Február 4-én "Talált? - süllyed?!" címmel tartott Pécsett közös fórumot hazánk és a közoktatás helyzetéről a Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub, a Váradi András Alapítvány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.

A magyar oktatás problémái nem 2010-ben kezdődtek, a Fidesz azonban az átgondolatlan és erőszakos központosítással csak rontott a helyzeten. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról bebizonyosodott, hogy nem tud hatékonyan működni. Naponta hallunk működési zavarokról: az iskolákban nincs elég kréta, nincs elég papír. Újabban pedig már a fizetések sem érkeznek meg idejében. Ez a végletesen központosított rendszernek köszönhető.

Az igazgatók jogköreit teljes mértékben elvették, a legelemibb gazdasági és humán ügyekben sincs önállóságuk, miközben az iskola pedagógiai munkájának színvonaláért ők felelnek. A tanároknak állandóan ügyeket kell bonyolítani ahelyett, hogy a tanításra összpontosíthatnának. A béremelések egyenlőtlenek, sokan nem jutottak érdemben magasabb bérekhez. Épp azok nem kaptak emelést, akikre a rendszer épül: a húszéves gyakorlattal rendelkező pedagógusok alig keresnek többet.

Az iskolákban túl nagy hangsúly kerül a biflázásra, korszerű, kompetencia alapú oktatási módszerek terjesztése helyett: a gyerekek alig kapnak értékes tudást, miközben súlyosan túlterheltek.

A mostani rendszerrel az Együtt szerint is sok a baj, ezért újjá kell szervezni az oktatási rendszert Magyarországon.

Azonban nem reformlázra van szükség, az új rendszert nem egy nap alatt kell felépíteni, mert akkor az se lesz jobb. Széles körben kell szakmai és társadalmi egyeztetés, ahol a kormányzat partnerként tekint a pedagógusokra, a szakértőkre, a diákokra, a szülőkre, a tanárokat képző főiskolákra és egyetemekre.

Az Együtt elfogadhatatlannak tartja a gimnáziumi képzés visszaszorítására irányuló fideszes törekvéseket is, hiszen az oktatás a társadalmi előrejutás leghatékonyabb csatornája.

Az Együtt olyan józan középúton járó javaslatokat tesz az oktatási rendszer jobbá tételére, amelyek révén kiművelt emberfők nevelhetők, a gyerekek otthonról hozott többségei csökkenthetők, a tanárok megbecsülése pedig javítható.

Azonnal 18 évre kell emelni a tanköteles korhatárt! A 16 évre csökkentés kifejezetten növelte a hátrányos helyzetű gyerekek lemorzsolódását.

Fel kell számolni az extrém módon centralizált KLIK-et! A korábbi intézményfenntartóknak lehetőséget kell adni, hogy igény szerint visszakaphassák az intézményük fenntartását és működtetését, szakmai ellenőrzés mellett.

Jól működő és hatékony tanfelügyeleti rendszert kell kialakítani. A vissza nem igényelt intézmények fenntartását és működtetését járási szinten szervezett egységekbe kell szervezni. A Nemzeti Pedagógus Kart meg kell szüntetni.

Korai fejlesztést és több férőhelyet az óvodában! Már az óvodában csökkentsük a gyerekek közötti különbségeket. Több pénzt kell fordítani a korai fejlesztő programokra, mert a társadalomnak ez a legjobban megtérülő befektetés! A kialakult zsúfoltságot férőhelynöveléssel orvosolni kell, az óvodai nevelés hagyományosan magas színvonalát a csoportlétszámok csökkentésével és az óvodai fejlesztőfoglalkozásokra juttatott többlet források segítségével kell helyreállítani.

Hosszabb alapképzést! A családból hozott különbségeket mérsékelni képes hosszabb alapfokú képzésre van szükség. Széles körű társadalmi egyeztetést kell indítani a kilenc osztályos általános iskola bevezetésének lehetőségeiről. Ennek részeként erősíteni kell a nyelvoktatást.

Minden gyerek tanulhasson tovább! A középfokú oktatásban minden gyereknek a készségeinek és érdeklődési körének megfelelő továbbtanulási lehetőséget kell biztosítani. A gimnáziumi képzést bővíteni kell, nem szűkíteni. Az alapfokú diploma ma már sokkal több munkakörhöz követelmény, mint 20 évvel ezelőtt, és ma még mindig lemaradásunk van ebben.

Hatékony szakképzést! A gimnáziumi képzést nem háttérbe szorítva, azzal párhuzamosan hatékony, a piaci viszonyoknak és igényeknek megfelelő szakképzés kialakítására van szükség, amely jól képzett, idegen nyelveket beszélő szakembereket képez.

Tanítsunk kompetenciákat! Az ország érdeke, hogy jól képzett, rugalmasan tovább képezhető, élete során akár 4-5 szakmát is megtanulni képes gyermeket bocsásson útnak az iskolarendszer.

Stadionok helyett tornatermeket! A mindennapos testnevelés tárgyi feltételei ma nem adottak. A következő években a sportolási lehetőség fejlesztésére fordított állami támogatásokon belül növelni kell az iskolai sport infrastruktúra részesedését, és fel kell gyorsítani az iskolai uszodaprogramot.

Egyenlőséget a fenntartótól függetlenül! Meg kell szüntetni az állami, egyházi, alapítványi és magániskolák eltérő finanszírozását. Ugyanazért a feladatért ugyanolyan összegű finanszírozás járjon!

Csökkenteni kell a tanárok óraterhelését, a túlmunkát pedig meg kell fizetni! A tanárok teljesítménye alapján megvalósított differenciált bérrendszerre van szükség. A bértábla ismerje el a kiemelkedő teljesítményt, a szakmai tapasztalatokat, a túlmunkát!

Rugalmasabb tanterveket! A kísérleti tankönyvek mellett újra lehetőséget kell biztosítani a kipróbált, szakmailag elismert tankönyvcsaládok visszaemelésére a közoktatásba. Biztosítani kell, hogy a tanároknak legyen érdemi választási lehetősége.