A "Bűnözés"

csokiba_meretre.jpgAzt gondolom, nagyjából ugyanaz ugrik be magyarázat nélkül. Igen, a csoki-és sütievésre gondolok. Mi lenne, ha ebben az összefüggésben végleg törölnénk ezt a szót a szótárunkból? A szóval együtt pedig az ilyenkor automatikusan bekapcsoló önbüntető mechanizmusokat is.

Biztos kicsit mindenkinek mást jelent, de modellezzük a helyzetet! Valami bánt, nyűgös vagy, fáradtnak érzed Magad, vagy csak úgy valami nem jó. Ilyenkor bekattan: édesség! Á, nem nem szabad, mert tudatosan ,egészségesen eszel, vagy netalán véletlenül éppen megint diétázol. Elhessegeted a gondolatod, de valahogy csak ott villog a fejedben, mint egy szép reklámfelirat. Hosszabban-rövidebben lefuttatod a hamleti dilemmát "l" nélkül, majd úgy döntesz, mégis jöhet a "tiltott" étek. Ilyenkor érdemes egy percre megállni, és megkérdezni Magadtól: tényleg választod, hogy megeszed, vagy a robotpilóta elintézi helyetted, amibe korábban betápláltad az "áá, úgysem bírom megállni" programot. Hol döntötted el, hogy a csoki rossz, a brokkoli jó? Lehet, hogy abban a pillanatban a testednek igenis cukorra van szüksége? Mi van akkor, ha sokkal többet ártasz Magadnak a saját korlátaiddal, tiltásaiddal, mintha csak könnyedén odafigyelnél, hogy mire is vágysz valójában?

A "bűnözés" szót akármilyen viccesen használjuk is, nem túl jó az üzenete. Ki mondta hogy bűn? Én nem találtam ilyet sem a büntető törvénykönyvben, sem a tízparancsolatban, sőt, mitöbb a jógások által jól ismert szanszkrit kifejezés, az ahimszá is arra figyelmeztet, hogy ne árts. Magadnak sem! Az egyetlen komoly forrás, amit fel tudok idézni, azok a női magazinok. Lehet őket utálni, lehet szeretni, vagy titokban olvasni. Az a jó, hogy ott is, mint mindenhol van választás, mert az edzéstervek után szuper muffin és brownie receptek vannak. Sőt, ami még jobb, a kettő nem zárja ki egymást. Csak azzal játssz el, hogy ellenőrizetlen minőségű táplálékot nem fogyasztasz, és ez különösen fontos a szellemi táplálék esetén. Nézd meg, hogy Neked, akkor éppen mi könnyű, mi igaz. Menj el úgy ebédelni, hogy kizárod az összes létező ítéleted és a hosszú évek során felhalmozott szaktudásod a tápanyagokról és válaszd azt, amit kívánsz. Csak úgy ránézés, illat, érzés alapján. Persze lehet, hogy a szuperegészséges bio-öko-vegán fogás lesz a nap győztese, ez is teljesen rendben van, csak tudatosan Te válassz. Próbáld ki, hogy kívül helyezed Magad azon, amit megtanultál, kiszámoltál, elkönyveltél arról,  hogy egy egészségesen élő embernek hogyan és mit "kell" ennie.

Semmit ne higgy el nekem, csak játssz el Te is ezzel, és nézd meg, Neked mi és hogy működik. Bizonyára az okos, tudatos éned ezerrel tiltakozik, ez teljesen normális, hiszen sok következtetésed és tudásod lehet. Mi lenne, ha túllendülnél ezeken? És még azon is túl?

Rendkívül meglepő dolog történt velem. Egyik este mérlegre álltam, és olyan számot mutatott  a kis dög, ami a saját magam által meghatározott maximumon is túl volt. ilyenkor a kétségbeesés, meg a hardcore diéta kitalálása helyett szépen, békében elmentem aludni. Másnap felvettem a fürdőruhám, és egy hatalmasat strandoltam. Élveztem a hűs vizet, a szelet, úsztam is egy nagyot, csak azért, mert jól esett. Benyomtam egy óriás hekket is. Kettő nap leforgása alatt lement rólam 2,5 kg. Csak úgy, spontán, mert abbahagytam, hogy cudarul bánok magammal. Azóta a mérleg is kezd a barátom lenni, bár kevesebbet látogatom.

 

Örüljünk neki, hogy felnőttünk, nem kell már a mama vagy a papa kedvéért még egy falat, és ha jutalmazni akarjuk magunkat, a csokikán kívül bőven vannak még bulis dolgok. Persze, ha csokira vágyunk, akkor hajrá, hiszen a "bűnözés" szó, az önbüntetés számunkra már nemlétezők :)