. 

Az üzleti cél az volt, hogy az amerikai haditengerészetnek adják el a kifejlesztett műszert. Az amerikaiak azonban nem vásároltak, a Monarchia Washington ellensége lett és tartottak attól, hogy a Széchényi-érdekeltségek Bécsnek is eladják majd a fegyvert. Az I. világháború kitörését követően pedig be is tiltották az ott gyártott magyar torpedók exportját. (Állítólag a Széchényi-vállalatok hajózási cégeken keresztül csempészték ki az országból a műszereket.)

A lényeg azonban, hogy ezt a csodafegyvert valószínűleg egyetlen háborús fél sem vetette be a harcokban. 

A házaspár sok időt töltött Magyarországon. Széchényi Lászlónak és Gladys Vanderbiltnek öt leánya született. A nyitó fotón Széchényi Alice és gróf Hadik Béla láthatók, az "örömapa" Széchényi László társaságában, 1931-ben. Széchényi László 59 évesen halt meg, 1938-ban Budapesten. Gladys Vanderbilt 78 éves korában hunyt el Washingtonban. 

Széchényi László nyughelye a család cenki sírkertjében van

A Sopron közeli Nagycenk temetője, a Nemzeti Sírkert része. A Széchényi-család 1910-ben döntött úgy, hogy az ősök más helyeken eltemetett hamvait a cenki sírkertben helyezik el.   

 kissujsag.JPG

.Fotrrás: Kis Újság 1938. július 10.

pesti_naplo.JPG

Forrás: Budapesti Hírlap 1938. július 8.

 A Széchényi Mauzóleumról és Sírkertről ebben a posztban olvashat.

 Széchenyi István és a színésznő Jászai Mari kapcsolatáról pedig itt.

 

Források:

en.wikipédi.org - Széchenyi László; Gladys Vanderbilt,

Arcanum Digitális Tudománytár: Budapest Hírlap 1927. augusztus 9. és augusztus 25. lapszáma, Amerikai Magyar Népszava 1984. október 26.,  Pesti Napló 1908. április 7., Újság 1934.január 14. lapszáma.

Gábor Eszter: Budapesti negyed 1. 1993./1

A találmányról és a hozzá kapcsolódó, valóban szenzációs eseményekről két cikk is olvasható itt és itt: falanszter.bolg.hu 

Nyitó fotó: museum.hu - A Széchenyi és a Hadik család tengerentúlon élő leszármazottjai 2017 decemberében magyar vonatkozású hagyatékukat ajándékozták a múzeumnak, festményeket, okleveleket, fényképalbumokat, dokumentumokat.

Széchényi László síremléke Nagycenken / saját

A bejegyzés trackback címe:

https://elmenynektek.blog.hu/api/trackback/id/tr3013671814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

takineni 2018.02.18. 08:57:42

De kipróbáltam volna az életét.

vajdasagi 2018.02.18. 13:13:13

@takineni: Ehhez egy Szécsényiként kéne születned :-)
De amúgy igazad lehet.
@Poszt: köszi.
süti beállítások módosítása