Majdnem öt évet várt két muszlim nő a német alkotmánybíróság döntésére – számol be cikkében az esetről a német Spiegel Online.
Az eset előzményeként szót kell ejtenünk róla, hogy körülbelül 12 évvel ezelőtt az alkotmánybíróság leszögezte: a tartományok megtilthatják, hogy a tanárok vallási állásfoglalásként értékelhető ruhát viseljenek (ami már annak idején is elsősorban a muszlim fejkendőt jelentette). A második szenátus 2003-as ítélete szerint már az „absztrakt veszély”, vagyis „egy potenciális veszélyeztetés vagy konfliktus puszta lehetősége” is elegendő ok a korlátozásra. Ennek alapján a legtöbb tartomány el is fogadott a muszlim tanárnőket és nevelőnőket érintő, fejkendők viselését tiltó jogszabályokat.
Most az első szenátus, amely elsősorban az alapjogvédelemért felelős, jelentősen korrigálta a döntést: „egy pusztán absztrakt veszélyeztetéshez” kötött „szigorú és az egész tartományban érvényesülő, vallásos ruházatra vonatkozó tilalom” nem megengedhető.
Ilyen korlátozás abban az esetben lehet alkotmányos, ha a tanárok külső megjelenése konkrét veszélyeztetéshez, az iskolai élet rendjének megzavarásához, vagy az állam vallási semlegességének megsértéséhez vezet. Ez olyan esetben elképzelhető, ha bizonyos szimbólumok a tanárok és diákok, illetve szülők közti konfliktusokat okoznak, és lényegesen akadályozzák a tanítást, vagy az iskola nevelő funkciójának betöltését.
Habár a mostani döntés nagymértékben szigorít a 2003-as teszten, mégis elkerülték a bírák, hogy a másik szenátus korábbi döntésének nyíltan ellentmondjanak, mivel annak az eljárásjogi következménye az volna, hogy a 16 fős testület teljes ülésen döntsön a tilalom alkotmányosságáról.
Bár a mostani határozat célja az egyéni mérlegelés előírása, mégis nyitva maradt egy kiskapu a tartományok számára. Ha meghatározott iskolákban vagy kerületekben a vallásos megnyilvánulásokról való véleménybeli különbségek az iskola rendjét veszélyeztetnék, abban az esetben megengedhető a vallási szimbólumok meghatározott időre szóló általános betiltása is.
Itt úgy fogalmaz a testület, hogy az említett fordulat nem csupán a muszlim fejkendőre, hanem a keresztre, a zsidó kipára, és minden más vallási szimbólumra is vonatkozik, de nem ok nélkül teszi ezt: Észak-Rajna-Vesztfália közoktatási törvénye –ahogy Baden-Württembergé és Hessené is – úgy fogalmaz, hogy a semlegesség követelményének nem mond ellent a keresztény szimbólumok elhelyezése, a keresztény hagyományok ápolása. Az ilyen, diszrkiminatív rendelkezések az új ítélet tükrében egyértelműen alkotmányellenesnek minősülnek. Már a 2003-as ítélet alapján is hasonló jogalkalmazói gyakorlat rajzolódott ki: A közigazgatási legfelsőbb bíróság (Bundesverwaltungsgericht) is kimondta, hogy nem megengedhető az egyes vallásokkal szembeni diszkrimináció.
A fenti érvekkel összhangban nyilvánított jogellenesnek (a kereszténységgel szembeni pozitívan diszkrimáló törvényi háttér ellenére) a stuttgarti közigazgatási bíróság egy baden-badeni tanítónővel szembeni, fejkendőviselést tiltó intézkedést, mivel Baden-Badenben az apácák reverendában oktathattak.
Visszatérve az északrajna-vesztfáliai tanítónők esetére, az utolsó szót az alapügyben a tartományi munkaügyi bíróság fogja kimondani, de nagyon valószínűtlen, hogy a fejkendők viselésének tilalmát az új, szigorított követelményeknek megfelelőnek találná.
Érdekesség, hogy a német igazgatásban is kerül néha porszem a gépezetbe: egy korán időzített RSS-Feed miatt a sajtóközlemény rövid időre már a kihirdetést megelőzően is olvasható volt.
*
*
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon
