Az utóbbi napokban több új kísérlet történt Horthy Miklós rehabilitálására. A III. kerület egyik panziója kertjében  szobrot állítottak a volt kormányzónak. Az eseményen felszólalt a Magyarok Világszövetségének elnöke is, Orbán Viktor pedig a nemzetet vezető, kivételes államférfiúnak nevezte Horthyt. Pozitív példaként emlegette -a normális értékrendű emberek számára vállalhatatlan - Horthy korszakot.

Horthy Miklós az Antant akaratából, kegyetlen fehérterror alatt  került hatalomra. Elcsalt választás után lett a király nélküli királyság, szabad választásokon soha meg nem erősített kormányzója. Fián keresztül dinasztiát akart alapítani. Tekintélyelvű, antidemokrata vezető volt. Amikor nem volt megfelelő a politikai helyzet választásokat csaltak el, korlátozta a sajtó szabadságát, egyes politikai ellenfeleit illegalitásba kényszerítette és esetenként kivégeztette. Nem tudott rendet tartani a hadseregében, amely így számos terrorakciót és háborús bűnt követett el, melyekért később az ártatlan magyar lakosságon álltak bosszút. A 3 millió koldus országa maradtunk, eközben a kormány Kastélyszállót építetett hitelből. Zsidótörvényeivel megelőzte Hitlert és Mussolinit. Országlása során a magyar tudományos, kulturális és üzleti élet pótolhatatlan veszteségeket szenvedett. Egy értelmetlen háborúban feláldozta a 2. Magyar Hadsereget. Faji alapon tett különbséget magyar és magyar között és hozzájárult több mint félmillió zsidó és roma származású honfitársa meggyilkoláshoz. Bukása után egy megszállt, kirabolt, lerombolt ország maradt az utókorra, melynek lakossága durván megosztott maradt és a történelmi sebek a mai napig nem gyógyultak be teljesen. Az általa elkövetett hibák és bűnök árát a magyar emberek tömegei fizették meg.

Horthy történelmi összteljesítménye erősen negatív, lejjebb részletesen összefoglalom, hogy melyeket tartom fő történelmi bűneinek. Aki ezeket ismeri, az aligha tartja példaképnek a kormányzót. Mindez leginkább a történészek dolga, elemezzék ők a múltat.

 Vajon miért akarja 2017-ben szalonképessé tenni Horthyt Orbán Viktor?

Vajon Orbánnak tényleg szívügye az oktatás és a legjobb múltbéli példákat épp  Horthy idejében találta meg, egy olyan korban, amikor a tehetséges fiatalok tömegesen voltak kénytelenek emigrálni, hogy Amerikában kapjanak Nobel díjat? Aligha,  különben stadionok helyett iskolákat építenének, nem lehetetlenítenék el az oktatási rendszert és nem bezárni akarnák a CEU-t hanem támogatnák.

Akkor miről szól ez az egész?

Aki ma Horthyt élteti, az általában egy tekintélyelvű, szélsőjobboldali rendszerre, a határrevízióra, a nyíltan felvállalt antiszemitizmusra és sovinizmusra tekint vissza nosztalgiával. Ezekkel kacsint össze ma politikai haszonszerzésből Orbán és Lázár, és éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül az ilyen üzeneteket.

Egy szabad és modern Magyarország nem egyeztethető össze Horthy nosztalgiával. Vagy Horthy vagy EU. A XXI. század Európájában nem lehet helye a faji diszkriminációnak és a sovinizmusnak.

Talán megtetszett Orbánnak az ellehetetlenített ellenzék mellett bebetonozott királyi hatalom, egy olyan rendszer, amely a demokratikus típusú parlamenti váltógazdálkodásnak még a lehetőségét is kizárja? Horthy ellenforradalma elutasította a francia forradalom eszméit és 1848-as és az 1918-as polgári forradalmak vívmányait, így akarja Orbán is elárulni 1956 és 1990 elveit? Beszéljünk inkább Horthyról, mint a plakáttörvényről, a korrupcióról, az egészségügy és az oktatás helyzetéről, vagy az Andorra elleni focivereségről?

A magyar történelem meghamisítása és sok százezer áldozat emlékének megcsúfolása lenne Horthy rehabilitálása. A Horthy korszak mérhetetlen szenvedést jelentett Magyarországnak és szörnyű következményei voltak. Súlyos hiba, sőt aljas bűn egy kis figyelemelterelés, pillanatnyi politikai haszonszerzés és néhány jobbikos szavazó visszacsábítása érdekében jó színben feltüntetni a XX. század legtragikusabb időszakát.

Úgy tűnik kevesen emlékeznek már arra mi történt a XX század első felében. Lapozzuk fel a történelemkönyvet! Ki is volt valójában Horthy Miklós?  Miért volt felelős? Miért vállalhatatlan ma?  Ki mellett állt ki Orbán? 

1. Horthyt sosem választották meg legitim módon és antidemokratikus kormányzott

1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után Horthy már több 10 000 fős Siófokon állomásozó  hadsereggel rendelkezett. Ennek ellenére kivárta, hogy a románok megszállják Budapestet, majd a románok kivonulása után az Antant felhatalmazásával bevonult a fővárosba. Sokak szerint a Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként Horthy Miklóst felelősség terheli a különítményesek kegyetlenkedéseiért. Az úgynevezett fehérterror egyesek szerint több száz, mások szerint több mint 1000 főnyi áldozatáért, akik főként nem a kommunista rémtettek (a vörösterror) elkövetői, hanem a Tanácsköztársasággal rokonszenvező közemberek voltak. Emellett gyakran a Tanácsköztársasághoz nem köthető zsidó származású személyek is áldozatául estek a megtorlásoknak. A fehérterror bűncselekményei folytatódtak a budapesti bevonulás után is. A Nemzeti  Hadsereg tagjai kereskedőket fosztogattak, a nyílt utcáról hurcoltak el embereket, akiket a különítmények szállásain kínoztak, sokukat meg is gyilkolták. Számos nemi erőszakot is elkövettek.

A fehérterror alatt Horthy részt vett a választások ellehetetlenítésében, az így felállt Parlament megszüntette a köztársaságot és Horthy fegyvereseinek jelenlétében megválasztották a király nélküli királyság kormányzójának. Így egy elcsalt választás után került hatalomra, úgy hogy 24 éven keresztül újabb kormányzóválasztás nélkül uralkodott. Királyok módjára előre, fiát nevezte ki örökösének.

Hatalomra kerülése alatt is ezrek halálát okozta a terror, és később is korlátozta a sajtó szabadságát, illegalitásba kényszerítette a kommunistákat és többször börtönbe vetette sőt néha ki is végeztette politikai ellenfeleit. Még a 30-as években tartott választásokat is olyan események árnyalták, mint az endrődi sortűz.

2. A Horthy rendszer az európai fasizmus előfutára volt

A konszolidáció után Horthy lett Mussolini és Hitler első szövetségese. A magyar intézkedések például szolgáltak a fasiszta diktatúrák kialakítása során.

Európa első zsidótörvényét a Horthy rendszer vezette be még 1920-ban.

Az 1931-es biatorbágyi merényletet kihasználva, melynek semmilyen politikai vonatkozása nem volt, statáriumot hirdettek. Ezután több ellenzéki politikust végeztek ki, kizárólag politikai meggyőződésük miatt.

("Sallaira és Fürstre emlékezz proletár! ")

Csak ezt követte Németországban a Reichstag 1933-as felgyújtása utáni intézkedéssorozat, mely során Hitler gyakorlatilag felszámolta a demokráciát. Igaz a németek akkor még nem mentek olyan messzire, mint Horthyék, hisz ők csak kiutasították az országból a koncepciós per alá vont Dimitrovot. 

A Horthy rendszer által saját elhatározásból hozott zsidótörvények származás - még csak nem is egy választott vallás - alapján  bélyegezték meg magyar állampolgárok százezreit. Korlátozták továbbtanulásukat, megtiltották nekik a házasságot a nem zsidókkal, sőt még a szexuális kapcsolatot is. A közhivatalokból, a színházi élet formálásából és a kereskedelemből teljesen kitiltották őket.

3. Horthy rendszere egy szűk elitnek kedvezett és 3 millió koldus országát jelentette

            Divat gazdasági konszolidációt emlegetni a Horthy rendszerrel kapcsolatban. Sajnálatos módon azonban Németországgal ellentétben Magyarországon a nyomor általános maradt. A 3 millió koldus országa maradtunk. Az állandóan éhes József Attila verseiből jól megismerhetjük milyen nyomorban élt a magyar munkásság akkoriban. Mindeközben, már akkor is divatosak voltak a presztízsberuházások. Ebben a szomorú gazdasági helyzetben a Bethlen kormány népszövetségi hitelből palotaszállót épített Lillafüreden.

4. Horthy értelmetlenül és felkészületlenül lépett be a világháborúba, ebben a háborúban Magyarország is méltatlan és bűnős szerepet játszott

         Horthy Magyarországa értelmetlenül és feleslegesen üzent hadat a Szovjetuniónak és az USÁ-nak. Ebben az időben szovjetek még Magyarország Kárpátaljára vonatkozó területi igényét is elfogadták. Hadüzenetre tellett, de nem sikerült felkészíteni a háborúra a 2. Magyar Hadsereget. Szerencsétlen katonákat az időjárásnak nem megfelelő ruházatban, gyenge fegyverzettel küldték el meghalni a Szovjetunióba. 1942 áprilisában pedig 200 000 katona és 50 000 munkaszolgálatos ment a doni frontra, ahol 1943 elején katasztrofális vereséget szenvedtek.

Jugoszlávia megszállása miatt Teleki Pál miniszterelnök öngyilkosságot követett el. Az alábbi búcsúlevelet hagyta Horthynak:

„Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk – gyávaságból –a nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok.”

     Horthynak a fehérterror után, később sem sikerült rendet tartania a hadseregében, amely így több alkalommal is háborús bűnöket követett el. Sajnos a bosszú sem maradt el:

     A magyar honvédség a függelemsértő, németbarát tisztek parancsára (a német hadvezetés utasítása szerint) elkövette az újvidéki mészárlást (az ún. Hideg Napokat). Az áldozatok száma 3800 körül volt. A magyar kormány elrendelte a bűnösök megbüntetését, amely során négy tisztet halálra ítéltek. Azonban a németek a kivégzés előtt Németországba menekítették őket, ahol az SS-ben kaptak szolgálati beosztást. Ehhez kapcsolódóan megemlítendő, hogy a jugoszláv partizánok 1944 és 1945 között, illetve az azt követő időszakban etnikai alapú népirtást hajtottak végre. A délvidéki népirtás során 40–50 ezer (egyes források szerint akár 70–80 ezer) ártatlan, magyar nemzetiségű személyt végeztek ki. Sokakat megkínoztak és koncentrációs táborba hurcoltak, ahol éhen haltak. 

A keleti fronton harcoló magyar katonák egyes becslések szerint 1944-ig összesen közel 100 000 civil és 24 000 hadifogoly kivégzésében vettek részt. http://hvg.hu/itthon/20130306_A_magyar_katonak_nepirtast_hajtottak_veg

       Sajnos a bosszú itt sem maradt el, a Vörös Hadsereg katonái más szomszédos országokhoz  képest kegyetlenebben bántak a magyar lakossággal, tömeges volt a nemi erőszak és mintegy 130 000 embert vittek el „Málenkij robot”-ra.

5. A magyar holokauszt 

     Gyakran mentegetik Horthyt azzal, hogy amíg hatalmon volt, Magyarországon biztonságban voltak a zsidók, ezzel szemben minisztertanácsi határozat nyomán már 1941. július 15-én megindult a magyar állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók összegyűjtése, kiutasítása és kitelepítése. Erre Kárpátalján Kozma Miklós kormányzói biztos, az ország belterületén pedig Keresztes-Fischer belügyminiszter adott utasítást. Szűk hónap alatt 19 426 személyt deportáltak a magyar hatóságok.

      A kamenyec-podolszkiji gettóba zsúfolt zsidók – köztük a Magyarországról kiűzöttek – megsemmisítésére augusztus 27–28-án került sor. A gettó lakóit menetoszlopokban a várostól északra vezényelték, és egy volt szovjet lőszerraktár mellett levetkőztették őket, értéktárgyaikat elvették, majd gépfegyverekkel tömegsírokba lőtték őket. Jeckeln parancsnoksága alá tartozó egységek 23 600 zsidót lőttek agyon három nap leforgása alatt Kamenyec-Podolszkijban. Ez volt a holokauszt történetének első olyan tömegmészárlása, ahol az áldozatok száma ötszámjegyű volt.

     Horthy alatt vezették be a munkaszolgálat intézményét. 1938-1945 Magyarországon, a keleti fronton és a németeknek átadott századokban legalább hetvenezer zsidó munkaszolgálatos pusztult el embertelen körülmények között. A helyzetet a szintén munkaszolgálatban meggyilkolt Radnóti Miklós versei mutatják be.

    A zsidó és roma holokauszt összesen több mint félmilliós emberveszteséget jelentett hazánknak, az áldozatok a munkaszolgálatban, a magyar hatóságok brutalitása nyomán, a halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzésekben veszítették életüket. A  holokauszt minden tizedik, míg a legnagyobb megsemmisítő tábor, Auschwitz-Birkenau minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt.

    Horthyék teljesen felkészítették a magyar közigazgatást a tömeges deportálásra. Pontosan tudták mely állampolgárok számítanak zsidónak és hol lehet őket megtalálni. Létrehoztak egy olyan csendőrséget, amely semmi kivetnivalót nem talált csecsemők, gyerekek, terhes nők tömeges deportálásában. Évtizedes propaganda segítségével a régebben toleráns magyar lakosság többségét érzéketlenné tették zsidó honfitársaik szenvedésével és diszkriminálásával kapcsolatban.

A Horthy által kinevezett Sztójay kormány idején Magyarországról 437 ezer embert vittek el Németországba. Másképpen fogalmazva: a nácik mindössze 8 hét alatt több embert tudtak elhurcolni Magyarországról, mint négy és fél év alatt 14 megszállt és csatlós államból. Eichmann embereinek és a fegyelmezetten együttműködő helyi hatóságoknak Hollandiában több mint két év kellett, azt Endre Lászlóék kevesebb, mint két hét alatt megcsinálták. Amihez a szlovák bábállam kollaboránsainak hét hónapra volt szüksége, azt a Horthy-rendszerben szocializálódott magyar hatóságok egyetlen hét alatt végrehajtották. Ha a magyar kormány csak annyira lelkesen küldi a zsidókat a gázkamrákba, mint a náluk semmivel sem kevésbé antiszemita szlovák kollégáik 1942-ben, akkor a deportálások nálunk 234 hétig tartottak volna. Ebben az ütemben az utolsó vonatok valamikor 1948 novemberében érték volna el Auschwitz-Birkenaut. Majd négy évvel a tábor felszabadulása után. Ha megelégedtünk volna a Nyugat-Európában náci szempontból legsikeresebb holland deportálási akció sebességével, akkor a 437 ezer magyar zsidó elszállítása nagyjából 492 hétig tartott volna. Közel tíz évig. Az utolsó vonatok valamikor 1953. október végén indultak volna. Néhány héttel azelőtt, hogy Puskásék  6:3-ra legyőzték az angol válogatottat a Wembleyben. Az „évszázad mérkőzésére” azóta is büszkék vagyunk. Az „évszázad deportálására” ne legyünk!

http://www.hetek.hu/hatter/201405/egy_valodi_hungarikum_az_evszazad_deportalasa

A „zsidótlanítást” végrehajtó magyar szervek viselkedése még Adolf Eichmannt is elképesztette. A magyar zsidók deportálásának német irányítója következőket mondta a magyarországi deportálásokról:

„Egyes esetekben embereimet megrázta a magyar csendőrség embertelensége. Dieter Wisliceny [SS-Hauptsturmführer, Eichmann közeli munkatársa] beszámolt róla, hogy bár nem mindenhol, de néhány kerületben a rendőrök úgy hajtják a zsidókat a vagonokba, mint a barmot a vágóhídra.”

Elie Wiesel Nobel-békedíjas erdélyi születésű zsidó származású Holokauszt-túlélő a következőket jelentette ki „Horthy Magyarország kormányzójaként hatszázezer magyar zsidó deportálásáért volt felelős, akiket Auschwitzba szállítottak. Valami rettenetes tévedés van abban, ha valaki ezek után rehabilitálni akarja őt.

6. A numerus clausus , a munkaszolgálat, majd a deportálások pótolhatatlan veszteségeket okoztak a magyar tudományos életnek és kultúrának.

Több későbbi magyar Nobel díjast üldöztek el a zsidótörvények, így járt Wigner Jenő, Gábor Dénes, Oláh György, Harsányi János. A szintén Nobel díjas Elie Wieselt, Kertész Imrét és Herskó Ferencet Magyarországról deportálták, de sikerült túlélniük.
Szintén a Horthy rendszer elől menekült el Teller Ede, Neumann János és Kármán Tódor is.
Munkaszolgálatosként ölték meg Radnóti Miklóst, Szerb Antalt és Rejtő Jenőt. Örkény István és Zelk Zoltán túlélték a munkaszolgálatot. Gelléri Andor Endre, Szomory Dezső is a vészkorszak áldozata lett.
Az olimpiai bajnokokat sem kímélték, Petschauer Attila és Kabos Endre is Horthy munkaszolgálatosaként halt meg.

A Horthy rendszer megbélyegezte a hazai ipar számos vezető személyiségét, Goldberger Leó textilgyárost, Kner Imre nyomdászt, Richter Gedeon gyógyszergyár alapítót, Wolf Emilt a Chinoin alapítóját Aschner Lipótot a Tungsram vezérigazgatóját és a Wiess Manfrédot a Csepel Művek tulajdonosát . Többségük a holokauszt áldozata lett. A Horthy rendszer elől menekült el Bíró László a golyóstoll feltalálója és Bartók Béla zeneszerző is.

7. A Horthy rendszer végeredménye szőrnyű kudarc

      Horthy uralkodása legvégén, a kudarccal szembesülve próbált javítani, de már késő volt. Románia átállása után  leállíttatta a deportálásokat, ezzel sok budapesti zsidó életét megmentette, de lemondatása után újraindultak a halálvonatok. Ezután késve végrehajtott egy kiugrási kísérletet, de a németbarát tiszti kara elszabotálta a parancsot. Ezek az utolsó kétségbeesett lépések helyesek voltak ugyan, de addigra az általa felépített rendszer elsodorta magát a kormányzót is.

A történelem gyakran megbocsátóbb az olyan személyekkel szemben, akik bár kegyetlenek és embertelenek voltak, ténykedésük hatására történelmi jelentőségű fejlődéshez segítették közösségüket. Horthy után azonban egy elvesztett háború, egy lerombolt, német szövetségesei által kirabolt és a szovjetek által megszállt ország, milliós emberveszteség és egy sérelmektől megosztott társadalom maradt. Eközben az ország területe egyetlen négyzetkilométerrel sem nőtt. Egyértelmű kudarc volt a végeredmény.