A legutóbbi nyaralás nem is volt olyan régen, de emlékszünk még arra, hogy sikerült-e kipihenni magunkat? Vagy kimerültebben érkeztünk haza a nagy rohanás után, mint ahogyan elindultunk? Ha egyre inkább úgy érezzük, hogy már a pihenés is csak egy hajsza, akkor nekünk való a slow travel (lassú utazás) most erőre kapó mozgalma.
A legtöbben a világon sietős, gyors tempójú életet élünk és ez hatással van a nyaralásunkra is. Listákkal indulunk neki a vakációnak és minél többet szeretnénk kihozni a kevéske szabadidőnkből. Eközben az egyik turisztikai attrakciótól a másikig rohanva nem pihenjük ki magunkat.
Van azonban egy új, csendesen növekvő mozgalom, ami megmutatja nekünk, hogy lassan, megadva a módját is lehet utazni.
Mi ez a mozgalom?
Világszerte egyre jobban hódít a „slow” mozgalom, melynek hívei megpróbálják lelassítani az életüket az egyre jobban rohanó világban. Egy olasz, Carlo Petrini indította útjára a „slow food” mozgalommal, mikor 1986-ban Rómában megnyílt az első McDonald’s. Lassacskán a mozgalom szubkultúrává érett. A „slow travel” a legfrissebb ötletük.
Nem igazán arról van szó, hogy milyen gyors járművel utazol nyaralni, inkább az utazás közbeni hozzáállásról. Le kell lassítani, nem sietni újabb és újabb látványosságokat megnézni a lehető legrövidebb idő alatt, hanem megadni a módját az adott város, környék felfedezésének.
Hogyan utazzunk lassan?
Ahelyett, hogy a reptérről a hotelbe sietnénk, béreljünk ki egy kis házikót egy faluban egy vagy két hétre. Ne a hotelszobához járó reggelit együk, hanem készítsük el magunknak és fogyasszuk el nyugodtan és lassan a kertben.
Vagy menjünk el a helyiek kedvenc kávézójába, és rendeljünk magunknak reggelit. Olvasgassunk, beszélgessünk közben, vagy egyszerűen csak eszegessünk és nézelődjünk.
Nem becsülnénk alá az idegenvezetős városnézéseket, hiszen rengeteg hasznos információt lehet így megtudni, de mi jobban szeretünk csavarogni, busz helyett gyalog, esetleg biciklivel felfedezni a településeket.
Fedezzük fel a helyiek világát!
Hasonlóképpen érdemes a helyi boltban és piacon vásárolni, esetleg szóba elegyedni az emberekkel. A minap Bécsben fedeztünk fel egy fantasztikus piacot, ahol különböző nemzetiségek árulják az autentikus különlegességeiket – ha nem csavargunk céltalanul egy kicsit, aligha bukkantunk volna rá.
Általában véve is érdemes megkeresni a helyiek kedvenc éttermeit, kocsmáit, felfedezni kedves időtöltésüket – így tudunk igazán ráhangolódni a helyre.
A slow travel lényege ugyanis éppen az atmoszféra magunkba fogadása, nem a kapkodva rohanás. Másfajta élmény ez, de legalább olyan értékes, mintha végigrohannánk egy nagyvároson.
Ráadásul pihentetőbb és megnyugtatóbb is.