Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Összefüggések, amikre eddig nem gondoltál!

Csokiduda Blogja

  • SALT-1 és SALT-2 szerződések

    2018. június 18. - csokiduda

    Nyugat-Európa a második világháború után épp hogy csak megszabadult a V-1 szárnyasbombák (részletesebben itt: klikk) és V-2-es rakétáktól való rettegéstől, újabb fenyegetés lett úrrá rajta, ami kiterjedt az egész világra is a haditechnika fejlődésével. A szovjet és NATO befolyási övezetek állandó rettegésben éltek amiatt, hogy vajon majd melyik nagyhatalom vezetője adja ki a parancsot egy-egy ország bombázására - akár atomfegyverekkel. Mindkét oldal arra törekedett, hogy minél előnyösebb pozíciókat foglaljon el a világban, ahová esetleg komoly fegyverzetet telepíthet. Ettől tartva az USA 1961-ben megpróbálta megbuktatni Fidel Castro-t Kubában, de a rosszul megkomponált Disznó-öbölbeli beavatkozás után Kuba szovjet támogatást élvezhetett.

    diszno_obol_csokiduda.jpg

    1962-re ez abban csúcsosodott ki, hogy az oroszok rakétákat akartak telepíteni Kubába (elmondásuk szerint nem atomfegyverek, de hát valljuk be erre kicsi az esély), Florida partjaitól 8 percre. Kennedy elnök (részletesebben itt: klikk) persze ezt nem nézhette tétlenül és a világ újra rettegett egy esetleges atomtölteteket is bevető konfliktustól. A szovjetek későbbi bevallása szerint (melynek hitelessége erősen kétséges) a szovjet konvojt kísérő tengeralattjárók atomrakétákkal is fel voltak szerelve. A problémát végül sikerült megoldani az USA szájíze szerint, de nem csak ez nyomasztotta a NATO országokat. 1961-ben miután Gagarinnak (részletesebben itt: klikk) sikeres űrrepülést sikerült végrehajtania, attól rettegett a világ, hogy majd a szovjetek az űrből fognak bombázni. Persze erre is volt amerikai válasz az Apollo-program keretein belül (részletesebben itt: klikk). Eisenhower elnöksége alatt sem javult sokat a helyzet, aki valószínű akkor már bánta, hogy nem értett egyet a második világháború végén George. S. Patton-nel, aki a világháború végén még a szovjeteket is meg akarta támadni. De ezt persze sosem tudjuk meg. 

    dwight-d-eisenhower_csokiduda.jpg

    Az enyhülés első fénysugara Nixon elnöksége alatt jött el. Nixon 1972. májusában első amerikai elnökként ellátogatott a Szovjetunióba és tető alá hozta a SALT-1 megállapodást (Strategic Arms Limitation Talkstárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról), ami 1972. október 3-án hatályba is lépett. A szerződésnek két fő oka volt. Az egyik, hogy a nukleáris arzenálok egyre nagyobb fenyegetést jelentettek, másrészt mind az USA, mind a Szovjetunió elérte gazdasági teljesítőképességének határait és nem nagyon tudtak több pénzt már a fegyverkezésbe invesztálni. Az egyezmény főként a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szólt (nagyon komoly költségei voltak egy-egy ilyen rendszernek). A felek vállalták azt, hogy maximum két darab telepített rakétaelhárító bázist hoznak létre, illetve a kísérleti telepek indítóállásait is korlátozták. Emellett limitálták a mozgó elhárító eszközök számát, a nukleáris arzenál méretét is. A szerződés a támadó fegyverek mennyiségét (ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható rakéták) is próbálta befagyasztani azzal a megoldással, hogy egyik ország sem helyez hadrendbe új fegyverzetet anélkül, hogy ezzel nagyjából egyenértékű elavult fegyverzetét nem csökkenti. Az egyezmény furcsasága az, hogy a valóságban mindkét félnek a szerződésben szereplő arzenálnál kevesebb fegyverzete volt. 

    salt_1_csokiduda.png

    Nixon és Brezsnyev felismerte, hogy ez a megállapodás hosszú távon is előnyös és már 1972-ben elkezdték előkészíteni a SALT-2 egyezményt is. A szerződést végül Jimmy Carter és Brezsnyev 1979. június 18-án (ma 29 éve) írta alá, viszont ratifikálására sosem került sor. A szerződést eredetileg 1974-ben akarták aláírni, de a Watergate-ügy (részletesebben itt:klikk) miatti amerikai belpolitikai válság ezt megtorpedózta ezért a szerződéskötést először 1976-ra majd 1979-re halasztották. A SALT-2 már nem csak korlátozta a növelést, hanem komoly leszerelésekről is szólt. A hadászati hordozó eszközök 2400-ról 2250-re való csökkentése már komoly eredmény volt, mint ahogy a többtöltetű fejrésszel rendelkező ballisztikus rakéták 1320-as limitjének 1200-ra való csökkentése is. Az egyezmény emellett megtiltotta a tengerfenékre telepített ballisztikus rakéták és a repülőgépről indítható ballisztikus rakéták kifejlesztését. 

    salt_2_csokiduda.jpg

    A SALT-2-nek egyetlen problémája akadt csak: a ratifikációja. Mivel az oroszok 1979-ben bevonultak Afganisztánba, a kialakuló félben lévő bizalom szertefoszlott és sem Jimmy Carter, sem Ronald Reagen (elnöksége 1981-1989) nem nyújtotta be jóváhagyásra a szenátusnak. Ettől függetlenül a felek nagyjából betartották a szerződés pontjait 1985. december 31-ig, ami a szerződés alap élettartama is lett volna. A két egyezménynek később az 1991-es START-1 és az 1993-as START-2 lett az utódja a Szovjetunió szétesése után, ami főként az atomfegyverek leszereléséről szóltak, de mivel világszinten ezek egyre nagyobb tért nyertek addigra, ezért a megfelelő ellenőrzések hiányában ezek közel sem a tervezett mértékben és ütemben haladtak. Végezetül egy elgondolkodtató lista, hogy mely országok rendelkeznek jelenleg atomfegyverrel: Oroszország, Amerikai Egyesül Államok, Franciaország, Kína, Anglia (ez az ötös a vezető atomnagyhatalom) és India, Pakisztán, Izrael, Észak-Korea (akik kisebb számba, de birtokolnak atomfegyverek). Emellett még Irán is gőzerővel dolgozik atomprogramján (annak ellenére, hogy aláírták az atomsorompó egyezményt) és gyanítható, hogy már rendelkeznek nukleáris robbanófejjel illetve a Dél-Afrikai Köztársaságról is valószínűsíthető, mert ők is futtattak egy atomprogramot 1974-től 1990-ig. 

     bush_gorbacsov.jpg

     

    Források:

    nytimes.com

    arcanum.hu

    József Attila Könyvtár

    commons.wikipedia.org

    A bejegyzés trackback címe:

    https://csokiduda.blog.hu/api/trackback/id/tr10014053118

    Kommentek:

    A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

    Liping 2018.06.18. 19:02:25

    Dél-Afrika csak rendelkezett, az apartheid alkonyán nemzetközi felügyelet mellett felszámolták a készleteket.

    camell · http://indafoto.hu/camell 2018.06.19. 03:45:16

    Azért az mellett ne menjünk el szó nélkül, hogy a kubai szovjet raketatelepítés válasz volt a Törökországban felállított amerikai rakétabázisokra. A kubai rakétaválság lezárulta után a törökországi bázisokat le is szerelték.

    gigabursch 2018.06.21. 06:46:52

    Gyermekkoromban Meggyőződésem volt, hogy a SALT az SZALT, és azt jelenti, hogy szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások.
  • süti beállítások módosítása