- Leginkább Magyarország fog ráfizetni, amiért Orbán Viktor kekeckedik Sorossal, illetve a CEU-val.
- A Magyar Nemzeti Bank legfeljebb ideig-óráig próbálkozhat a széllel szemben.
- Babis elutasítja mind a több Európát, mind a kétsebességes EU-t.
Ki lesz a következő? – kérdi a svájci lap, miután a Soros-alapítvány bejelentette, hogy távozik Budapestről. Az elemzés rámutat, hogy a magyar kormány egészen újat hoz, mert idáig még egyetlen uniós országban sem fordult elő, hogy civil szervezeteket államellenségként bélyegeztek volna meg, illetve űztek volna el. Soros neve ma már rémképként benyomul még a magyar Alföld legkisebb kunyhójába is, köszönhetően az adófizetők millióiból kistafírozott hivatalos hadjáratnak. Úgy állítják be, mintha az üzletember a fő gonosz lenne a világban, akinek gátlástalan üzelmeit csak Goldfingernek, a Bond-filmek rossz emberének disznóságaihoz lehetne mérni.
A választási kampányban egyetlen nap nem telt el úgy, hogy ne ostorozták volna Sorost az Orbán és barátai által ellenőrzött médiában. Semmilyen jelzőt nem tartottak túlzásnak vele szemben. Az egész otrombaságát a „Cion bölcseinek” összeesküvés elméletéhez vagy Göbbels beszédeihez lehetne mérni, beleértve az antiszemita felhangokat. Az EU-nak tiltakoznia kellett volna, de ez elmaradt. Brüsszel abban bízott, hogy a miniszterelnök a választás után majd mérsékli a hangot, ám ennek semmi jele. A politikus most inkább ígéretének megfelelően hozzálát a bosszúhoz bírálóival szemben. Erre szolgál a „Stop, Soros”.
Ily módon veszi a kalapját a Nyílt Társadalom Alapítvány és alighanem követi a CEU is, csak kérdés, milyen áron? Soros az eltelt 35 éve alatt 400 millió dollárt osztott szét egykori hazájában, és alighanem már a kivonulás híre sokat árt az országnak, a nacionalista köröket leszámítva. Hiszen egy jelentős nemzetközi szervezet immár nem érzi biztonságban magát az egyik EU-tagállamban. Orbán dühe ma a civil társadalom ellen irányul, holnap ugyanígy célkeresztbe kerülhetnek külföldi cégek is. Ezek után meg fogják fontolni, beruházzanak-e Magyarországon. Azon kívül ha Soros megy, akkor ki lesz az következő ellenségkép? Ha az EU, akkor az kockázatos, mivel az orbáni gazdaságpolitika állítólagos sikerei a bőséges brüsszeli támogatásokból táplálkoznak. A magyar vezető már sokszor beleharapott abba a kézbe, amelyik enni ad neki. És az EU ezt egy nap megelégelheti.
1. Orbán Viktor azzal vádolja a holokauszt-túlélő Soros Györgyöt, hogy az gerjeszti az antiszemitizmust, miután segít a migránsoknak Európába jönni. A miniszterelnök ezt a Zsidó Világkongresszus elnökének küldött levélben fejtette ki, miután Lauder bírálta a módot, ahogyan magyar hivatalos részről az üzletemberrel bánnak. Maga Soros tavaly kijelentette, hogy Orbán a náci idők propaganda módszereit alkalmazza lejáratására. Orbán ezzel szemben a mostani üzenetben azt hangsúlyozza, hogy a bevándorlók közt vannak olyanok, akiknek a politikai és vallási nézetei markánsan fokozták a bizonytalanság érzetét a zsidó közösségekben.
2. Hamarosan eldől a Magyar Nemzeti Bank és a piac sajátos versenyében, hogy ki pislog először, ki nem tudja tovább állni a másik tekintetét. A bankközi kamatok a politikusok szándéka ellenére felfelé tartanak, ezért a jegybanknak alighanem rá kell licitálnia saját, unortodox intézkedéseire. Azaz több devizát kell a jövő héten eladásra felkínálnia, miután lejár 60 milliárd forint értékű állampapír. Az OTP szerint több pénzt kell piacra dobnia, ha a MNB a rövidtávú kamatokat a jövő év végéig valóban a 0 % körül akarja tartani. Pedig a legfőbb pénzpiaci kamat már így az utóbbi 8 hónap legmagasabb értékénél jár, és az egész térségben szigorítanak a központi bankok. A kamatokat nyomja felfelé, hogy a feltörekvő piacokon erős eladási hullám indult be és ez különösen visszahat azokra az országokra, amelyek laza pénzpolitikát alkalmaznak.
A cseh kormányfő elutasítja az integráció Macron által felvetett elmélyítését, bár elvileg az európai terv mellett van. Ugyanakkor hallani sem akar a kétsebességes unióról. Babis, aki jelenleg ügyvezetőként látja el hivatalát, bécsi látogatása során nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövőben nem a Bizottságnak kellene a közös politikát alakítania, inkább több befolyást kellene adni a tagállamoknak. Mint emlékezetes, a francia elnök már többször is figyelmeztetett a nemzeti önzés visszatértének veszélyeire. Ugyanakkor a cseh vezető most arról beszélt, hogy menekültügyben meg kellene érteniük a visegrádiak álláspontját azoknak az országoknak, amelyek egészen más történelmet éltek meg, de hogy pontosan mire gondolt, azt nem részletezte. A jelentés emlékeztet arra, hogy a 2. világháború után 3 millió szudétanémetet űztek el az akkori Csehszlovákiából. Majd a 68-as prágai tavasz után hozzávetőleg 160 ezren hagyták el az országot.
Az utolsó 100 komment: