Be kell valljam, amikor nekiálltunk a blogolásnak, volt bennem egy kis félsz. Nem a homofóboktól, ők a több éves aktivista múltam után nem nagyon tudnak újat mutatni. Inkább attól tartottam, valóban elég kompetens vagyok-e ahhoz, hogy homoszexualitással kapcsolatos témákról írjak. Mint már említettem, nem vagyok szakképzett buzológus, csak egy szimpla meleg srác. Biztosan vannak, akik nálam sokkal jobban értenek a témához.
Aztán egyszer csak jött EZ. És akkor rájöttem, hogy minden csak viszonyítás kérdése.
Mert lehet, hogy én nem ismerem a homoszexualitás minden szegmensét, a világ viszont tele van olyanokkal, akiknek aztán végképp halovány segédfogalmuk sincs. Mégis olyan magabiztosan lökik a baromságaikat, mintha muszáj lenne.
Így hát most beszéljünk egy kicsit a Dunning-Kruger hatásról, más néven, a hülyeség pszichológiájáról.
"A tudás magabiztossá tesz, a tudatlanság még inkább." - Charles Darwin
A két pszichológus, David Dunning és Justin Kruger nem csak arra jöttek rá, hogy sok hülye okosnak hiszi magát, hanem arra is: bizonyos emberek annyira hülyék, hogy azt még ők maguk sem képesek felfogni.
Vannak készségek, mellyekkel kapcsolatban az emberek nagy része el tudja mondani, képes-e rá, vagy sem. Például, biciklizni tudok, helikoptert vezetni nem. És így tovább.
A probléma általában ott kezdődik, amikor az a kérdés, mennyire vagy jó az adott tevékenységben másokhoz képest? Dunningék megfigyelései alapján világosan kimutatható, minél jobban ért valaki ahhoz, amit csinál, a saját kompetenciájával kapcsolatban annál óvatosabb. Ellenben, ha valaki épphogy csak hozzá tud szagolni a dologhoz, akkor az önbizalma az eget veri.
Egy felmérésben, mely során autóvezetőket kérdeztek meg, az derült ki, hogy a fiatal férfiak a legmagabiztosabbak a volán mögött, holott ők azok, akik a legtöbb balesetet okozzák.
Az emberek persze tapasztalatszerzés során szép lassan rájönnek a hibáikra (kivéve, ha belehalnak, mint a magabiztos sofőrök), és beismerik korábbi tévedéseiket. Sokaknak az is elég, ha szembesítik őket azzal, mennyire inkompetensek valamiben, máris visszavesznek az arcukból és elgondolkoznak.
Vannak azonban olyanok, akik annyira ostobák, hogy még szembesítés esetén sem képesek felfogni a tévedésüket. Sőt, továbbra is váltig ragaszkodnak ahhoz, hogy nekik van igazuk. Például hogy a föld lapos, a repülőgépekből mérget permeteznek, a melegség pedig választás kérdése.
Dunningék világítottak rá arra, hogy az embernek rendelkezni kell bizonyos képességekkel ahhoz is, hogy a saját hülyeségét egyáltalán felismerje.
"Tudom, hogy nem tudok semmit." - Szókratész
Az egészből két tanulságot érdemes leszűrnünk:
1. Bizonyos emberekkel felesleges leállnunk vitatkozni, mert azon kívül, hogy idő és energia pazarlás, még stresszeljük is magunkat. Vagy mondhatnám azt is, hogy “Ne etesd a trollt!”
2. Ha valamiben nagyon kompetensnek érezzük magunkat, az mindig gyanús. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját hiányosságainkkal, és mindig érdemes nyitottnak lenni mások véleményére is. Pláne, ha egy illető szakértője az adott területnek. (Tudom, ez evidenciának hangzik, de sajnos nagyon sok ember számára nem az.) Mi is találkoztunk már olyan hozzászólásokkal, melyek szélesítették a látóterünket, vagy olyan problémára világítottak rá, melyre nem is gondoltunk.
Szóval, gondolkozzunk emberek! Abból nagy baj nem lehet!
J. Gábor
További cikkekért és érdekességekért kövess minket Facebook-on:
