A Vénuszra küldené az embereket az űrügynökség: a Mars már nem menő

Eddig a Mars volt a fő úticélj, de az Európai Űrügynökség már inkább a Vénuszon kutatna. 2032-ben már rajtolhatna is az akció.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az Európai Űrügynökség mert nagyot álmodni, és spekulációba kezdett, hogyan maradhatna ember huzamosabb ideig egy a Földdel szomszédos bolygón. Ha terveiket sikerül megvalósítani, hatalmas előrelépés következhet az űrkutatás történetében.

Bár a projekt több bonyodalomba ütközik, a szakemberek régóta keresik a módját, hogyan tehetnék lakhatóvá mesterségesen a Marsot. De hogy mi vitte rá a tudósokat, hogy ugyanezt megkíséreljék a Vénusszal, azaz a Naprendszer legforróbb bolygójával, arra egész érdekes magyarázat született.

A Föld ördögi ikertestvére

A Vénuszt gyakran így emlegetik, mert, bár a mérete közel azonos a Földével, a két bolygó megítélése sokban különbözik a tudományos berkekben. A sűrű légkör erős üvegházhatása következtében ugyanis a hőmérséklet a Vénusz felszínén mindig 450-500°C körüli.

Az EnVision névre keresztelt kiruccanás a Vénuszra az ESA Cosmic Vision Science tudományos program keretében valósulhat meg, a tervek szerint 2032-ben. A Vénuszra öt, az ExoMarshoz hasonló kutató űrszondákat küldenek, melyek többek között feltárhatják a felszíni közegben rejlő kockázatokat, és a különböző geokémiai elemek eloszlását is megvizsgálhatják.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Ha az EnVision küldetése megvalósul, az hatalmas előrelépést jelenthet az emberiségnek, hiszen jobban megismerhetjük a Vénusz paramétereit, geológiai tevékenységét, az atmoszférával való kapcsolatát, ezáltal a bolygó evolúciós fejlődését. 

Günther Hasinger, az ESA tudományos részlegének igazgatója bizakodva tekint a jövőbe, nagyon elégedett az eddigi űrszondatesztekkel. A következő években további tesztelések várhatók, és, hogy végül a Solar Orbiteren, az Euclidón, a Platón és az Arielen kívül melyik szerkezet indulhat felderítésre, arról 2021-ben döntenek.

Az ember előtt is éltek földönkívüliek a tudós szerint: bizonyítéka van rá

Mindig vannak újabb elméletek, amióta csak az ember az űrt kutatja.

Elolvasom
Ezt is szeretjük